A Véső úti térség bel- és csapadékvízvédelmi fejlesztése

A forrás leírása

A PROJEKT CÉLJA: A Véső úti térség környezet terhelésének csökkentése, a felszíni és a felszín alatti vizek védelme és a gazdasági bázis fejlesztése szükségessé teszi a csapadékvizek elvezetését. A projekt közvetlen célja a belterületi csapadékvíz elvezetési rendszer fejlesztése, ezáltal a belvíz- és helyi vízkár-veszélyeztetettség csökkentése, környezeti káresemények megelőzése A 120/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet szerint az önkormányzat jogszabályban meghatározott, helyi vízkár-elhárítási és vízrendezési feladata a csapadékvíz-csatorna hálózat fenntartása. A projekt célja reális, valós szükségleteket és igényeket jelenít meg. A PROJEKT EREDMÉNYEI: A fejlesztés garantálja a mértékadó, továbbá a rendkívüli csapadék/belvíz biztonságos elvezetését a belterületről a külterületek veszélyeztetése nélkül. A projekt jelentős mértékben hozzájárul a kiegyensúlyozott vízháztartási viszonyok megteremtéséhez, fenntartásához, eredményeként csökken a valószínűsíthető vízkárok száma. A projekt átfogó célja, hogy tárgyi projekt megvalósításával a térség környezetvédelmi szempontú megítélése kedvezőbbé váljon. KIINDULÓ HELYZET ISMERTETÉSE, TERÜLETI ADOTTSÁGOK, KÖRNYEZETI HÁTTÉRBEMUTATÁSA: A települések ár- és belvízvédelmi veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról 18/2003 (XII. 9.) KvMV-BM együttes rendelet rendelkezik. Szolnok város a rendelet alapján „B” kategóriába tartozik., mely közepese veszélyeztetett. Szolnok város területe 187,24 km2, lakosainak száma 72.128 fő (KSH). A Véső úti térség fejlesztései megnövelik a csapadékvíz hozamot a vízgyűjtő területen. A Víz- és Csatornaművek Koncessziós Zrt. Szolnok nyilatkozatai alapján ez a csapadékvíz többlet nem köthető rá a Véső úti egyesített főgyűjtőre, mert a rendszer jelentősen túlterhelt. Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata a Horog utca, valamint a Hant u. – Kőrösi út – Lomb u. által határolt területek belterületi csapadékvíz elvezetésének megoldása érdekében kíván kiépíteni csapadékvíz elvezető hálózatot. Jelen projekt keretében Szolnokon, a Véső út térségében 10 utcát érintve kerül kialakításra a csapadékvíz-elvezető hálózat a meglévő zárt csatorna és meglévő ároknyomvonalak felhasználásával, az ehhez szükséges egyéb műszaki tartalommal. A fejlesztéssel érintett tulajdonok közül 9 db a pályázó tulajdonában van, 2 db idegen tulajdonú ingatlan, amelyekkel kapcsolatosan szükséges a hozzájáruló nyilatkozatok beszerzése. A terület természeti környezete Szolnok Megyei Jogú Város a Tisza és Zagyva folyó deltájának térségében fekszik. A belterület döntően a Tisza jobb partján (a fejlesztési terület is ide sorolható), kisebb részben a Tisza bal partján tetszik. Belterület nagysága: 2533 ha A város területe, felszín síkvidék jellegű. A Tisza jobb parti terület ÉNY-NY-i irányból kis eséssel lejt a Tisza vonala felé. Természetesen ezen belül kisebb területrészeknél ellenesések is megtalálhatók. A Tisza bal parti városrésze K-NY-i irányból kis eséssel lejt a Tisza vonala felé. Természetesen ezen a területen belül is kisebb területrészeknél szintén megtalálhatók az ellenesések. Vízrajzi határok Tisza jobb parti városrész Északon Kisgyepi, Zagyva bal parti és Milléri belvíz öblözet Keleten Tisza jobb parti védtöltés Délen és Nyugaton Görbeéri és Kisgyepi belvízöblözet Tisza bal parti városrész Északon és Nyugaton Tisza bal parti védtöltés Keleten Alcsi-, Tenyő-, Kengyeli belvízöblözet Délen Rákóczifalva – Szandai belvízöblözet Talajtani adottságok A Tisza jobb parti városrész talaja döntően kötött, agyag és agyagos vályog, míg a bal parti városrészen vályog és homoktalajok találhatók. A talajféleségek lefolyásra gyakorolt hatását a burkolt felületek nagymértékben megváltoztatják. Éghajlati adottságok A belterületre és a közigazgatási térségre mérsékelt égövi, szárazföldi klíma jellemző. Csapadék Az éves csapadék összeg sokévi területi átlaga 500 mm. Természetesen az egyes évek csapadéka lényegesen különbözhet a sokévi átlagból. Szárazabb esztendőben az átlag 70%-a, még nedves években annak 1,4-szerese is hullhat. Hőmérséklet A belterület és térsége hőmérsékleti viszonyaira a szélsőség jellemző. Nyári maximum megközelíti a 40°C-ot, télen pedig -25° alá is süllyedhet. Talajvíz A település talajvízhelyzete átlagos, az utóbbi időben kissé süllyedő tendenciájú. Ingadozása döntően a lehullott csapadék mennyiségétől, valamint a Tisza és Zagyva folyók tartós vízszintjétől függ. Vízrajzi adottságok A település mentesítését a két főbefogadó, a Tisza és a Zagyva folyók, de leginkább a Tisza vízállása befolyásolja. Magas főbefogadói vízállásoknál az elválasztott rendszerű belterületi főgyűjtők, - melyek közvetlen a főbefogadóra csatlakoznak – csak szivattyús úton vízteleníthetők. A meglévő zárt csatornarendszer víztelenítése minden esetben szivattyúsan történik. Vízrajzi tagozódás A belterület és közigazgatási térsége elsősorban a belterületet átszelő folyók következményeként több vízrajzi egységhez, belvízrendszerhez, belvízöblözet tatok. Ezért a csapadékvíz elvezetés iránya a befogadóktól függően többirányú. Belvízrendszerek A belterület és a közigazgatási térség négy belvízrendszerre tagozódik. A fejlesztési terület a 30. számú Gerje – Perje belvízrendszerhez tartozik. A Tisza folyó jobbpart és Zagyva folyó jobbpart 0-1986 tfm, valamint a Budapest nyugati vasútvonal közötti rész. A belterület által érintett öblözet a 30/a és 30/b öblözet. A 30/a öblözetbe a belvárosi rész, A Kőrösi úttól délre és északra eső városrész, valamint a déli iparterület egy része tartozik. A csapadékvíz elvezetése általában a szennyvíztisztító telepen keresztül történik, míg nagy mennyiségű csapadék esetén Gábor Áron téri kivezetésnél a DN 2000 zárt csatornán keresztül közvetlen kivezetéssel és részben a szennyvíztisztító telepen keresztül történik. Befogadó a Tisza folyó. A 30/b öblözetbe a déli iparterület egy része és a kapcsolódó városrészek tartoznak. Mély fekvésű területrész. Csapadékvíz elvezetése a Görbe-éri belvízcsatornán keresztül történik gravitációsan és szivattyúsan . Befogadója a Tisza folyó. Belterületi védelmi rendszerek ismertetése: 5-ös védelmi körzet: Görbe-éri belvízcsatorna és a kapcsolódó vízgyűjtő területe, a déli iparterület és térsége Védelmi körzet határa: Az Indóház úttal párhuzamos vasútvonal, Őrház utca, a Kőrösi út végéig. A Kőrösi út végétől a Szolnok-Kiskunfélegyháza vasútvonal, a Piroskai bekötőút, TVM lakótelep, Tisza folyó jobb parti árvízvédelmi töltése, a 4625-ös sz. közút a benzinkútig, a Tisza folyó jobb parti árvízvédelmi töltése és az Indóház utca által határolt térség. Fő befogadó a Tisza folyó. Vízgyűjtő nyilvántartás szerinti belvízöblözet: 30/a és 30/b Gerje-Perje öblözet. Védelmi körzet ismertetése: E körzet belvíz mentesítését elsősorban a Görbe-éri csatorna állapota határozza meg. A vízgyűjtő terület nagysága 14,34 km2. A csatorna torkolatánál 2000m3 kiegyenlítő tározó van. A Görbe-ér jelenlegi állapota: A 0-2713 m szelvénye között csatorna és műtárgy tisztítás szükséges. A csatorna jelenlegi fenékszintje a 2713 m szelvény felett alacsonyabb, ezért 30-60 m szélességben állandó vízborítás és nádas alakult ki. Erről a területről csak átemelő beépítésével lehet a teljes vízelvezetést megoldani. Gravitációs vízelvezetésre, csak magas vízállás esetében akkor is csak részben van lehetőség. A védelmi körzet védekezés szempontjából öt részre bontható: 1. Görbe-ér, Sashalmi és Kőrösi út, valamint a Kőrösi út és a vasútvonal közötti terület 2. Sashalmi, Kőrösi, Temető, Sirály, Alvégi, Fűrész utcák által lehatárolt terület 3. Tószegi, Sirály, Alvégi, Fűrész, Sashalmi, Törteli és Gyökér utcák által lehatárolt terület 4. Gyökér utca, vasútvonal, Piroskai bekötőút, 4625 sz. közút , TVM lakótelep, Tisza jobb parti árvízvédelmi töltés által határolt terület 5. Indóház, Temető, Tószegi út a benzinkútig, és a Tisza jobb parti árvízvédelmi töltés által határolt terület. A terület elhelyezkedése beépítettségi jellemzői, területi adatok A vízgyűjtő terület a kb. 73000 fő lakos számú Szolnok város belterületén helyezkedik el. A vízelvezetéssel érintett terület Szolnok város Nyugati részén, a Kőrösi út és a MÁV vasútvonal között található a 2. fejezetben leírtaknak megfelelően. A vízgyűjtő terület nagysága ~75 ha (beleértve a MÁV Járműjavító területét). A tervezett vízgyűjtőhöz tartozik a MÁV Sporttelep (6,3 ha) területe, a Horog utca és térsége (6,2 ha), a Hant – Lomb - Kőrösi utcák térsége (39,3 ha), valamint a MÁV Járműjavító üzemterülete (25,2 ha). Beépítettségét tekintve lakó, ipari és sportlétesítmények. A vízgyűjtő területhez tartozik közel 540 magáningatlan (~1200 fő), 5 közintézmény (óvoda, iskola, bolt stb.). A csapadékvíz elvezetés szempontjából lényeges közlekedési létesítmények A tervezési terület É-i határán húzódik a MÁV Budapest-Szolnok vonala, melynek csapadékvíz elvezetése megoldott. A sporttelep a K-i részen található a korábban említett új út, parkoló és épület létesítményekkel. A Horog, valamint a Kőrösi úthoz tartozó vízgyűjtő területen önkormányzati utak vannak, közúti területet jelen terv nem érint. A vízgyűjtő területen az önkormányzati kezelésben lévő úthálózat hossza: 9350 m, melynek 100%-a szilárd burkolatú (9250m aszfalt, 100 m beton). A tervezett nyomvonal 1140 m aszfalt, valamint 100 m beton burkolatú útszakaszt érint. Domborzati adatok A vízgyűjtő terület 88,30 és 87,50 mBf közötti magasságú, a természetes adottságok alapján belterület legmagasabb pontja a sporttelepi részen található. A legmélyebb pont a befogadó Görbe-ér csatorna területe 86,90 mBf szinttel. A befogadó folyásfenék szintje 83,94 mBf. Meglévő csapadékvíz elvezető hálózat A belterületi meglévő csapadékvíz csatornákról bemérési jegyzőkönyvek állnak rendelkezésre, melyet a szolnoki Önkormányzat bocsájtott rendelkezésre. A terv készítése során a helyszíni bejárás, illetve a geodéziai mérésekből levonható, hogy a meglévő csapadékvíz hálózat nagy része burkolt árok, illetve zárt csapadékvíz elvezető rendszer. A zárt szakaszok O20-30 beton csövekből kerültek kialakításra. Jelenleg nincs teljes kiépített elvezető rendszer a lehetséges befogadókig a meglévő rendszer részben üzemel néhány terület lefolyástalan. A jelenlegi befogadó a Görbe-ér. A Véső úti főgyűjtő csatorna (50/75, 80/100, 80/120 bet.) a korábban említetteknek megfelelően egyesített rendszerű és többlet vízhozam befogadására nem alkalmas. A Horog utcában zárt O30-as csapadékvíz elvezető rendszer üzemel. A leágazó utcák vízelvezetése zárt, vagy K-szegéllyel összegyűjtött víznyelőbe vezetett rendszer. Az egyeztetések során kiderült, hogy a csatorna korábban a MÁV Járműjavító rendszerére került bekötésre, de igen rossz állapotát tekintve csak csekély mennyiségű víz érkezik róla. A Hant – Lomb – Kőrösi utcák vízgyűjtő területén a Hant, Béke és Lomb (Csont) utcákban üzemel zárt csapadékvíz rendszer, méretük O20-30 (KG, beton). Ennek a térségnek egy része (Hant, Béke, Csallóköz utcák) jelenleg a Kőrösi úti (Lomb utcától Nyugatra) gyűjtő csatornára csatlakozik, mely a 2000-es évek eleji szennyvízhálózat kiépítését követően –a Kőrösi úti ingatlanok szennyvíz rákötései miatt- egyesített rendszerű csatorna lett. Ez a csatorna a Kőrösi – Gyökér utcai szennyvíz átemelő műtárgyba gyűjti a szenny – és csapadékvizet, majd továbbítja azt a -Gyökér úti nyomóvezetéken keresztül- a Sashalmi utcai elválasztott szennyvíz rendszerre, jelentős csapadékvíz mennyiséggel terhelve az elválasztott rendszert és a főgyűjtőt. A VCSM zRt.-vel folytatott egyeztetések alapján ez az egyetlen csapadékvízzel terhelt pontja a szennyvíz hálózatnak. A Kőrösi úton –a Lomb utcától Keletre- kiépítésre kerülő csapadékvíz gerinc csatorna (O60 beton) gyűjti össze a Lomb és Csallóköz utcák területéről, a Kőrösi út Keleti részéről, valamint a Tüske utcánál bevezetett MÁV Járműjavítóból érkező (O80 beton) csapadékvizet. Ez a főgyűjtő csatorna a Tüske utca melletti magánterületen egyesül és O120 beton csatornán keresztül továbbítja a csapadékot a Görbe-ér befogadóba (3+990 szelvénybe). A PÁLYÁZAT MŰSZAKI – SZAKMAI TARTALMA: A projekt a pályázati felhívás 3.1.1 Önállóan támogatható tevékenységek közül az A.) jelű, a belterület védelmét szolgáló vízelvezető-hálózat fejlesztése, rekonstrukciója a csapadékvíz gazdálkodás céljainak figyelembe vételével tevékenységet tartalmazza az alábbiak szerint: A vízi létesítmény leírása, helye, célja A tervezett csapadékvíz elvezető hálózat (CS-2-0-0) a MÁV sporttelepről és a Horog utca térségéből érkező vizeket gravitációs úton vezeti el a Horog utca végén található átemelő műtárgyba. A sporttelep vízelvezetése másik projektben kerül megvalósításra, jelen tervben a csatlakozási pont geodéziai és szintadatai lettek megadva. A Horog utcai átemelő nyomóvezetéken (NY-1), a MÁV vágányok alatti keresztezést (sajtolás) követően csatlakozik a Csallóköz utcai gravitációs rendszerhez (CS-1-0-0). A Csallóköz – Füge – Lomb - Kőrösi utcai gravitációs gerinc csatorna (CS-1-0-0) gyűjti össze a Kőrösi, Hant és Lomb utca közötti térség csapadékvizét. Ebbe a Kőrösi úti gyűjtőbe (CS-1-0-0) csatlakozik a MÁV Járműjavító üzeméből érkező csapadékvíz is. A csapadékvíz csatorna befogadója a Görbe-éri belvíz elvezető árok. A Görbe-éri bevezetés burkolt medrű 1:1,5-es hajlású árok becsatlakozással történik. A befogadó csatorna (Görbe-ér) a 4+025 és 3+050 szakaszai között meder kotrás elvégzésével tározó térfogat alítható ki, így ezen a tározó szakaszon 590 m3 vízvisszatartás érhető el. A tervezett létesítmény a gerincvezeték kiépítését tartalmazza. A meglévő rákötések (víznyelők, burkolt árkok) azonos szinten kerülnek csatlakozásra. A Hant, Béke, Csallóköz utcák, valamint a Kőrösi út (Lomb utcától NY-ra) gerincvezetékre való csatlakozását a Kőrösi úton kiépítésre kerülő gerincvezetékkel (Méretezési CS-1-1-0) lehet biztosítani. A CS-1-1-0 gerinc csatorna más tervezési ütemben kerül kialakításra. A tervezett létesítménnyel érintett területek A csapadékvíz elvezetéssel érintett területek Szolnok belterületén az alábbiak: Gerinc csatornával érintett terület: MÁV sporttelep ( 7355/2), MÁV Járműjavító (7350/3, 7038), Csallóköz u. (7198), Füge u. (7303), Lomb u. (7326), Kőrösi út (6831), Görbe ér területe (6663), 7355/6 hrsz Teljes vízgyűjtő terület: MÁV sporttelep ( 7355/2), 7436/7, 7436/8 (MÁV), 7436/4, Véső út (4946), 4954, 4980, Horog u. (, 7356, 7357/4), Medve u. (7366), Oroszlán u. (7372), Tigris u. (7382), Párduc u. (7394), Teve u. (7405), Csendes u. (7411), Kerék u. (7423), Fenyő u. (7430), 7371, MÁV Járműjavító (7038, 7350/3), Lomb u. (7326), Csallóköz u. (7198), Béke u. (7037), Hant u. (6932), Olajbányász u. (6908), Fúró u. (6904), Márvány u. (6942/2), Ipar u. (6959), Gép u. (6974), Bojtár u. (6984), Előre u. (7002), Traktor u. (7012), Őrház u. (7024), Bogár u. (7031/1, 7034), Gyopár u. (7045), Bogár u. (7056), Vihar u. (7070), Szél u. (7081), Koráll u. (7089), Acél u. (7099), Kalapács u. (7107), Kender u. (7118), Kapás u. (7130), Nyárfa u. (7152), Fillér u. (7161), Arató u. (7178), Harang u. (7207), Havas u. (7218), Gyár u. (7229), Bors u. (7239), Bokor u. (7242), Cserje u. (7251), Csont u. (7267), Tó u. (7279), Darázs u. (7293), Füge u. (7303), Kőrösi út (6831, 7352, 5665), Sashalmi út (6673/2), Perc u. (6749), Füzér u. (6726), 7355/6 hrsz Görbe ér kotrással érintett területe a 3+050 és 4+025 közötti szakasz: 6663, 6657, 6656, 6655, 6654, 6653, 6652, 6651, 6750, 6752, 6753, 6755, 6754, 6768, 6767, 6756, 6766, 6757, 6765, 6758, 6764 A tervezett csapadékvíz elvezető hálózat Előkészítő munkák Közműegyeztetés Az érintett ingatlanok környezeti, természeti, műemléki és egyéb jogszabályi védettség alá nem esnek. A tervezéssel érintett területen ivóvíz vezeték, gázvezeték, hírközlési vezetékek, elektromos földkábelek, valamint a települési szennyvízcsatorna hálózat üzemel, továbbá érintettek a MÁV kezelésében lévő iparvágányok. A dokumentációhoz a közmű- és közműjellegű vezetékek adatait és az erről szóló nyilatkozatokat az alább felsorolt szolgáltatóktól szereztük be. A terv a meglévő közművek adatait a szolgáltatók nyilvántartása alapján tartalmazza. A szolgáltatók nyilvántartásában szereplő adatok tájékoztató jellegűek. A részletes helyszínrajz a vezetékeket olyan részletességgel ábrázolja, amennyiben az M=1:500 méretarány megengedi. A tényleges közműhelyzetről a kivitelezés megkezdése előtt helyszíni feltárással kell meggyőződni. Az érintett szolgáltató szakfelügyeletét minden esetben meg kell kérni és a tervre vonatkozó nyilatkozatukat figyelembe kell venni. A rendelkezésre álló adatok alapján a tervezett csapadékvíz csatorna más közművekkel történő keresztezése esetén a szabvány szerinti védőtávolság biztosított. Az elkészült nyomvonalakat az alábbi közműtulajdonosokkal egyeztettük: TIGÁZ Rt. Magyar Telekom Rt. E-on TITÁSZ Rt. PR-TELECOM Zrt. UPC Magyarország Kft. Invitel Távközlési Szolgáltató Rt. DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft. VCSM Zrt. MÁV Zrt. A tervezett csapadékvíz elvezető csatornahálózat leírása A tervezett csapadékvíz csatorna az előzőekben leírt vízgyűjtő területek csapadékvizét gyűjti össze és továbbítja a Görbe-éri befogadóba. A tervezett rendszer 3 szakaszból kerül kialakításra, CS-1-0-0 – NY-1 – CS-2-0-0 szakaszokra bontva. A CS-2-0-0 szakasz a Horog utcában kerül kialakításra a meglévő csapadékvíz csatorna helyén. A csatorna indító aknája a MÁV sporttelep Nyugati bejárata mellett kerül elhelyezésre. A sporttelep létesítményei és a hozzá tartozó útburkolatok víztelenítése gravitációs úton kerül kialakításra, majd egy záportározóba kerül bevezetésre. A záportározó 2 db szivattyúval kerül leürítésre. A szivattyúk a – nyugati bejáratnál telepített – Horog utcán elhelyezett csillapító műtárgyba (CS-2-0-0 14. sz. indító akna) nyomják a csapadékvizet. A CS-2-0-0 indító aknájának mélysége 87,5 mBf. A CS-2-0-0 szakasz 1-2‰ eséssel kerül kialakításra a Horog utca végén elhelyezett csapadékvíz átemelő műtárgyig. A Horog utca kapcsolódó utcái a meglévő bekötések helyén tisztítóakna elhelyezésével tudnak a tervezett rendszerre rákötni. A tervezett csatorna nagy gyűrűmerevségű DN400 PP B Pragma (SN 12) csőből, 1,30 m-es átlag mélységben és 500,8 m hosszban kerül kialakításra. A csatorna végső szakasza 35-50 cm takarással kerül kiépítésre azért, hogy a meglévő regionális szennyvíz nyomóvezeték keresztezése felülről megoldható legyen, így a teljes szakasz fektetési mélysége nem veszélyezteti a vasúti vágányt. A tervezett tisztító aknák részben monolit, illetve előregyártott rendszerűek, 70x70 és 80-100 cm átmérőjű aknaalj elemekkel kerülnek kialakításra. Az utcában több meglévő közmű helyezkedik el, többek között egy 500 átmérőjű azbesztcement regionális szennyvíz nyomóvezeték, mellyel párhuzamosan épül a tervezett csatorna. A meglévő közművek védelmét figyelembe véve az érintett szakasz nagy részén kizárólag kézi földmunka alkalmazható. A Horog utcai becsatlakozó utcák bekötő csatornái a meglévő csövek rékötésével kerülnek kialakításra, kivétel a Csendes utcai DN100 meglévő rákötés, mely DN200 PP (SN10) csővel kerül kiváltásra. A Horog utcai gyűjtő csatornán érkező csapadékvizet az önkormányzati területen elhelyezett csapadékvíz átemelő szivattyúk nyomják át a Csallóköz utcában induló CS-1-0-0 rendszerbe. Az átemelőből 2 db Flygt NT 3127 LT 3 A.424 szivattyú továbbítja az érkező csapadékot a NY-1 nyomóvezetékeken keresztül. A NY-1 vezeték D450 KPE (SDR 17) anyagú nyomócső, a vágány alatti szakaszokon DN600 ÜPE sajtolható védőcsőbe helyezve. A sajtolás a MÁV Zrt. által üzemeltetett Horog utcai és MÁV Járműjavító területén elhelyezkedő iparvágányok alatt vezeti át és helyezi védelembe a DN400 nyomócsövet. A sajtolás a MÉV Járműjavító területén létesített ideiglenes árkokból kerül elindításra. A nyomóvezeték a vágányok alatt min. 2,40 m takarással 1% eséssel kerül kialakításra, így a nyomócső Csallóköz utcai szakaszán a vezeték mély pontján kialakításra kerül egy ürítő akna műtárgy. A nyomócső hossza 149,9 m. A vasút alatti átvezetés a MÁV Zrt. által előírt irányelvek szerint készült. A CS-1-0-0 csatorna a Csallóköz utcai nyomóvezetéket fogadó csillapító aknából indul, a Csallóköz – Füge – Lomb – Kőrösi utcákon a befogadóig. A csatorna esése 2-3‰, hossza 729,9 m. A tervezett csatorna a 6699 hrsz-ú magántelken elhelyezkedő 120 átmérőjű beton csatorna aknájába köt be, a meglévő (elbontandó) csatorna nyomvonalán. Ugyancsak ebbe a tisztítóaknába köt a Kőrösi út É-i irányából és a MÁV Járműjavító üzem rendszere is. A befogadó csatornát (93,0 m 120 átmérő beton csatorna, valamint 100 m burkolt nyílt árok szakasz) a megrendelő megvizsgálta és alkalmasnak találta az érkező csapadékvíz elvezetésére. A Görbe-éri bevezetés előtt a két nyílt árkot összekötő 80 átmérőjű beton áteresz 120-as átmérőre kerül bővítésre. A Görbe-éri bevezető szakasz, valamint a becsatlakozástól mindkét irányban 37 m-re a meder burkolásra kerül. - A csatorna a Csallóköz, Füge és Lomb utcákon (0+729,8 – 0+484,6) DN500 PP B Pr. 2‰ eséssel kerül kialakításra, 1,65 m-es átlag mélységben - A Lomb utca középső szakaszán (0+484,6 – 0+352,6) DN500 PP B Pr. 3‰ eséssel kerül kialakításra, 2,3 m-es átlag mélységben. - A Lomb utca alsó szakaszán a Kőrösi útig (0+352,6 – 0+101.2) DN600 ÜPE PP B Pr. 3‰ eséssel kerül kialakításra, 2,95 m-es átlag mélységben. - A Kőrösi úti szakasz a befogadó csatornáig (0+101,2 – 0+000) DN800 PP B Pr. 3‰ eséssel került kialakításra, 3,55 m-es átlag mélységben. Meglévő csatorna szakasz (93,0 m 120 átmérő beton csatorna, valamint 100 m burkolt nyílt árok szakasz). A meglévő nyílt árkokat összekötő áteresz kialakítása 120 átmérő beton 12,0 m. Meglévő bevezető és Görbe-éri meder burkolása összesen 119,5 m hosszban. A tervezett tisztító aknák monolit, illetve előregyártott rendszerűek. A kis takarású DN500 méretű csatorna szakaszokon monoli vasbeton akna kerül kialakításra 80x80 belső mérettel, a további DN500 szakaszon 100 átmérőjű beton előregyártott akna kerül elhelyezésre. A DN600 méretű csőszakaszokon előregyártott négyszög alakú aknaalj elem (AAN 100/100/12) kerül elhelyezésre, melyre a 100 átmérőjű aknaelemek ráilleszthetők. A DN 800 szakaszok 150x150 cm aknaalj elemekkel kerülnek kialakításra, melyre ráilleszthető a 100-as átmérőjű tisztító akna elem család. Csatornák építése A csatornafektetés során a földkiemelés rollbox rendszerű munkaárok dúcolat védelme mellett kerül alkalmazásra. A dúcolat elbontását csak a földvisszatöltéssel egyidejűleg szabad elkezdeni. A tervezett munkaárok szélessége 1,60 – 2,40 m. A tervben szereplő hossz-szelvények a csatorna folyásfenék szintjét tartalmazzák, a munkaárok mélységét az ágyazat és a cső falvastagságának méretének figyelembe vételével kell meghatározni. Az ágyazat a csövek alá 15-20 cm vastagságban homok illetve homokos kavicsból készül. A csőfektetés, csőbeágyazás elkészülte után a földvisszatöltési munkákat közvetlenül meg kell kezdeni. A csatorna földvisszatöltésnél MI-10.167 előírásai szerint a vezetékzónába I. tömörítési osztályba tartozó talajt kell visszatölteni. A csőzóna vonala a cső fölött 50 cm magasságig tart, itt Tr gamma 85 % tömörségi fokra kell tömöríteni. A földvisszatöltést több ütemben kell végrehajtani, 20 cm rétegvastagságban. A kiszorult földmennyiséget el kell szállítani. Tisztítóaknák Az aknákat előre gyártott elemekből terveztük. Az aknakamra C 30/37-xa2-XV2(H)-32 minőségű betonból készül, 20 cm homokos kavics ágyazatra. A csőcsonkokat (csapos, tokos) betonozáskor kell elhelyezni a tervben meghatározott szintekre. A csőcsonkokat a gyártónál kell megrendelni. Az aknakamra belső felületét Hvz 80 minőségű 2 cm vtg. vakolattal kell ellátni. A tisztítóaknákra öntöttvas fedlap keret és szabvány szerinti kör alakú víznyelőrácsos fedlap kerül. A tervezett csapadékvíz átemelő A tervezett létesítmény leírása A tervezett átemelő a sporttelep és a Horog utca térségéből érkező csapadékvíz átemelésére szolgál. Az átemelő a Horog utcában a 7356 hrsz.-ú területen, az út és a telek közötti zöld területen, a CS-2-0-0 csapadékvíz főgyűjtő 0+000 m szelvényében helyezkedik el. A műtárgyban 1-1 db csapadékvíz átemelő szivattyú kerül elhelyezésre. Az átemelő telepre érkező csúcs vízmennyiség: Q= 389 l/s (Lásd. Méretezési táblázat) Az átemelő műtárgy adatai - A szivattyú beépítésére szolgáló nyomócső átmérője: O324*8,0 acélcső. - a csatlakozó csatorna folyás fenék szintje: 84,00 mBf - fenék alsó síkja: 81,03 mBf - akna fedlap szint: 88,33 mBf - rendezett terepszint: 88,23 mBf (± 0,00 m) - Gravitációs csatorna: mérete : DN600 anyaga : ÜPE - Az érkező csapadékvíz mennyisége: 389 l/s - Nyomó vezeték: mérete: DN 400 anyaga: ÜPE Hossza: 92 m Az átemelő műtárgy szerkezeti és gépészeti felépítése A gravitációs DN600 ÜPE cső torkollik az átemelőbe. Az átemelő akna részei ROCLA csőből kerülnek kialakításra, kútsüllyesztéses technológiával. Belső átmérője 3,00 m, falvastagsága 25 cm. A kútsüllyesztéshez a cső alsó végére vágóél készül. Az elemek vízzáróak, a belső felületet a künet kialakítása után kétkomponensű epoxigyanta alapú kikenéssel (pl.: TIPOX UHS-UBS) védjük meg a korrózióval szemben és biztosítjuk a belső felület simaságát. Nyílásaira koracélból készült fedlapok kerülnek, melyet a gyártó a gyártás során elhelyez. A fedlapok légzáró szigetelést kapnak. Lakattal lezárható kivitelűek. A műtárgy elemek falán történő átvezetést a gyártó a megrendelést követő egyeztetésnek és átadott terveknek megfelelően kialakítja, FORSHEDA gumigyűrűs szigeteléssel ellátja. A belső tér megközelítését korrózióálló acél kivitelű, háttámlával ellátott acél létra elhelyezésével biztosítjuk. Az átemelő szivattyúi „C” járókerekes FLYGT szivattyúk, melyek csúcshozam esetén egyszerre dolgoznak a tervezett külön nyomócsövekre. A beépítendő szivattyúk: Az alapadatok szerinti vízszállítás és emelőmagasság szerint a beépítendő szivattyú(k) típusa: FLYGT CP3202 LT 3~ SmartRun 612 tip. szivattyú. Az átemelőbe 2 db üzemi nagy intenzitású szivattyú kerül beépítésre. 1 szivattyú működése során A tervezett szivattyú munkapont szerinti vízszállítása: Q = 200 l/s ; H = 7,83 m - nél adódik. A motor névleges teljesítménye: Pm = 30,0 kW U = 400 V n = 970 1/min Csúcsvízhozam esetén 2 db szivattyú egyidejű üzemére kell számítani. A tervezett szivattyúk üzeme automatikus. A berendezéseket a főgyűjtő csatorna vízszintje alapján az átemelő irányítástechnikai rendszere vezérli a beírt programnak megfelelően. Nyomócsövek: DN300 mm (320x8,0), korrózióálló acélcsövek. Aknából történő kivezetésnél gumikompenzátort helyeztünk el. Kiemeléshez M=1000 kg terhelhetőségű tűzihorganyzott kivitelű kiemelő láb, vagy mobil emelőszerkezet szükséges. A választott szivattyúk rögzítése gyárilag előszerelt talpas készlettel történik. Az átemelő műtárgy méreteit a 9.5 tervlap (Átemelő műtárgy építési és gépészeti terve) mutatja. Villamos berendezések - Irányítástechnika és belső áramellátás kiépítése URH kapcsolattal, átjátszó oszloppal, PLC vezérléssel, hibajelzéssel (hang és fény), - Az irányítástechnika szekrényei munkaterének védelmére kiépített védőtető, A villamos energia ellátásról szóló tervek, szekrények típusa, berendezései és kábelezése a Villamos energia ellátás tervdokumentációban találhatók. Útburkolat - Az átemelő telep megközelítését az út felől 3,0 m szélességű beton burkolatú út biztosítja, úgy hogy a műtárgy megközelíthető legyen tehergépjárművel. A tervezett létesítmények hidrológiai méretezése A tervezett csapadékvíz elvezető csatornahálózat hidrológiai méretezése A csatornahálózat méretezését az MI-10-455/2-1988 irányelvben található elvek és képletek alapján végeztük. A MÁV sporttelep területén 10 éves, a vízgyűjtőterület fennmaradó részén 4 éves gyakoriságú csapadékot vettünk figyelembe. A méretezés során megvizsgáltuk a teljes terület 10 éves gyakoriságú csapadékra való méretezésének lehetőségét. A vizsgálat során megállapítottuk, hogy a 10 éves gyakoriságú csapadék figyelembevétele esetén a csapadékvíz elvezető csatornahálózat keresztmetszeti kialakításai a tervezési terület jelentős részén az utcák szűk keresztmetszete miatt nem lehetséges. Megállapításra került továbbá az is, hogy a 10 éves gyakoriságú csapadékra méretezése esetén a csatornahálózat megépítési költségei jelentős mértékben megnövekednének. A méretezési elvekről tájékoztattuk a Tisztelt Megrendelőt. Felhívtuk a Megrendelő figyelmét, hogy a csatornahálózatban időszakos elöntések is lehetségesek, amennyiben hirtelen nagyon nagy mennyiségű csapadékvíz hullik a vízgyűjtő területre. Azonban ezek rövid, néhány órás felszíni tartózkodást követően levezethetők a befogadókba. A vízgyűjtő terület lehatárolását, méretezését az 5.2 számú Méretezési helyszínrajz szemlélteti. Mértékadó időalap meghatározása A mértékadó időalap az az érték, amely alatt hullott csapadékból valamely vízfolyás vizsgált szelvényében mértékadó vízhozam keletkezhet. Az irányelv az összegyülekezési időt tekinti mértékadó időalapnak. Az összegyülekezési idő (t) a vízgyűjtő legtávolabbi pontjából a vizsgált szelvényig való lefolyás időtartama. Kis vízgyűjtő esetében az összegyülekezési idő két részidőből tevődik össze: - a terepen való lefolyás való lefolyási időből (t1) és - a vízfolyásban való lefolyási időből (t2) Tehát, t=t1+t2 A terepen való lefolyás idejének meghatározása: A terepen való lefolyás idejét egyedi vizsgálat alapján került kiszámításra, melynek képlete: "t1= 1,2"*("n*L" /?("J" ))^"0,5" ahol, t1 – lefolyási idő a terepen (min) n – Manning féle érdességi tényező L – a terepen mért lefolyási úthossz J – a terepen lefolyó víz útjának szakaszonként átlagolt lejtése (dimenzió nélkül) A fenti összefüggés legfeljebb 400 m úthossz esetén alkalmazható. Mivel az irányelv szerint 400 m-nél hosszabb távon a lefolyó víz a terepen annyira koncentrálódik, hogy azt már a mederbeni lefolyás hidraulikai módszerével kell vizsgálni. A vízfolyásban való lefolyás idejének meghatározása: Az irányelv szerint a vízfolyásban való lefolyás idejét a nagyvízi vízszállítás középsebességéből számított részidők szakaszonkénti összegzésével kell meghatározni. Számításaimhoz az alábbi képletet használtam: "t" _"2" "= " "1" /"60" ?_"j=1" ^"N" -"L" _"j" /"v" _"kj" ahol, t2 – lefolyási idő a vízfolyásban (min) Lj – a j-edik változatlan méretű és lejtésű mederszakasz hossza (m) Vkj – a j-edik változatlan méretű és lejtésű mederszakaszon előálló középsebesség mértékadó vízhozama esetén N – a mederszakaszok száma A középsebességet (Vkj) egységesen 0,5 m/s értékben határoztam meg. Mértékadó csapadékintenzitás meghatározása A VMS 201/1-77 műszaki irányelv szerint: A rövididejű csapadék intenzitása valószínűségi változó ”i” (mm/h vagy l/s*ha). Csak a hozzá tartozó valószínűségi jellemzővel (p) értelmezhető. A csapadék, mint valószínűségi változó, az előfordulási valószínűség (%) helyett értelmezhető még az átlagos visszatérési idővel is, ha a vizsgált csapadék-idősorok éves bázisidőszakra vonatkoznak, vagy arra átszámíthatók. A valószínűségi jellemző a hidraulikai méretezés biztonsági mutatója. A mértékadó csapadékintenzitás számításakor összegyülekezési időtartammal azonos idejű, térben és időben állandó i intenzitású csapadékkal számoltam: ip=a * t-m ahol, ip – a p visszatérési idejű csapadék intenzitása (mm/h vagy l/s*ha) a – a 10 perces időtartamú visszatérési idejű zápor intenzitása (mm/h vagy l/s*ha) t – az összegyülekezési idő 10 perces időegységben kifejezve m – a hatványkitevő, értékei valószínűségi jellemzőként állandók Gyakoriság (p) év 10 4 2 1 0,5 ap 364 270 203 133 84 m 0,72 0,72 0,71 0,69 0,67 ap és m értékei Az állandókat: - a MÁV Sporttelepre 10 éves- , - a fennmaradó vízgyűjtőterületre 4 éves visszatérési idejű csapadékot vettem figyelembe. A mértékadó nagyvízhozam meghatározása A mértékadó csapadék vízhozam számítása a racionális módszerrel került meghatározásra. Qp = ? *ip* Fv ahol, ? - lefolyási tényező ip - mértékadó csapadék intenzitása Fv - vízgyűjtő terület nagysága A méretezésnél a fenti táblázat alapján a vízgyűjtő terület lefolyási tényezőjének értékét az irányelvben található 4. táblázat alapján 0,3-ban határoztuk meg. A nagyobb mennyiségű csapadék esetén a vízelvezető csatornákban rövid ideig (amíg a csatorna el nem tudja szállítani) a víz tartózkodhat, tárolódhat. A számítások eredményeit a műszaki leírás mellékletében található méretezési összesítő táblázat tartalmazza. A Görbe-ér tározó (vízvisszatartó) kapacitásának meghatározása A Görbe-ér jelenlegi állapota nem teszi lehetővé a területről érkező csapadékvíz tározását. Ezért a csatorna 3+050-4+025 szelvénye között kotrási munkákat kell végezni. A kotrási munkák folyamán az alábbi keresztmetszeti paramétereket tervezzük kialakítani: - Fenékszélesség: 1,5 m - Rézsűhajlás: 1:1,5 - Hossz: 975 m A mederfenék tervezett esése 0,1 ‰. Magassági vonalvezetése az 7.4 jelű hossz-szelvényen található. A tervezett mederfenék - a (2+755 szelvényben lévő 80 cm átmérőjű beton áteresz műtárgy a mértékadó 83,76 mBf) 3+050 szelvényben a meglévő fenékszint alatt 30 cm-rel (83,77 mBf) - a (4+150 szelvényben lévő 80 cm átmérőjű beton áteresz műtárgy a mértékadó 84,00 mBf) 4+025 szelvényben a meglévő fenékszint alatt 39 cm-rel van alacsonyabban (83,59 mBf) Az így kialakított tározótér 590 m3 csapadékvíz tározását teszi lehetővé. Közművek, keresztezések és kiváltások A tervezett csatornaszakaszok a részletes helyszínrajzon bejelölt nyomvonalán a munkaárok megnyitása előtt a közműveket minden esetben kutatóárokkal fel kell tárni. Tekintettel arra, hogy a tervezés során a közműegyeztetések mellett nyíltárkos közműfeltárás elvégzésére nem került sor, a helyszínrajzokon bejelölt közművek nyomvonala és magassági vonalvezetése tájékoztató jellegű. A meglévő földalatti létesítmények a közmű tulajdonosok, üzemeltetők adatszolgáltatása alapján kerültek feltüntetésre a nyilvántartások megbízhatóságáért a tervező nem tud felelősséget vállalni. A tervezés során a közművek közötti legkisebb vízszintes távolságot az MSZ 7484/92. szerint vettük figyelembe, melyet a kivitelezés során is tartani kell. Mélységi elrendezés szerint a keresztező vezetékek legkisebb függőleges távolsága 0,30 m. A szabvány szerint a szenny- és csapadékvíz közcsatorna vízszintes távolsága: Gázvezetéktől: 1,0 m Távközlő vezetéktől: 1,0 m Erősáramú kábeltől: 1,0 m A beruházás során megvalósítandó közmű és közműjellegű vezetékek építésével érintett területeken lévő többi közművet és közműjellegű vezetéket (víz-, gáz-, vezetékek, csapadék- és szennyvízcsatornák, elektromos és távközlési kábelek, stb.) védeni kell. A feszültség alatt lévő légvezetékek, jelző és energiaellátó földkábelek biztonsági övezetében és közelében végzendő munkáknál szigorúan be kell tartani a 11/1984. (VIII. 22.) IpM. sz. rendelet munkavégzést tiltó és korlátozó, részletes és tételes baleset megelőző előírásait. Amennyiben a feltárások alapján a meglévő közművek elhelyezkedésének tekintetében jelentős eltérés mutatkozik, és ez befolyásolja a tervezett csatorna helyszínrajzi és magassági nyomvonalvezetését, ki kell váltani az útban lévő vezetéket, vagy módosítani kell a terveket. A közműkiváltásokat a kiváltandó közműre vonatkozó szakmai előírások betartásával kell elvégezni. A kivitelezést megelőzően 8 nappal az érintett közmű tulajdonosokat értesíteni kell a munkák megkezdéséről, valamint a keresztezésekhez szakfelügyelet megrendelése szükséges. Az építés során a tervezett létesítménnyel érintett közműkiváltásokat el kell végezni. A közműkiváltások a 6. számú Részletes helyszínrajzon vannak feltüntetve, melyek a Csallóköz, Füge és Lomb utcákban érintik a csatorna építést. Kitűzés A tervezett csatornák nyomvonalának kitűzését a helyszínrajzok, keresztszelvények, illetve az aknák és tisztítóidomok EOV koordinátáit tartalmazó terv alapján kell elvégezni. Azokon a helyeken ahol a csatorna szakaszok meglévő közművezetékeket kereszteznek a keresztező közművek szintjét a kivitelezés megkezdése előtt ellenőrizni szükséges. Kivitelezés, építés A csatornák építése a befogadótól kezdődik. A földmunka 50 cm bevágási mélységig géppel végezhető, ennél mélyebb munkaárok kiemelése a közművek bizonytalan elhelyezkedése miatt kézi ellenőrzés mellett fokozott figyelemmel óvatos gépi kiemeléssel végezhető. Gravitációs zárt csatornák építése A munkaárok kialakítását úgy kell elvégezni, hogy a csővezeték szakszerű és biztonságos beépítését biztosítsa, a balesetmentes munkavégzés mellett. Az épületek állékonyságának biztosítása illetve süllyedésének megakadályozására a munkaárok földkiemelése rollbox típusú dúcolás védelmében, függőleges falban történhet, a korábban leírt munkaárok szélességekben. A munkagödör, munkaárok szélét a szakadólapon belül megterhelni nem szabad. A munkaárkot, különösképpen az állékonyság vesztésével a környezetre veszélyt jelentő munkaárkot védeni kell a csapadék káros hatásival szemben. Az intenzív csapadék okozta állékonysági problémák megelőzése, az ennek érdekében szükséges intézkedések megtétele a kivitelező feladata. A kivitelezéshez a környezet kímélése megfelelő géplánc és ellenőrző kézi földmunka (közművezetékek környezetében) alkalmazását javasoljuk. A dúcokat, dúckereteket közlekedésre, fel- és lejárásra, anyag fel- és leadására használni tilos. A kidúcolt munkaárokba ömlesztett anyagot (pl.: kavicsot, betont, téglát) csak zárt, elmozdulás ellen megfelelően rögzített csúszdában szabad leengedni. Dúcolással megtámasztott munkaárokban munkát kezdeni, illetve végezni csak akkor szabad, ha előzetesen és időszakosan a dúcolást ellenőrizték, a meglazult feszítő ékeket utána verték, a támcsavarokat utána húzták. A dúcolást csak a munkagödör, munkaárok betöltésével egyidejűleg, illetve beépítés esetén a szerkezet kellő mértékű megszilárdítása után szabad eltávolítani. A földmunka 50 cm bevágási mélységig géppel végezhető, ennél mélyebb munkaárok kiemelése a közművek bizonytalan elhelyezkedése miatt kézi ellenőrzés mellett fokozott figyelemmel óvatos gépi kiemeléssel végezhető. Ha a tervezett fenékszinten az altalaj laza, úgy azt megfelelő tömörítő eszközzel Try 90% kell tömöríteni. Minden esetben a munkaárok fenéksíkjára ágyazati réteget kell kialakítani, az ágyazat vastagságát a beépítésre kerülő cső anyaga határozza meg mely 15-20 cm rétegvastagságú. A csőzónában illetve az ágyazatként beépített ágyazati anyagnak biztosítani kell a csővezeték állékonyságát és teherbírását, és ne legyen káros hatással csőre, csőanyagra, talajvízre. Az alsó ágyazatot Tr? 90 % kell tömöríteni. A csőfektetés emelőgéppel, vagy kézzel végezhető. Egy fő legfeljebb 50 kg-ot emelhet. Az ágyazati réteg bejuttatása csak kézi erővel történhet maximum 20cm vastag rétegekben. A csőszálak árokba helyezése, folyamatos munkaárok kiemelés mellett végezhető. A nagyobb átmérőjű csőszálak több ponton történő megfogással, földmunkagéppel beemelhetők az ágyazatra, vagy az árok fölé elhelyezett támaszokra. A támaszok folyamatos eltávolításával a cső leereszthető a munkaárokba. A csőágyazat fölötti földvisszatöltést az előírásoknak megfelelő módon kell elvégezni. A munkaárokban a földvisszatöltést réteges tömörítés mellett az alábbi tömörítési értékek betartásával kell elvégezni: Ágyazati réteg: Tr? = 90 % Csőzóna és csőzóna feletti árokszakaszon: földút, zöldsáv Tr? = 85 % Csőzóna feletti árokszakaszon: szilárd burkolatú út esetén Tr? = 90 % Szilárd burkolatú utaknál pályaszerkezet alatti 50 cm-t: Tr? = 95 % Visszatöltésre felhasználható anyagok: Ágyazati anyagok: Jól tömöríthető szemszerkezetű, éles kavicsokat nem tartalmazó homokos kavics vagy homok. Helyszíni talajok: Az újra felhasználható helyszíni anyagok feleljenek meg a tervezési előírásokban megkívánt tömöríthetőségi követelményeknek, legyenek mentesek minden csőkárosító anyagtól. (pl. fagyökér, szemét, szerves anyag, 75 mm-nél nagyobb rögök, hó és jég) Nem használhatók földvisszatöltésre a nem tömöríthető talajok, a 30 cm-nél nagyobb rögök, valamint fagyott talajok. A gravitációs csatornák elemeinek, a csővezetékeknek és aknáknak, beépített állapotban meg kell felelniük, a tervezett hidraulikai, üzembiztonsági, állékonysági és alakváltozási követelményeknek. A gravitációs csatornák hossz-szelvényi kialakításánál a megengedett legnagyobb esése 1 - 3 ‰ közötti legyen. Az anyag mindenkor meg kell, feleljen a vonatkozó nemzeti szabványnak, s rendelkeznie kell megfelelőségi tanúsítvánnyal. A csőkapcsolatoknál vízzáró csőkapcsolatot kell kialakítani. Védőcsőben épülő csatornaszakaszok esetében (MÁV alatti keresztezés) sajtolható ÜPE csövet kell alkalmazni. A tokos csőkötések szerelése a gravitációs csöveknél és a nyomóvezetékek esetében is összehúzó készülékkel történhet. A csövek és idomok összetolását tilos földmunkagéppel végezni! A csőkötések jóságát és időállóságát az előkészítő munkák minősége alapvetően befolyásolja. A munkafolyamatok többféle sorrendben is elvégezhetők. Az alsó ágyazati réteg elkészítése és tömörítése után ellenőrizni, szükség szerint korrigálni kell a csőfektetés síkját. Ezt követően a csőszálakat és idomokat kézi erővel kell a munkaárokba leengedni. A csőfektetés a vezeték legmélyebb pontjánál kezdődhet úgy, hogy a tokok a folyással szemben álljanak. A csővégek ideiglenes lezárását biztosító védősapkát csak közvetlenül a csőkötés elkészítése előtt szabad eltávolítani, ha a kivitelezés hosszabb időre leáll, azokat a csővégre vissza kell helyezni. A csövek kiosztását és elhelyezését követően a kötéseknél fejgödröket kell kialakítani, melyek megakadályozzák, hogy a csövek a kötéseiken feküdjenek fel. A csőzóna fölötti részen a földvisszatöltés a helyszínen kitermelt anyagból is történhet, ha az alkalmas a megkívánt mértékű tömörítésre. A földvisszatöltés csak legfeljebb 20 cm vastag rétegekben kézi és gépi erővel egyaránt készülhet. Földszállító járművek platójáról a föld közvetlenül a munkaárokba nem üríthető. A döntéses földvisszatöltés a munkaárok minden övezetében tilos. A vezeték építés befejező munkái: A csatornák vízzárósági vizsgálatát kitakart állapotban, a csatlakozó idomokkal, illetve bekötésekkel együtt elkészült gerinccsatornára kell elvégezni, vízzárósági jegyzőkönyvvel dokumentálni. A vezeték eltakarása, illetve a munkaárok visszatöltése csak eredményes vizsgálat után történhet meg. Az ellenőrzéshez tartozó nyomáspróbára az üzemeltető Szolnok Megyei Jogú Város képviselőjét is meg kell hívni. A megépült vezetékek munkaárkába visszatöltött föld tömörségi vizsgálatát el kell végeztetni, mely vizsgálatot kizárólag akkreditált laborral rendelkező cég készíthet. A tömörségi vizsgálatot az ágyazatra és a csőzónára vonatkozóan 50 m sűrűségben kell elvégezni. A csőzóna és az útalap közötti munkaárok részen, a tömörség méréseket az előírások szerinti sűrűségben kell elvégezni. A munkaárok visszatöltését, illetve az útalap helyreállítását követően az útalapon teherbírás méréseket kell végezni az útkezelő által meghatározott határértékre. A teherbírás mérések sűrűségét az út kezelőjével egyeztetve kell elvégezni. Az elkészült csatornahálózatról nyíltárkos bemérést kell készíteni és a megvalósulási tervet a műszaki átadás-átvételi eljáráson mind a beruházónak mind az üzemeltetőnek át kell adni. Nyomóvezeték építése A nyomott rendszerek elemei a nyomóvezetékek, valamint a hozzá tartozó átemelő egységek (műtárgy, gépészet, energia ellátás, irányítástechnika), melyeknek beépített állapotban meg kell felelniük a tervezett hidraulikai, üzembiztonsági, állékonysági és alakváltozási követelményeknek. A nyomóvezeték a Horog utcától a Csallóköz utcai befogadó aknáig kerül kialakításra, úgy hogy az átemelő műtárgyból két nyomócső kerül kivezetésre párhuzamosan. A nyomóvezeték 6 db iparvágányt keresztez, mérete DN400 ÜPE. A vezetékeket a MÁV irányelveinek megfelelően DN600 ÜPE sajtolható csőben kell elhelyezni, úgy hogy a talpfától a minimális takarás 2,40 m legyen (védőcső), a 7. számú tervlapon (NY-1 Hossz-szelvény) feltüntetett módon. Nyílt árkos építéstechnológia ezen a területen nem alkalmazható. A csőkapcsolatoknál húzásbiztos, vízzáró kialakítást kell biztosítani. A rendszerbe épített szerelvénynek a vezetékekkel azonos műszaki paramétereknek kell megfelelni, különös tekintettel a szennyvizes üzemre. A kutathatóság biztosítására a vezeték fölé (kivéve a vágányok alá) 50 cm-rel jelzőszalag elhelyezése szükséges „CSAPADÉKVÍZ NYOMÓVEZETÉK” felirattal. Nyomáspróba A nyomócsövek esetében a nyomáspróbát az MSZ EN 805 alapján kell elvégezni. A nyomáspróba vizsgálatot a következő lépések betartása mellet kell elvégezni: feltöltés, légtelenítés előzetes vizsgálatot nyomás ejtés vizsgálat fő nyomásesés vizsgálat A nyomáspróbát a kivitelező és a szolgáltató és a megrendelő képviselőjének jelenlétében kell elvégezni, melynek eredményét jegyzőkönyvben rögzíteni szükséges. A nyomóvezeték üzembe helyezése előtt nyomáspróbát kell tartani. Nyomáspróba közben a vezetéket földdel le kell terhelni, az íveket és elágazásokat meg kell támasztani, nehogy fekvésében változás, illetve elmozdulás történjen. A csőkötéseket minden esetben szabadon kell hagyni. Vízzel való nyomáspróbánál ügyelni kell arra, hogy feltöltéskor a levegő kiszoruljon a vezetékből. A szakaszos nyomáspróbát a munkaárokban egybefüggően csőidomokkal együtt -a csőkötések szabadon hagyása mellett- üzemi nyomás másfélszerese+1 bar, de minimum 6 bar nyomással kell végrehajtani. A nyomásmérő műszert (lehetőleg regisztráló manométert) a vizsgált szakasz legmélyebb pontján kell elhelyezni. A leolvasott nyomásértékeknél a vizsgált szakasz különböző pontjain adódó magasságkülönbségből származó nyomáskülönbséget figyelembe kell venni. A kivitelezőnek hitelesített műszereket kell használnia. Valamennyi csőszakaszt, amelynek alátámasztása, a vizsgálati töltésből adódó túlterhelés felvételére nem alkalmas, ideiglenesen meg kell támasztani. Töltés előtt a vizsgált szakaszt dugóval, sapkával lezárt végeit is ki kell támasztani. A nyomáspróbánál biztosítani kell, hogy a szerelvények a névleges nyomásnál nagyobb nyomás alá ne kerüljenek. Zárt szerelvényen próbanyomás nem végezhető. A nyomás alá vett csőszakasz vízzel való feltöltése annak legalsó pontján történjen. A csőszakasz feltöltése és a nyomáspróba megkezdése előtt az összes légtelenítőnek nyitva kell lennie, amíg levegőmentes víz nem távozik. Az elvégzett nyomáspróbákról az építési napló mellékletét képező jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: a vizsgált csőszakaszok hosszát, anyagát, átmérőjét, a vezeték töltési idejét, az előzetes nyomáspróbát, a vizsgálat alatt tartott nyomást, a megengedetttelítési veszteségeket és nyomáseséseket, az észlelt hibákat, a próba megismétlésének körülményeit. Fagyveszélyes időben a munkanap befejezése, illetve a munka félbeszakítása esetén a vezetékeket ki kell üríteni. Víztelenítés A maximális becsült talajvízszintet térszinten feltételeztük. A tényleges talajvízszint száraz időszakokban ennél lényegesen mélyebben lesz, de a munkaárkok és munkagödrök túlnyomó részénél fel kell készülni a víztelenítésre. A víztelenítést vákuumkutas vízszintsüllyesztéssel kell végezni. A vízszintsüllyesztés a környező épületek állagvédelme érdekében nem lehet túl gyors, a kivitelezés ütemezésénél ezt mindenképpen célszerű figyelembe venni. A kiemelt vízmennyiséget a területen lévő meglévő csapadékvíz elvezető rendszerbe lehet vezetni a kiemelt és elvezetett víz tisztaságának biztosítása mellett, ha az képes a hozzá tartozó befogadóig eljuttatni a vizet. Munkaárok visszatöltése A munkaárok visszatöltése során gondot kell fordítani az elhelyezett, illetve beépített szerkezeti elemek épségére, megóvására. Különös gonddal kell elvégezni a méretezett tulajdonságokkal bíró szerkezeti és ágyazati rétegek elkészítését. Tömörítés illetve talaj-teherbírás vonatkozásában vonalas és egyéb létesítményeknél egyaránt az adott szerkezetre, vagy termékre vonatkozó hatályos szabványban, vagy a termék beépítési útmutatókban szereplő technológiai előírásokat kell alkalmazni. A beépített terméknél - ha arra hatályos szabvány szigorúbb előírást nem tartalmaz - a termék gyártójának kivitelezési előírásaiban, beépítési útmutatóiban foglaltak szerint kell eljárni (tárolás, alátámasztás, visszatöltés, tömörítés). Ha a termékre nézve a szabványban foglalt előírás a szigorúbb, azt kell alkalmazni. A munkaárok és munkagödör csak a tervekben előírt jellemzők biztosítása esetén tölthető vissza talajjal, vagy az előírt anyaggal a vonatkozó szabályok, műszaki előírások szerint. A munkagödörbe, munkaárokba nem tölthető vissza: szerves anyag puha agyag, iszap, átázott talaj 1.550 kg/m3 - nél kisebb száraz térfogatsúlyú anyag fagyott talaj építési törmelék hulladék olyan anyag, vagy talaj, amely szennyezőanyag tartalmánál fogva szennyezheti a talajt, vagy a talajvizet A visszatöltéshez felhasználandó anyag a műtárgy, vezeték körüli 0,50 m-es környezetben nem tartalmazhat kődarabokat. A feltöltésben a tömörítendő talajt vízszintes síkban kell elteríteni, egyengetni és 0,25 m-nél (agyag esetén 0,20 m-nél) nem vastagabb rétegekben tömöríteni. A tömörítendő talaj nedvességtartalmát szükség esetén szárítással, vagy nedvesítéssel kell szabályozni. A tömörítést csak a talajnem és állapot szerint megfelelő és elfogadott eszközzel, ill. módon szabad végezni. Általánosságban olyan talaj használható feltöltéshez, amely: száraz térfogatsúlya> 1.550 kg/m3 (MSZ 14043-7:1981) konzisztencia indexe 0,5 (MSZ 14043-4:1980) szerves-anyag tartalma kisebb, mint 3 % (MSZ 14043-9:1982) Egyéb előírás hiányában a visszatöltés céljára való alkalmasság megítéléséhez az MSZ 1404311:1980 szabvány alkalmazandó. A téli hónapokban végzett munkálatok esetén, a fenti módon előírt tömörség biztosítása érdekében esetenként friss talajjal talajcserét kell végezni, mivel fagyott talaj nem tölthető vissza. Útburkolat helyreállítás A tervezett nyomvonal 1140 m aszfalt, valamint 100 m beton burkolatú útszakaszt érint. Az utak önkormányzati kezelésben vannak. A burkolat helyreállítást a 9.1 számú, Munkaárok mintakeresztszelvények, burkolat helyreállítás tervlapon feltüntetett módon kell elvégezni. Munkabiztonság, egészségvédelem A földmunkák megkezdése előtt a dolgozókat ki kell oktatni, fel kell hívni figyelmüket a munka során előforduló veszélyforrásokra, illetve azok megelőzésére. Munkaárok és a gödör megnyitása előtt a munkaterületen lévő földalatti közművek és egyéb létesítmények helyét pontosan ki kell jelölni az illetékes közmű vállalat képviselőjének jelenlétében. Elektromos kábelek feszültség-mentesítéséről előzetesen gondoskodni kell. Kábelek és egyéb közművek közelében csak kézi földmunka végezhető, és a tervben nem szereplő közművezetékek észlelését az illetékes üzemeltetőnek be kell jelenteni. Közterületen, közúton végzett munka esetén a kivitelezés kezdetével egy időben a Kezelő által jóváhagyott forgalomtechnikai tervben, illetve a KRESZ által előírt táblákat el kell helyezni. A munkaárok feletti közlekedés biztosítására legalább 85 cm magas korláttal és lábdeszkával ellátott átjárót kell létesíteni. Kézi földmunka végzése során az árkokban dolgozók közötti távolság legalább 3,0 m legyen. 0,8 m-nél mélyebb munkagödröket, munkaárkokat korláttal kell körülvenni és az éjszakai kivilágításáról gondoskodni kell. Az 1 m-nél mélyebb gödörbe vagy árokba a lejárást elmozdulás ellen rögzített létrával, vagy lépcsős kiemeléssel kell biztosítani. Hosszabb munkaszüneteltetés, valamint esők után, műszakok kezdete előtt az árkok, gödrök, feltöltések partjait, rézsűt minden esetben meg kell vizsgálni, a beomlással, megcsúszással fenyegető részeket el kell távolítani, vagy más módon (pl. dúcolás) biztosítani. Földmunka végzése közben az észlelt változás (talajvízszint emelkedés, buzgárosodás, rétegváltozás, kagylósodás, stb.) esetén a szükséges biztonsági intézkedéseket azonnal meg kell tenni. A döngölőbéka működése közben 2,0 m-es körzetben a kezelőn kívül más nem tartózkodhat. Növényesítés, talajvédelem A létesítményeket úgy kell megépíteni, hogy a vonatkozó engedélyekben előírt feltételeknek megfeleljenek, a szükséges növényborítási jellemzőkkel rendelkezzenek. A károsodott zöldfelületeken az építési munkák befejezése után a kivitelezőnek a terepet az eredeti állapotba kell hoznia. A humuszmentési munkákat olyan időszakra kell ütemezni, amikor a talajok víztartalma optimális (nem túl nedves és nem túl száraz). Környezetvédelem Hulladékgazdálkodás A kivitelezés során keletkező veszélyes hulladékokkal (olajos rongy és homok, fáradt olaj, bontott azbesztcső stb.) kapcsolatban a 98/2001. ( VI. 15. ) Kormányrendelet előírásait maradéktalanul be kell tartani. Veszélyes hulladékot csak átvételi feljogosítással rendelkező személynek vagy szervezetnek lehet átadni. Az azbesztcement csövek elbontásából keletkező veszélyes hulladék becsült értéke: 0,2 t. Útfelbontásból származó nem veszélyes hulladékok (szénkátrányt nem tartalmazó aszfalt hulladék, beton hulladék, stb.) ártalmatlanítását a hulladékgazdálkodásról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény előírásai szerint kell végezni. A bontási hulladék hasznosítási célú deponálását megelőzően a hulladék-kezelési engedélyt a környezetvédelmi hatóságtól be kell szerezni. A csatornahálózat kivitelezése során maradéktalanul be kell tartani a 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendeletben foglaltakat. Az építési illetve bontási tevékenység befejezését követően az építtető köteles a 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet 4. és 5. számú mellékletében megadott építési és bontási hulladék nyilvántartó lapokon a ténylegesen keletkező mennyiségeket megadni. A kivitelezés során keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékokkal kapcsolatosan a hulladékgazdálkodásról szóló 2012. évi CLXXXV. törvényben, valamint a kapcsolódó végrehajtási jogszabályokban előírt kötelezettségeknek maradéktalanul eleget kell tenni. Vízvédelem Az építési-kivitelezési munkálatokat csak úgy lehet végezni, hogy a talaj, a talajvíz vagy a csapadékvíz ne szennyeződhessen. Felszíni víz-talajvíz: a kivitelezés ideje alatt vízterhelés az esetleges szükséges talajvízszint süllyesztésből származhat. A talajvíz szintjét a kivitelezés időpontja és az időjárási viszonyok befolyásolják. Átlagos időjárási körülmények között talajvízszint süllyesztésre csak 3,0 m mélyebb csatorna szakaszokon fordulhat elő, amennyiben a megszokottól eltérő időjárási körülmények között történik a kivitelezés úgy az esetlegesen szükséges talajvízszint süllyesztésből származó víz a csapadékvíz elvezető rendszerbe kerül bevezetésre. Levegőtisztaság-védelem A földmunkák végzésekor figyelmet kell fordítani a porképződés leküzdésére. A földfelületeket száraz szeles időben locsolni kell, a közlekedési felületeket tisztán kell tartani, a szálló por képződését locsolással megakadályozni. A munkagépek és járművek károsanyag kibocsátása ne haladja meg a megengedett mértéket. A gépek, berendezések állapotát előírásoknak megfelelően ellenőrizni kell. Zajvédelem A kivitelező az építés során olyan gépi berendezéseket használhat, amelyeknek együttes zajkibocsátása nem haladhatja meg a nappali időszakra megengedett értékeket. Az éjszakai órákban kivitelezés nem végezhető. Az elkészült csapadékvíz csatorna üzemeltetése nem jár mérhető zajkibocsátással. Örökségvédelem A kiviteli tervek készítése során a földmunkával érintett területen vagy a munkálatok megkezdése előtt az örökségvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalása alapján kell eljárni, szakfelügyeletet megrendelni. A kiviteli tervek készítésének időszakában be kell tartani a „kulturális örökség védelméről” szóló 2001. évi LXIV. törvény valamint „a régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól” szóló 18/2001. ( X.18.) NKÖM rendelet, vonatkozó előírásait. A régészeti megfigyelést írásban kell megrendelni az illetékes múzeumtól, a tényleges munkakezdés előtt 8 munkanappal. Természetvédelem A tervezési terület természetvédelmi oltalom alá nem esik. A fenti tevékenység mellett a 3.1.3 Önállóan nem támogatható, választható tevékenységek közül az A.) jelű kötelező tájékoztatás és nyilvánosság és B.) jelű az infrastrukturális beavatkozásokat kiegészítő szemléletformáló, tájékoztató akciók valósulnak meg. Az engedélyezési eljárás részeként teljesülnek a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004 (VII.21.) Korm. rendelet 10.-11.§-ában előírt feltételek. A beruházás nem külterületen, és nem zöldmezős fejlesztésként valósul meg, ezért nem szükséges a terület környezeti állapotfelmérése, a projekt által érintett környezeti elemekre, rendszerekre vonatkozóan. A projektnek nincs előrelátható klímakockázata, ezért a projekt klímakockázati elemzésének és kockázatkezelési tervének elkészítésére nincs szükség. A projekt meg fog felelni minden környezeti, esélyegyenlőségi jogszabálynak, megfelel a környezeti, esélyegyenlőségi jogszabályoknak, és az energiafelhasználásra, a projekt környezetének ökológiai állapotára, a vizek állapotára és a klímaváltozásra hatása nincs. A TVT szakvéleménye a projekt fejlesztési szakaszban kerül benyújtásra. A csapadékvíz szimulációs modellezés projektünk tekintetében szükséges, azt a projektfejlesztési szakaszban nyújtjuk be. ILLESZKEDÉS A FEJLESZTÉSI TERVEKHEZ Környezetvédelmi terv A Jász-Nagykun-Szolnok Megye Környezetvédelmi programja az ár- és belvízvédelmet a megye egyik lényeges környezeti problémájaként írja le. A tanulmány 3.1.7 fejezete belterületi vízrendezéssel foglalkozva a vízrendezés hatékonyságának, az épületek és építmények állagmegóvásának fontosságát hangsúlyozza, amelyet a csatornahálózat kiépítésével, illetve annak folytatásával lehet elérni. Kitér továbbá arra, hogy a települési vízrendezésnek összhangban kell lenni a településrendezési tervben megfogalmazottakkal. Integrált Városfejlesztési Stratégia Városi értéket képviselnek a jogilag nem védett, de a lakosság rekreációja, a városkép és a közérzet, mikroklíma szempontjából is fontos zöldfelületek, melyek a belterületen is a vizek mellett koncentrálódnak. A projekt a Szolnok Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájában szereplő V10 Felkészülés a klímaváltozásra stratégiai cél 6. részcéljához „A barnamezős területek, az újonnan kialakítandó gazdasági területek kedvező klímaviszonyokat eredményező hasznosítása, illetve kiépítése” illeszkedik. Az egyesített rendszerű csatornahálózattal ellátott terület elválasztott rendszerű hálózatának megvalósítása a jövő folyamatosan megvalósítandó feladatát képezi, amely révén gondoskodik a város és tágabb térsége biztonságáról. Illeszkedik továbbá a 10. részcél „A lakosság környezettudatosságának fejlesztése” alterülethez is: Ismeretterjesztő előadások, bemutatók, a kívánatos környezettudatos magatartás előnyeinek bemutatása hozzájárul a lakosság környezettudatos neveléséhez. A Véső út térségének bel- és csapadékvíz elvezetésének megoldása hozzájárul a területrész vonzóbbá tételéhez, így a lakosság elégedettségének növelését szolgálja, egyúttal nagyobb vonzerőt jelent a befektetők és a gazdasági szereplők számára is. A területen több gazdasági társaság rendelkezik székhellyel, illetve telephellyel. Belvízvédelmi terv Szolnok Város Belvízvédelmi terve 2010-ben került aktualizálásra. A terv a Görbe-éri belvízcsatornával kapcsolatban meghatározza a csapadékvíz-elvezető csatornák kiépítetlenségét, valamint a mély terület okoz belvizes, vízállásos területeket, a csatorna eliszapolódását, az árkokban hulladékok meglétét. Vízgyűjtő gazdálkodási terv Kiemelten fontosnak tartja az ágazati politikák (pl. Víz-keretirányelv) előremutató törekvéseinek betartását. A klímaváltozás miatt csökken a csapadékos napok száma, azonban hirtelen, nagy mennyiségben zúdul majd le, gyakran heves zivatarok kíséretében. Az intenzív csapadékhullások során a lezúduló víz nem tud elszivárogni a talajba, növelve ezáltal a belvízveszélyt. Szolnok ilyen szempontból kiemelten veszélyeztetett. A keletkezett károk értéke a csapadékvíz-elvezető rendszerek kialakításával nagymértékben csökkenthető, elhárítva ezáltal a lakosságra és az önkormányzatra nehezedő költséges védekezési és helyreállítási költségeket. Az éves csapadékmennyiségben történő változás – várhatóan a 40,8 mm+2,4 mm intervallumba fog esni. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a csapadék eloszlása nem egyenletesen fog eloszlani az év folyamán, egyre több csapadékra lehet számítani télen. Jelenleg még nem kötelező a helyi éghajlatvédelmi stratégia és cselekvési terv, ezt célszerű a városnak elkészíttetnie. Projektünkhöz csapadékvíz szimuláció készül. Minden döntéshozónak tisztában kell lennie azzal, hogy milyen hatással lesz az éghajlatváltozás a településre és lehetőség szerint meg kell előzni azokat, de legalábbis felkészülni rá. A klímaváltozás következményeinek fokozottabb előfordulásai (ár-, belvíz, földcsuszamlás, sárfolyam, infrastruktúra kritikus sérülése, közüzemi- és egyéb szolgáltató rendszerek zavarai) szintén egyre nagyobb erőket kötnek le a védekezési munkálatokhoz. A FEJLESZTÉS INDOKOLTSÁGA, VÉDENDŐ ÉRTÉKEK BEMUTATÁSA: Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata jelen projekt keretében a Véső út környékének bel- és csapadékvíz védelmét kívánja megvalósítani. A térségben folyó és tervezett beruházások jelentős mértékű többlet terhelést okoznak a meglévő csapadékvíz elvezető (egyesített) rendszerre. Az üzemeltető állásfoglalása alapján a meglévő rendszer a többlet terhelést kezelni nem tudja. Jelen beruházás közvetlen célcsoportja a Véső út térségében élő 2.946 fő, azonban közvetetten érintett a területen található sportlétesítmények (atlétika pálya, dobópálya, vívó- és atlétika termek, stand és kiszolgáló létesítmények, rendezvénytér) látogatói. Közvetetten a városrészben működő intézmények és szervezetek, valamint a vállalkozások működésének stabilitását is fokozza a fejlesztés. A védendő területen székhellyel vagy telephellyel rendelkező vállalkozások száma 73 db. Az infrastrukturális beruházás kiszámíthatóbbá teszi a műszaki környezetet, mi különösen fontos a sportlétesítmények, valamint a vállalkozások szempontjából. A csapadékvíz elvezető rendszer kiépítésével a mélyebb területekről is elvezetésre kerül a felgyülemlett csapadékvíz az ott élők tulajdonának védelme érdekében. Napjaink extrém időjárása a csapadékvíz-elvezetés gondjait felerősíti. A Kőrösi úttól északra eső területeken (Kender utca, Csallóköz, Füge utca, Darázs utca, Korall utca, Szél utca, Vihar utca, Bogár és Gyopár utcák) a csapadékvíz elvezető csatornák kiépítetlensége és a mély terület okoz belvizes, vízállásos területeket. A csapadékvíz elvezető hálózat kiépítéséig az útárkokban összegyülemlett csapadékvizet szivattyúzással kell elvezetni a Tó utca sarkán lévő zárt csatorna aknájába. A Gyár és Lomb utcák keresztezésénél a környékén a csapadékvíz elvezető csatorna részben feliszapolódott, és sok az árokban az egyéb hulladék, amelyet a rendszer kiépítéséig szivattyúzással kell elvezetni a Lomb utcai zárt csatorna aknájába. A Béke utca közepén és a Kapás utca és Korall utca közötti szakaszon a csapadékvíz elvezető csatorna részben feliszapolódott és sok az árokban az egyéb hulladék, amelyet szivattyúzással kell elvezetni jelenleg a Béke utcai zárt csatorna aknájába. A Temető úttól nyugatra eső területen, az Iszap utca 8-20-27 számú házak környékén, valamint a Fertő utca 7-22 számú ingatlanok közötti területrészen a csapadékvíz elvezető csatornák kiépítetlensége és a mély terület okoz belvizes, vízállásos területet, ezért az összegyülemlett csapadékvizet szivattyúzással a Temető úti zárt csatornába kell juttatni. A Pintér L. utca, Zsindely utca, Kubik utca, Cserép utcák tekintetében a Pintér utcában a meglévő burkolt nyílt csatorna fenékszintje a mély területhez képest magas. A többi területen a csapadékvíz elvezető csatornák kiépítetlensége és a mély terület okoz belvizes, vízállásos öntéseket, a csapadékvizet szivattyúzással a Temető utcai zárt csatornába kell juttatni. Az érintett területek csapadék- és belvíz elvezetése nincs megoldva, ezért kiépítésre szorul, melyre 2008. évben vízjogi engedélyes terv készült. A területrész sík vidéki jellegű, de több mély terület is található a térségben, melyek a csapadékos időszakban jelentős vízborítottsággal bírnak ezzel veszélyeztetve a környező ingatlanokat. A tervezett csapadékvíz csatornahálózat vonatkozásában, a vízügyi hatósági engedélyeztetéshez szükségessé vált az engedélyeztetési tervek elkészítése. A csapadékvíz elvezetésének és a biztonságos mentesítés hiánya az ingatlanok, utak, felszín alatti vezetékek (gáz, víz, elektromos, hírközlő, stb.) állagát is veszélyezteti, ezen túl a település alatti talajvízszintre is emelő hatással van. A magas talajvízszint elsősorban az építményeket veszélyezteti az állékonyság csökkentésével és a káros vegyi hatások kiváltásával. Védendő értékek bemutatása A területen található önkormányzati tulajdonú tárgyi eszközök könyv szerinti bruttó értéke 1.924.912.014.- Ft. A területen megvalósuló egyéb önkormányzati fejlesztések, projektek bruttó értéke, amelyek a területen lévő ingatlanokra kerülnek aktiválásra 2 657 572 000 Ft. Emellett kertes házas övezetről van szó, a projekttel érintett terület lakosságszáma 2.946 fő, akik magáningatlannal rendelkeznek a területen. A Véső út térségében működő vállalkozások száma 73 db. A védendő értékek bruttó összege csak az önkormányzati tulajdonú tárgyi eszközök és tervezett fejlesztések figyelembe vételével 4.582.484.014.- Ft. A beruházás költsége bruttó 500.000.000.- Ft. A védendő értékek aránya beruházás 9,16-szorosa. A Véső úton található önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanai közül a legjelentősebbek: Porta épület Véső út 2.(HRSZ:7355/4) Birkózó csarnok,mosoda Véső út 2.(HRSZ:7355/4) Atlétikai Iroda épület Véső út 2.(HRSZ:7355/4) Iroda épület Véső út 2.(HRSZ:7355/4) Klubépület Véső út 2.(HRSZ:7355/4) Garázsépület , és súlyemelő terem Véső út 2.(HRSZ:7355/4) Zuhany és vizesblokk Véső út 2.(HRSZ:7355/4) Ökölvívó csarnok Véső út 2.(HRSZ:7355/4) Fedett ülőlelátó Véső út 2.(HRSZ:7355/4) Fedett ülőlelátó em. Véső út 2.(HRSZ:7355/4) Fedett ülőlelátó fsz. Véső út 2.(HRSZ:7355/4) Fedett ülőlelátó em. Véső út 2.(HRSZ:7355/4) Jegypénztár Véső út 2.(HRSZ:7355/4) Jegypénztár II. Véső út 2.(HRSZ:7355/4) Futófolyosó Véső út 2.(HRSZ:7355/4) Fedett parkoló Véső út 2.(HRSZ:7355/4) Labdarúgó pálya Véső út 2.(HRSZ:7355/4) Ablakos futópálya Véső út 2.(HRSZ:7355/4) Teniszpálya Véső út 2.(HRSZ:7355/4) Salakospálya Véső út 2.(HRSZ:7355/4) Sportszálló Véső út 2.(HRSZ:7355/4) Sportszálló Véső út 2.(HRSZ:7355/4) Jegypénztár III. Véső út 2.(HRSZ:7355/4) Sportcsarnok Véső út 2.(HRSZ:7355/4) Öltöző és mosdó ép. Véső út 2.(HRSZ:7355/4) Szauna fsz. Véső út 2.(HRSZ:7355/4) Szauna terasz Véső út 2.(HRSZ:7355/4) Uszodai lelátó Véső út 2.(HRSZ:7355/4) Uszodai lelátó Véső út 2.(HRSZ:7355/1) Vízmű épület Véső út 2.(HRSZ:7355/1) Nagymedence Véső út 2.(HRSZ:7355/1) Gyerekmedence Véső út 2.(HRSZ:7355/1) Gyógymedence Véső út 2.(HRSZ:7355/1) Víztorony Véső út 2.(HRSZ:7355/4) A Csallóköz úton a Szolnoki Görögkatolikus Óvoda működik. Ezen kívül buszmegállók, utak találhatók a térségben. A védendő értékeket számszerűsíthetően bemutató dokumentumot jelen pályázat mellékleteként csatoltuk. A fejlesztés várható igénybevételének, kihasználtságának bemutatása A beruházás nélkül a településen összegyűlő csapadékvíz belvizeket okoz. A beruházás megvalósulásával az érintett területen lehetővé válik a csapadékvíz elvezetése. A beruházás kihasználtsága 100 %-os. A csatornázás a felesleges csapadékvíz elvezetésével biztonságosabbá teszi az ingatlanokat, kiszámíthatóvá a gazdasági tevékenységet. Az utak állapotát jelentősen javítja, hogy csapadékos időben nem áll meg a víz az úttest mentén és nem áztatja az út altalaját. A járdák víztelenítése a gyalogos közlekedést is megkönnyíti. KOCKÁZATELEMZÉS: A projektre vonatkozó kockázatok meghatározásánál egytől háromig terjedő skálán jelöltük a hatás mértékét, illetve a bekövetkezés valószínűségét. A számok jelentése: 1 = kicsi, 2 = közepes, 3 = nagy. A számok szorzata adja ki a kockázat nagyságát. Az egyes kockázatok mellett feltüntettük annak kezelési módját is. Műszaki kockázatok Keresztező közművek érintése, 2, 1, Előzetes feltárások és a közmű működtetésével foglalkozó szakfelügyelettel történő egyeztetés Előre nem látható műszaki problémák, 3, 1, Alapos tervezési munka Kedvezőtlen ökológiai hatások, 1, 1, Fokozottan ügyelünk a természeti egyensúly fenntartására Végrehajtási kockázatok Minőségi teljesítési kockázat, 1, 1, Közbeszerzés, műszaki ellenőr alkalmazása, garancia vállalási következmény támasztása a beszállítókkal szemben Tervezett ütemezésnek megfelel haladás, 2, 1, Referenciával rendelkező projektmenedzser, pénzügyi szaktanácsadó, műszaki ellenőr alkalmazása Balesetveszély, 2, 1, Megelőzés, szabályismeret erősítése, betartatása Kedvezőtlen időjárási viszonyok: magas talajvíz esetén a beruházási munkálatokat szüneteltetni kell, 3, 2, Az időjárási előrejelzések nyomon követése, a végrehajtás időjárásnak megfelelő ütemezése Az idegenforgalom változása: az érintett munkaterületeken a zajszennyezés miatt csökkenhet az idegenforgalmi látogatottság (pl. sportlétesítmények), 1, 1, A beruházás logisztikai szervezése, hétvégén nem végezhető magas zajkibocsátással járó munka Jogi kockázatok Jogi környezet változása, 3, 1, Törvényi változások figyelemmel kísérése, a jogszabályoknak megfelelő dokumentáció és üzemeltetés megvalósítása A szerződéskötés elhúzódása, 2, 2, Dokumentumok határidőben történő benyújtása Társadalmi szempontok Lakosság tiltakozása a beruházás ellen, 1, 1, A beruházási igény a lakosság részéről már az Integrált Városfejlesztési Stratégiában is megjelent, ezért a kockázat minimális. A kockázat teljes kezelése (pl. munkavégzéssel és zajjal kapcsolatos problémák) érdekében tájékoztatjuk a lakosságot a beruházásról, valamint közzétesszük a médiában. Pénzügyi-gazdasági és fenntarthatósági kockázatok Támogatás elmaradása, 3, 2, Újabb források felkutatása szükséges Az utófinanszírozásból adódó kockázat, 1, 1, Alapos cash flow tervezés, lehetőség szerint szállítói finanszírozás választása Nehézkes elszámolási rendszer, 2, 2, Folyamatos együttműködés a forrásgazdával FENNTARTÁS A pályázó és a végrehajtó szervezet Szolnok MJV Önkormányzata. A projekt műszaki tartalmának a lebonyolítását külső szakértő cég végzi. A megvalósítást és az üzembe helyezést követően az Önkormányzat Városüzemeltetési Osztálya az üzemeltetést folyamatosan és zökkenőmentesen képes biztosítani. Az üzemeltetés tervezett kereteinek bemutatása A beruházás működtetése Szolnok MJV Önkormányzat Városüzemeltetési Osztályának a feladata, aki a karbantartási, tisztítási üzemeltetési feladatainak a koordinátora. A vízkáreseményekről a pályázati hiánypótlás keretében nyilatkozat került becsatolásra!

Források

• Pályázati Portál ↗