Árvízvédelmi védvonalak mértékadó árvízszintre történő kiépítése, védvonalak terhelésének csökkentése a Körösökön

A forrás leírása

A fejlesztés műszaki szükségességét a 74/2014. (XII. 23.) BM rendeletben meghatározott mértékadó árvízszint, valamint a folyók árvízvédelmi fővédvonalainak magassági biztonsága, pontosabban a védvonal jelenlegi kiépítettségének a rendeletben meghatározott értékekhez viszonyított magassági hiánya indokolja. A projekt műszaki szükségességét támasztja alá továbbá a töltések geotechnikai állapota. A geotechnikai állapot meghatározása különböző módszerekkel történt (geofizikai feltárás, feltáró fúrások és azok elemzése, árvízi jelenségek statisztikájának, jellegének és előfordulási helyeinek elemzése). A régi adatok felhasználásával és új adatbázis létrehozásával, az árvízvédelmi töltések állapotának részletes geotechnikai vizsgálata és értékelése az ÁKK (Árvízi veszély- és kockázati térképezési) projekt keretében történt. A tervezett beruházás a Vásárhelyi terv továbbfejlesztése (VTT)program eddigi tapasztalatainak hasznosításával jelentősen hozzájárul a Tisza-völgy árvizi biztonságának javításához, illetve a 2004. évi LXVII. törvény (VTT törvény) által kitűzött célok megvalósításához. Jelenleg az árvízvédelmi szakasz 57+354-60+700, 61+200-74+100 és a 74+700-85+767 tkm szelvényei között 27,313 km hosszon van magassági hiány az előírt koronaszinthez képest. A magassági hiány átlagos értéke1,49 m, maximális mértéke 2,34 m. (64+547 tkm-ben). A projekt keretében az alábbi beavatkozás tervezett: Töltésfejlesztés a Hármas-Körös jobb partján a 61+200-66+000 tkm között. A projekt keretében tervezett beavatkozások olyan árvízvédelmi rendszer kialakítását, megvalósítását és működtetését szolgálják, mely konkrét céljai kialakításnál figyelembe veszi a védendő érékek nagyságát, beleértve ebbe az emberi élet és más kardinális értékek védelmét, azaz az árvizi kockázatok mértékét. A tervezett töltésfejlesztés vízszintes vonalvezetését a meglévő töltés vonalvezetése határozta meg, ahhoz kellett igazodni, figyelembe véve a fejlesztési szelvényt. A fejlesztendő szakasz jelentősebb hosszán a mentett oldal felé történik az erősítés. A keresztszelvények mentett oldali kialakításánál figyelembe kell venni az ott található területek jellegére, így a védelmi sáv szélességét, illetve lezárásának módját úgy kell meghatározni, hogy az a lehető legkevesebb érdeksérelemmel járjon. Az új töltés koronaszintje a tervezett burkolatmagasságot is beleértve a mértékadó árvízszint felett 1,0 m-re lett meghatározva. A töltés koronájára a 61+200-66+000 tkm szelvények között 3 m széles burkolat kerül, mely részben biztosítja a fenntartási és védekezési közlekedést, és lehetővé teszi a kerékpáros közlekedést is. Fontos eleme a fejlesztési költségeknek a védvonalat keresztező létesítmények (kisebb-nagyobb műtárgyak, közmű vezetékek) szükséges, előírás szerinti átépítése. A projekt keretében belül egyéb, az alábbi védekezést segítő infrastrukturális beruházások is megvalósulnak: - Soczózugi gátőrtelep bekötőútjának felújítása a töltéselőtéren a 67+452-68+302 tkm szelvények között - Zsófiamajori gátőrház bekötőútjának felújítása ~ 2500 m - Peresi gátőrtelep felújítása - Töltéstartozékok (szelvénykövek, VO kövek, sorompók, jelzőtáblák) cseréje. A tervezett töltés meglévő mezőgazdasági utakat keresztez, melyek átvezetését a töltéstest túloldalára biztosítani kell. Ennek érdekében a rámpák átépítésére van szükség.

Források

• Pályázati Portál ↗