1. Magyarország
  2. Debrecen
  3. Projekt
Archív · utolsó ismert állapot Oktatás / középület

A Boldogfalva Óvoda Manninger Gusztáv Utcai Telephelyének felújítása

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 136 683 994 Ft támogatást kapott a(z) TOP programból. A tervezett befejezés: 2020. okt. 27.

Debrecen Csak településszint
Archív adatlap. Az utolsó ismert forrásállapotot mutatjuk; az archiválás nem igazolja a megvalósulást.

Utolsó ismert állapot

  1. Tervezés, támogatásutolsó ismert
  2. Közbeszerzés
  3. Kivitelezés
  4. Elkészült

Támogatott projekt

A tervezett befejezési dátum nem igazolja az elkészülést.

Főbb adatok

Projektgazda
DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA
Program
TOP
Közölt támogatás
136 683 994 Ft
Tervezett befejezés
2020. okt. 27.

A forrás leírása

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 6. pontja értelmében a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladat az óvodai ellátás. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata fenntartásában 33 óvoda 49 feladatellátási helyen működik. Az egyes intézmények alapító okirat szerinti férőhelyszáma jelenleg összesen 7322 fő. Az egyes intézményekben található csoportszobák alapterülete alapján számított felvehető gyermeklétszám pedig összesen 6890 fő. A két adat közötti eltérés azzal magyarázható, hogy a fenntartó egyes óvodai intézményeiben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 25. § (7) bekezdésében meghatározott maximális létszámot átlépő, 30 fős gyermekcsoportokat engedélyezett, hogy minden, az adott körzetben élő gyermek felvétele biztosított legyen. Az önkormányzati óvodák férőhelyeinek kihasználtsága városunkban az elmúlt években egyenletesnek mondható, mely városi szinten meghaladja a 83%-ot. Jelenleg 269 óvodai csoportban folyik a gyermekek nevelése, a csoportok átlaglétszáma 23 fő. A 2015/2016. nevelési év végére több mint 6200 gyermek nevelését biztosítják az önkormányzat által fenntartott intézmények. Óvodáink engedélyezett álláshelyeinek száma összesen 1102,25, melyből az óvodapedagógusok létszáma 586 fő, a nevelő munkát közvetlenül segítő alkalmazottak létszáma 332,25 fő, míg az egyéb technikai feladatokat 184 fő létszámmal biztosítja az önkormányzat. Összességében ezen alkalmazotti létszám az óvodai neveléshez szükséges minimális létszámnak megfelelő. Az elmúlt évek születési adatait vizsgálva megfigyelhető, hogy a kisgyermekek létszáma – a város vonzerejének is köszönhetően – emelkedő tendenciát mutat, másrészt a város különböző részein jelentős eltérés mutatkozik az óvodába jelentkező gyermekek létszámát illetően. Ez a jelenség abból is adódik, hogy az óvodák nemcsak a körzetükben élő óvodaköteles korú gyermekeket kötelesek felvenni, hanem azokat is, akiknek szülei az óvoda körzetében dolgoznak (Nkt. 49. § (2) bekezdése). Debrecen közigazgatási területén az önkormányzat által fenntartott intézményeken kívül 1167 férőhelyen 11 nem önkormányzati fenntartású intézmény is fogadja a gyermekeket, melyek közül egy alapítványi fenntartású intézmény a 2015/2016. nevelési év végén megszűnik. Az ezzel az óvodával jogviszonyban álló gyermekek elhelyezésének kötelezettsége is az önkormányzatot terheli, mely a területileg közel eső intézmények zsúfoltságát növeli. Az önkormányzati óvodák a kötelező feladatellátás keretében gondoskodnak a beilleszkedési, tanulási és magatartási problémákkal küzdő, továbbá az integráltan nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekekről. Intézményeink kiemelt figyelmet szentelnek a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek integrációjára, valamint a tehetséges gyermekek fejlesztésére is. A hátrányos helyzetű (HH) és halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyermekek száma városi szinten jelentősen lecsökkent a korábbi évekhez viszonyítva, melynek oka, hogy a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján a hátrányos helyzet és a halmozottan hátrányos helyzet megállapításának jogszabályi feltételei megszigorodtak. A 2013. szeptember 1. napjától hatályos szabályozás szerint a gyermek ezen helyzetének fennállására vonatkozó igazolás kérelemre induló eljárás alapján adható és határozott időre szól. A jogszabályi környezet változása nyomán a Debrecen Megyei Jogú Város közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező gyermekek vonatkozásában elmondható, hogy a HH óvodás korú gyermekek száma a 2016. januári adatok szerint a 2012. októberi adatokhoz képest az 1/20-ára csökkent. Ugyanez az arányszám a HHH-s óvodás korú gyermekek esetében 1/3. A demográfiai változások, valamint az a tény, hogy a szülők óvodaválasztásánál döntő szempont lett a munkahely közelsége, érezhető változást hozott a Boldogfalva Óvoda Manninger Gusztáv Utcai Telephelyére (Debrecen-Pallag) jelentkező gyermekek létszámában. A 2015/2016-os nevelési évre óvodába jelentkezők száma a 2013/2014-es nevelési évhez képest megduplázódott. A más óvoda körzetéből bejáró gyermekek száma is évről évre emelkedik, az idei nevelési évben számuk elérte a négy főt, illetve két másik településről bejáró gyermeket is fogadnak. Az óvoda kiváló megközelíthetőségéből adódik, hogy a pallagi székhelyű/telephelyű vállalkozásokban (melyek az építkezések hatására megsokszorozódtak a térségben), a Debreceni Egyetem Klinikai Központjában, valamint a Teva Gyógyszergyár Zrt.-nél dolgozók egyre inkább előnyben részesítik az óvodát, annak szerény állapota ellenére. A Pallagon tervezett Barackvirág lakóparkkal előreláthatólag tovább fog növekedni az óvodába beiratkozó gyermekek száma, ezzel a fejlesztés során is számolni kell. Az óvoda a településrészt körülvevő tanyavilágban élő, szegényebb sorsú családok körében is igen népszerű, köszönhetően annak, hogy az itt élők korlátozott anyagi és ezáltal utazásbeli lehetőségeik miatt - de gyermekeiknek mégis a képességeikhez mérten legjobbat akarva - ide járatják gyermekeiket. Az óvoda iránt érdeklődő szülők számára nyitott az intézmény, előzetes egyeztetést követően a szülők betekinthetnek az óvoda életébe, első kézből szerezhetnek információkat az ott folyó nevelőmunkáról. Az óvoda pedagógiai programja szintén megismerhető. Az Nkt. 8. § (1) bekezdése kimondja, hogy az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Lehetőséget ad azonban arra, hogy az óvoda felvegye azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető. Mivel Pallagon, illetve környezetében nem található olyan intézmény, amely lehetőséget adna arra, hogy a három év alatti gyermekek napközbeni felügyeletét megoldják, ezért az óvodára hárul az a feladat, hogy a törvény által előírt két és fél éves életkort betöltött gyermekeket befogadja és a nevelő munkát megkezdje. Erre az óvoda kapacitása is alkalmas. Azon szülők számára, akik kifejezetten a munkahelyközeliség miatt választották az óvodát, ez hatalmas segítség, hiszen így a munkaerőpiacra történő újbóli visszatérésre kapnak lehetőséget. Ennek a térségben is kiemelt jelentősége van, hiszen a tanyavilágban, szegényebb körülmények között élő szülők számára a mihamarabbi újbóli munkába állás nem elhanyagolható megélhetési tényező. Az intézmény szándékán, illetve a törvény adta lehetőségeken túl, a két és fél éves kisgyermekek fogadására alkalmas eszközbeszerzésre, valamint higiéniai fejlesztésekre is szükség van. Az óvoda pedagógiai hitvallásának fontos része a gyermeki jogok tiszteletben tartása, a gyermeki személyiség maximális védelme, a beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő és sajátos nevelési igényű gyermekek befogadó és elfogadó nevelési gyakorlatának biztosítása. A differenciált fejlesztés és a befogadó elvű nevelési gyakorlat az óvodában egymással tökéletes koherenciában működik. Mint a fent leírtakból is kiderült, az óvoda gyermekállománya a különböző családi és kulturális körülmények közül érkező gyermekek miatt elég sokszínű, de ez ösztönzően hat mind a gyermekek, mind a nevelőtestület tagjaira. Jelenleg az óvodában egy beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő, illetve egy sajátos nevelési igényű és három hátrányos helyzetű kisgyermek nevelése történik integráltan. Az óvoda törekvése, hogy a gyermekeket érzelemgazdag környezetben, sokszínű tevékenységekkel, egyéni, differenciált fejlesztés biztosításával ösztönözze az iskolába lépésig olyan eredményekre, melyek segítik a beilleszkedést és az eredményes teljesítést az elvárásoknak megfelelően. Ennek szem előtt tartása mellett az alapvető feladatok közé tartozik a testi higiénia megléte, ha szükséges, a család alacsony szintű igényének kompenzálásával is. Itt kívánjuk megjegyezni, hogy ezek a gyerekek időjárástól függetlenül gyalog vagy kerékpárral érkeznek az óvodába, amit naponta igyekeznek, ha szükséges, speciálisan kezelni. Az intézmény a beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő, kiemelt figyelmet igénylő, hátrányos helyzetű gyermekek fogadására is nyitott, melyet egyfelől az ideális csoportlétszám segít, másfelől pedig az óvoda megnyugtató környezete, az ott dolgozó felnőttek befogadó, elfogadó, toleráns attitűdje. A szülői visszajelzések, a kimenet eredményei azt mutatják, hogy eredményesen nevelik a speciális fejlesztést, nevelést igénylő gyermekeket. Az ehhez szükséges eszközállomány a további eredmények érdekében fejlesztésre szorul, főként az a szegmens, amely a speciális gondolkodás- képesség-mozgásfejlesztés, a tanulási tevékenység hatékonyságát is jelentősen segíti. Ingergazdag környezetben, a kiemelkedő képességű gyermekek fejlesztését integráltan, differenciált feladatadással és fejlesztéssel látja el az intézmény, melynek eredményeként ez az iskolatípus megválasztásánál is befolyásoló tényező. Vegyes életkorú csoportban egy szakvizsgázott óvodapedagógus és egy fő gyakornok óvodapedagógus tervezi, szervezi a nevelőmunkát, segítségükre van két fő szakképzett dajka. A napi tudatos felkészülés az eltérő életkor, képesség és szociális háttér figyelembe vételével differenciált és egyénre szabott. Itt az óvodapedagógusok munkarendjét úgy szervezik, a hetirend figyelembe vételével, egyenlőtlen lekötött munkaidő beosztással, hogy optimális legyen arra a feladatra, miszerint minden korosztály életkorának és egyéni fejlettségi szintjének megfelelően fejleszthető. Ezáltal az azonos korosztálynál - leginkább az iskolába menő gyermekeknél – szükséges, nem összevonható tevékenységek megszervezését tudják biztosítani /pl. helyszíni séta, iskolalátogatás, matematikai tevékenység, versenyjáték-torna/. Pallagon a gyermekek számára lehetőség nyílik ellátogatni a közeli tangazdaságba, ahol folyamatosan figyelemmel kísérhetik a gyerekek a konyhakerti és takarmánynövények, gyümölcsfák fejlődését, betakarítását és a kispiaci értékesítését. A közeli lovardában ismereteket szerezhetnek az állatok tartásával, gondozásával kapcsolatban. A magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő, illetve hátrányos helyzetű gyermekek között akadhatnak olyanok is, akiknek viselkedési problémái mögött a részképesség-zavarok mellett egyéb pszichés és szociális természetű problémák is állnak. Ha a gyermeknek fejlesztésre van szüksége a megfelelő fejlődéshez, az óvoda szakembert kér fel az óvodai integrációs program keretében. Az intézményben heti egy alkalommal logopédus foglalkozik a segítséget igénylő, öt évet betöltött gyermekekkel a külön erre a feladatra kialakított és berendezett logopédiai fejlesztő szobában. A védőnő havonta egy alkalommal végez higiéniai vizsgálatot. Szükség esetén - de nem kötelezően – az intézmény családlátogatást is szervez, amikor lehetőség nyílik betekinteni a gyermek közvetlen környezetébe, így komplexebb kép kapható a gyermek szociokulturális hátteréről, családi szerepekről, viselkedésformákról, szokásokról, szabályokról. Alkalom nyílik személyes beszélgetés során olyan helyzet teremtésére, amikor is a szülő maga jön rá pedagógiai helyzetek eredményesebb megoldására, növelve ezzel kompetenciáját. Ennek eredménye lehet az, hogy a pedagógiai program nemcsak optimális, hanem reális helyzeten nyugvó feladatokat tartalmaz, s végeredményben az intézmény társadalmi, nevelési és szociális létjogosultságát igazolja. Látható, hogy az óvoda lehetőségeihez képest tudatosan törekszik a különböző családi háttérből érkező gyermekek közötti különbségek kiegyenlítésére, mely a megfelelő eszközökkel, technikai fejlesztésekkel még hatékonyabbá válik, hiszen így lehetőség lesz minden gyermek számára megteremteni az ingergazdag, természetközeli és higiénikus környezetet. A DMJV Önkormányzata tulajdonában lévő 4193 m2-es területen 266,6 m2 bruttó összterületű és 214 m2 hasznos alapterületű intézmény és a hozzá tartozó udvar, illetve egy játéktároló épület található. Az ingatlan helyrajzi száma 66047. A földterület szabályos téglalap alakú, felszíne viszonylag egyenletes és sík, 1-1,5 m szintkülönbség mutatkozik a telek első és hátsó részének szintje közt, tájolása DNy-ÉK irányú. A telek összközművesített. Az 1955-ben épült, tégla alapú óvodaépület előnye a két nagyméretű csoportszoba dél-keleti fekvéssel, majdnem földig érő ablakokkal, melyen keresztül a gyermekek közvetlen közelről figyelhetik meg a természeti változásokat. Emellett kisméretű gyermeköltöző, mosdó áll a gyermekek rendelkezésére. Az intézmény két csoportszobája maximum 45 gyermek elhelyezését teszi lehetővé. Jelenleg viszont csak egy csoportban folyik, átlagosan 18 gyermek nevelése-gondozása. A más településről bejáró gyermekek száma 1 fő. Az épületben utoljára 2000-ben volt minimális jellegű felújítás, amit viharkár elhárításának érdekében végeztek. 2015-ben a Debreceni Intézményműködtető Központ armatúracserét végzett, de csak bizonyos helyiségekben. Rendszerszintű felújítás eddig nem volt. Ebből adódóan az épület „öregsége”, korszerűtlensége hozza magával a számtalan, naponta jelentkező műszaki problémát, mint például a beázás, csatornadugulás, vízvezetékek korrodálása, parketta kimozdulása, elavult villanyvezetékek. Ez időnként a gyermekek ellátásában is fennakadást okoz. A műszaki felmérések eredményei is mutatják, hogy az épületnek mind az épületvillamossági, mind az épületgépészeti rendszere (fűtési rendszere, a víz- és csatornahálózat, stb.) korszerűsítésre szorul. A mosdók műszaki állapotából adódóan időnként korlátozott a mosdó-wc helyiségek használhatósága, a csak a szükséges kárelhárító javítások elvégzése és a teljes, rendszerszintű felújítás hiánya miatt. Az épület alapozása terméskő és tégla sávalap, falazott tégla felmenő falas és fagerendás födémes teherhordó szerkezetű. Az épület lábazata terméskő. A létesítmény nincs homlokzati hőszigeteléssel ellátva. A hőszigetelési előírások figyelembevételével a felújítás során a homlokzati hőszigetelési rendszer kiépítendő, továbbá szükséges energiahatékonysági intézkedésként az épület egyéb határoló szerkezeteinek utólagos hőszigeteléssel való ellátása. Ehhez kapcsolódóan az épület külső nyílászárói sem felelnek meg a hőtechnikai előírásoknak, azok fa szerkezetű, kétrétegű kapcsolt gerébtokos, hőszigeteletlen 1 rétegű üvegezésű ablakok és fa szerkezetű ajtók. Ezek cserélendők korszerű, az előírásoknak megfelelő hőtechnikai jellemzőkkel bíró műanyag nyílászárókra. Az épület magastetős, jelenleg cserépfedéssel van ellátva, a tető héjalása cserélendő, illetve korszerű tetőfelépítményi szerkezet kiépítendő. Emellett kiépítendő új csapadékvízelvezető rendszer, mert a jelenlegi nem üzemképes, a falazat esőzésekkor folyamatosan ázik. Az épület homlokzatain nincsenek fix homlokzati árnyékolók, ezért indokolt a dél-keleti tájolású csoportszobák nyílászáróit manuálisan mozgatható fém zsalúziával ellátni. Az óvoda csoportszobái kompletten felújítandók (parkettás padlóburkolat, falburkolatok, eszközök, bútorzat, stb.). A mindennapi mozgásfejlesztést mindkét csoportszobában bordásfalak felszerelésével oldották meg, mivel tornateremmel az épület nem rendelkezik. A mozgás fejleszti a gyermek állóképességét, koordinációját, egyensúlyérzékét, izomrendszerét, keringési rendszerét és egész személyiségét. Nagyon fontos, hogy az óvodáskorú gyermekek sokat játsszanak télen-nyáron is a szabad levegőn, azonban az időjárás ezt nem mindig teszi lehetővé. Ezért az óvoda egy legalább 60 m2 hasznos alapterületű tornaszobával való bővítése indokolt, ami a jelenlegi meglévő épülethez való hozzáépítéssel valósul meg. A tornaszobához eszközök beszerzése is indokolt. Felújítandók a csoportszobákhoz kapcsolódó vizes helyiségek és az átadó/öltöző helyiség is kompletten (padló- és falburkolat, bútorzat, fajanszok, stb.), illetve a bejárati előtér és az egyéb közlekedők is. A tervezett célok között szerepel az öltöző bútorzatának korszerűsítése, mely csökkentené a zsúfoltságot az öltözködéshez biztosított tér és a ruházat tárolásában egyaránt. Mivel az óvodába meglehetősen sok, differenciált fejlesztést, egyéni foglalkozást igénylő gyermek jár, ezért az infrastrukturális korszerűsítés fontos pontja a fejlesztést segítő helyiségek gyermekbaráttá tétele. Indokolt a konyha komplett felújítása (padló- és falburkolatok, üzemi víz elleni szigetelés, bútorzat, konyhai eszközök, rozsdamentes acél berendezési tárgyak, mosogatók stb.), A projekt keretében intelligens közétkeztetési rendszer bevezetésére is sor kerül az erre alkalmas szoftver beszerzésével. A közétkeztetési rendszer lehetővé teszi az étkezések online megrendelését, lemondását, illetve módosítását, az étkezési díjak webes felületen történő befizetését, valamint az étkeztetések adminisztrációs és pénzügyi kezelését, számlanyomtatást, továbbá kimutatások, jelentések készítését. Szükséges továbbá a mosoda-szárító teljes felújítása (üzemi víz elleni szigetelés, fal és padlóburkolatok). A mosodai eszközök javarészt elavultak, cseréjük feltétlenül indokolt (mosó-szárító gép, centrifuga, stb.). A vegyszerek tárolásához min. 1 db rozsdamentes acél, zárható tárolószekrényt szükséges beszerezni. A személyzeti részleg, öltöző felújítása is szükségszerű (teljes padló- és falburkolatcsere, teljes bútorzatcsere). Szükséges továbbá a személyzeti mosdó/WC komplett felújítása (üzemi víz elleni szigetelés, fal- és padlóburkolat-csere, fajanszcserék, stb.). A gazdasági/vezetői iroda berendezése újszerű, csak a helyiség tisztasági festése, ill. a padlóburkolat cseréje indokolt. Az óvodában található egy kis foglalkoztató (logopédiai) helyiség is, melynek berendezése újszerű, tisztasági festése, ill. a padlóburkolat cseréje viszont indokolt. Az épületben teljes egészében cserélendők a beltéri nyílászárók. Felújítandó az épület gépészeti rendszere kompletten (víz- és csatornahálózat, központi fűtési rendszer felújítása kazán és hőleadók cseréjével, stb.) és az épületvillamossági rendszere kompletten (új vezetékelés, armatúracsere, szerelvények cseréje, stb.). Szükséges a kültéri világítási rendszer kiépítése. Létrehozandó továbbá egy új kéményszerkezet, a régi kazán és a régi kihasználatlan kémény pedig elbontandó. Az épületben jelenleg nincs megújuló energia hasznosítására alkalmas gépészeti rendszer kiépítve. Energiahatékonysági intézkedésként viszont tervezett a megújuló energiát hasznosító napelemes rendszer kiépítése. Ezzel párhuzamosan a város Smart City céljaihoz illeszkedő rendszer kiépítésére is sor kerül. Az épület keleti oldalán ki van alakítva egy burkolt fedett-nyitott játszótér, ennek burkolata, illetve szerelt tetőszerkezete teljes mértékben cserélendő. Kedvező időjárás esetén a fedett terasz biztosít a gyermekek számára kültéri foglalkoztatási vagy testmozgási lehetőséget. A játszókerti játszóeszközök és kerti bútorok elavultak, cseréjük, ill. új eszközök beszerzése szükséges a 78/2003. (XI. 27.) GKM rendeletben előírtaknak megfelelően. A kültéri burkolatok botlás és balesetveszélyesek, emiatt indokolt új térburkolatok kialakítása. Az ingatlanon belül betonozott járda csak a kaputól az óvoda épületéig, illetve az épület körül található. A többi út homokos föld, ilyen a kerékpározás céljára kialakított terep-pálya is. A játszóudvaron évről évre kiemelkedően fontos a fák állapotfelmérésének elvégzése. A tavalyi évben a nyári nagy vihar kitörte az egyik fát, mely a tetőre dőlve a cserepet is megrongálta. Ez oknál fogva szükséges a zöldfelületek revitalizálása. Az óvoda épületén túl, a területen található még egy játéktároló épület, mely az épülettel együtt felújítandó. A játéktároló 1980-ban épült, felújítva még nem volt, beton sávalapja (bitumenes vízszigeteléssel ellátva), falazott tégla felmenőfalas szerkezete és vasbeton födémes teherhordó szerkezete van. Az épület lapostetős, kavicsolt kátránylemez fedéses, villamos energiával ellátott egyéb közmű-felszereltsége nincs. A tároló egyébként 30,7 m2 bruttó összterületű és 24 m2 nettó hasznos összterületű. Az intézményhez külön parkoló nem biztosított, a gépkocsival érkezők az úttest jobb és bal oldali padkarészein parkolhatnak. Igény lenne az OTÉK előírásainak megfelelő számú dolgozói parkoló kialakítására telken belül, melyhez hozzácsatolható lenne egy mozgáskorlátozottak számára fenntartott parkolóhely is. Az óvoda területét vasbeton alapra és vasbeton oszlopok közé feszített dróthálós kerítés veszi körbe, mely kompletten felújítandó. A bejárati kapu szabad bejárást enged, nincsen mágneszárral ellátva, emiatt az intézmény bejáratát bárki szabadon megközelítheti. A probléma feltétlen megoldandó a kerítés és a kapuk átépítendők, felújítandók. Jelenleg az épület nincs akadálymentesítve, és az intézmény akadálymentes megközelíthetősége sem biztosított. A fejlesztési beruházás során kialakítandó egy mozgáskorlátozottak számára fenntartott parkolóhely (saját telken belül), továbbá meg kell valósuljon az épület projektarányos akadálymentesítése (mozgáskorlátozottak számára megközelíthető módon kialakított bejárat, illemhelyiség, megfelelő színkontrasztok alkalmazása, villanykapcsolók megfelelő magasságba tétele stb.) A felújítás eredményeképpen létrejön egy, a mai kor igényeit maradéktalanul kiszolgálni képes óvodai intézmény, mely egészséges környezetet biztosít a 3-6 éves korú gyermekek nevelés-oktatásához, amihez további segítséget nyújt a fejlesztésre kerülő eszközpark, és amely intézmény nyújtotta közszolgáltatást mozgásában korlátozott személy is képes lesz igénybe venni. A felújított intézmény „DD - korszerűt megközelítő” energetikai kategóriába lesz besorolható az energiahatékonysági intézkedések véghezvitele után, melynek eredményeként az épület fajlagos fenntartási költségeinek csökkenése várható, ezáltal gazdaságosabban fenntarthatóvá válik. A Debrecen Smart City stratégiájának részeként kiépülő Városirányítási Központ energetikai alrendszeréhez csatlakozó okos mérők, érzékelők kiépítésével nyomon követhető és optimalizálható az épület energiafelhasználása. A felújítás által az ott dolgozók munkafeltételeinek minőségi javulása történik meg, a környezettudatosságot (környezetbarát technológiák és anyagok alkalmazása, a megújuló energiaforrások használata) figyelembe véve. Kiemelt cél az esélyegyenlőség elvének megvalósítása, a fejlesztés megteremti az egészséges környezet, illetve a hatékony nevelés infrastrukturális feltételeit. Ezzel együtt biztosíthatóvá válik a minőségi szolgáltatásokhoz való – kirekesztés nélküli – hozzáférés, mely lehetővé teszi az óvoda vonzáskörzetében élő, eltérő kulturális és szociális háttérből érkező gyermekek integrálását, továbbá a tanyán nevelkedő gyermekek számára az ingergazdag környezetet. A projekttel érintett építményen végrehajtott infrastrukturális beruházás minden tevékenységelemének végrehajtása során érvényesítésre kerülnek az energiahatékonysági korszerűsítés szempontjai, mellyel az épület a beruházást követően a felhívásban előírt energetikai előírásoknak megfelel. A fejlesztéssel érintett épület szórt azbesztet nem tartalmaz. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata 2016. I. negyedévében támogatási kérelmet nyújtott be a TOP-6.8.2-15 Helyi foglalkoztatási együttműködések a megyei jogú város területén és várostérségében c. pályázati felhívás keretében, mely támogatási konstrukció esetén kiemelt a „GYED-ről, GYES-ről, ápolási díjról visszatérő vagy legalább egy gyermeküket egyedül nevelő felnőtt” hátrányos helyzetű munkaerő munkaerő-piaci támogatása. Tekintettel arra, hogy projekt keretében a hivatkozott célcsoportot is érintő gyermek ellátásához kapcsolódó intézmény infrastrukturális fejlesztése valósul meg, a két projekt egymást erősítő hatása, összekapcsolódása kimutatható. A tervezett beruházás a tartalmi értékelési szempontokban előírt feltételeknek megfelel, azonban az értékelési szempontokban foglaltak teljes körűen a projektfejlesztési szakaszban teljesülnek.

Idővonal

Döntés
2016. szept. 22.
Tervezett kezdés
2016. nov. 29.
Tervezett befejezés
2020. okt. 27.

Költség és finanszírozás

Közölt támogatás
136 683 994 Ft
Közölt projektköltség
136 683 994 Ft