AZ ÉCSI NAPRAFORGÓ ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE KAPACITÁSBŐVÍTŐ FEJLESZTÉSE

A forrás leírása

1. A projekt bemutatása 1.1. A működési környezet bemutatása Települési környezet A Nyugat-dunántúli régióban, Győr-Moson-Sopron megyében, a Pannonhalmi járásban, Győrtől 16 km-re található Écs község. A település területe: 19,84 km2. A Sokorói-dombság (Pannonhalmi-dombvidék) Ravazd-csanaki vonulata északi részének kelet- északkeleti oldalán, a 83. sz. főúton helyezkedik el. Határának nagy része mély vízmosásokkal szabdalt dombvonulat. Vasúton Győrből vagy Veszprémből induló átmenő járatokkal, busszal ugyanígy a Győr–Veszprém vonalon érhető el. Az állandó népesség száma 1932 fő, a lakónépesség száma az év végén 1903 fő volt (KSH, 2015.). Népsűrűség: 92,6 fő/km2. A település lélekszáma dinamikus növekvő tendenciát mutat, 15 év távlatában közel 150 fővel, 8 százalékkal emelkedett a népességszáma. A 18-59 évesek száma 1169 fő, az aktív korúak aránya 60 százalék. A hatvan évnél idősebb lakosok száma 414 fő, a teljes népesség 21 százaléka. Az állandó népességen belül a nők aránya 50, míg a férfiaké szintén 50 százalék. Az elmúlt években 10-20 fő között mozgott az élveszületések száma, míg a halálozások száma 30-35 fő között szóródott. A természetes szaporulat egyenlege nincs egyensúlyban, természetes fogyás figyelhető meg. Az állandó és ideiglenes odavándorlások száma az elmúlt években 100-130 fő között, míg az elvándorlások száma 60-90 fő között mozgott, a legtöbb évben 40-50 fővel minidig magasabb volt a beköltözők aránya. A népességnövekedés egyértelműen a vándorlási többlet eredménye. 2014-ben összesen 326 db regisztrált vállalkozás működött a településen. A vállalkozások nagyobbik hányada (76%) önálló vállalkozás. 78 db társas vállalkozás, 24 betéti társaság működik a településen. Az önálló vállalkozók kétharmada mellékállású vagy nyugdíjas vállalkozás. 104 egyéni vállalkozást regisztráltak 2014-ben, amelyek 60 százaléka főfoglalkozású. A gazdasági szervezetek 70 százaléka mikro-vállalkozás (1-9 fő), további 29 százalékuk 0 és ismeretlen fős, közepes méretű vállalkozás nem működik a településen. A regisztrált vállalkozások nemzetgazdasági ág szerinti megoszlása alapján egyértelműen látható a helyi gazdaság mezőgazdasági orientációja. A regisztrált vállalkozások 31 százaléka (84 db) a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat területén működik. 10%-os arányt (30-35db vállalkozás) képviselnek az ingatlanügyletek, illetve a szakmai-műszaki tevékenységű cégek, és nagyobb a súlya a feldolgozóipari cégeknek is. A regisztrált őstermelők száma (59 db) az elmúlt években kissé csökkent. Összesen 18 civil vagy nonprofit szervezet működik a községben. A nyilvántartott álláskeresők száma az aktív korosztályon belül nagyon alacsony, 2014-ben mindössze 20 fő (aktív korcsoport 2 százaléka) volt érintett. 2009-ben érte el a mutató a legmagasabb értékét (79 fő, 7%), onnantól folyamatosan csökken az index értéke. Az elmúlt öt év átlagát figyelembe véve a nyilvántartott álláskeresők között a két nem aránya nagyjából egyenletesen oszlik meg, néhány fővel magasabb a nők száma a csoportban. A 180 napon túli álláskeresők aránya az elmúlt években átlagosan 30-40 százalék között mozgott. Az álláskeresők többsége fizikai foglalkozású. A település lakásállománya 735 ingatlanból áll. 2000 óta (636 db) jelentősebben emelkedett az érték, nagyságrendileg 100 új ingatlan létesült (16 százalékos bővülés). 26 százalékuk legfeljebb kétszobás, 35 százalékuk háromszobás, további 38 százalékuk pedig négy és több szobás lakás. Az épített lakások száma 2000-2006 között volt dinamikusabb (évente 8-10 új ingatlannal), azóta megfeleződött a lakásépítési ráta, azonban 2016 során újabb telekalakítások és építési beruházások kezdődtek. Az önkormányzati kiépített út és köztér hossza 13 km. A kiépített járdák hossza 6 km. A személygépkocsik száma 709 db (1000 lakosra 366 gépkocsi jut). 2000-ben a gépkocsik száma még csak 392 db volt, így másfél évtized alatt 80 százalékkal emelkedett a számuk. A távbeszélő fővonalak száma 466 db (63%), de az értrék másfél évtized alatt közel 25 százalékkal csökkent. A kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások száma 359 (49%) db. Az internet-előfizetések száma 461 db, ami nagyjából 62 százalékos penetrációra utal. A településen elérhető rendőrkapitányság, postai szolgáltatóhely, bankfiók, ruházati, és vegyes iparcikk üzlet, gyógyszertár, bölcsőde, óvoda, általános iskola, könyvtár, művelődési ház, civil, sport- és egyházi szervezetek, klubok. A működő háziorvosok száma 1 fő. A háziorvosi szakszolgálathoz tartozó szakápolók száma 1 fő. A betöltött védőnői álláshelyek száma szintén 1 fő. Házi gyermekorvos nem érhető el a településen. A háziorvosi ellátásban megjelentek és meglátogatott személyek száma (esetek) 15 442. Egy lakosra éves szinten átlagosan 8 háziorvos-látogatás jut. A lakáson történő beteglátogatások száma alacsony (az esetek 2-3 százaléka), és felére csökkent az elmúlt évtizedben. 2014-ben szociális étkeztetésben 53 fő, míg házi segítségnyújtásban 15 fő részesült. A családsegítő szolgáltatást 13 fő vette igénybe. Egy időskorúak otthona működik 50 fős kapacitással. A bölcsőde 12 férőhellyel, teljes kapacitáson, 2 főnyi kisgyermeknevelő munkaerővel üzemel. A települési óvodában három gyermekcsoportban a férőhelyek száma 61 fő, a beíratott gyermekek száma 58 fő volt 2014-ben, 64 fő 2015-ben és 71 fő 2016-ban. A településen működik általános iskola 9 osztályteremmel, 175 tanulóval, 16 főállású pedagógussal. A HH-s vagy HHH-s tanulók aránya 10-15 százalék (20-25 fő) körül ingadozott az elmúlt években. Óvodai-bölcsődei ellátás – személyi feltételek Écsen 1940-ben adták át az iskola épületét, ahol az alsó szinten kapott helyet a környék első óvodája. A gyermekek felügyeletét apácák látták el. Tíz év múlva, a gyermeklétszám növekedése, új épület építését igényelte, amely 1977-ig két csoportos óvodaként működött. A szülők többsége a közeli nagyvárosban, Győrben talált munkalehetőséget, ezért egyre nagyobb igény mutatkozott az óvodai ellátásra, ekkor került sor az épület további bővítésére, amely jelenleg is három csoportos óvodaként működik. Az óvodai nevelés alapja a néphagyományőrzés. A megnövekedett helyi szükségletek okán 2009-ben bölcsődei csoport is kialakításra került, mely teljes létszámmal (12 fő) működik (Alapító Okirat, 1. sz. melléklet). A 2011. évi CXC. tv. 1. melléklete gyermeklétszámhoz kötötten meghatározza az intézmény pedagógus-, a pedagógiai munkát közvetlenül segítők, az intézményvezető, illetve intézményvezető- helyettes létszámát, a kötelező óraszámokat. A nevelőtestület tagjai rendszeresen vesznek részt szakmai továbbképzéseken. A 2014/2015 nevelési évben a gyermekek fejlesztését a Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Pannonhalmi Tagintézményének speciális szakemberei végezték. Alkalmazotti közösség létszáma: 14 fő 1.) Óvodapedagógusok száma: 6 fő ebből Felsőfokú végzettséggel rendelkezik 5 fő ebből Középfokú végzettséggel rendelkezik 1 fő ebből Vezető óvodapedagógus- közoktatás vezető (folyamatban) 2 fő ebből Tanító 1 fő 2.) Dajka végzettséggel rendelkező dajkák száma: 5 fő 3.) Szakképzett kisgyermeknevelő-gondozók száma: 2 fő 4.) Szakképzett pedagógiai asszisztens: 1 fő Hátrányos – és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek Az Écsi Napraforgó Óvoda és Bölcsődében az Alapító Okirat és a Nevelési Programban megfogalmazott célok mentén kiemelten foglalkoznak a hátrányos és halmozottan hátrányos gyermekek integrált fejlesztésével és nevelésével, jó kapcsolatot alakítottak ki a védőnői szolgálat és a családsegítő szolgálat dolgozóival. 2015. októberi statisztikai adatok alapján - az OSA adatlap szerinti - 61 férőhelyen 64 gyermek volt (104,92%), a definíciók újrafogalmazása okán halmozottan hátrányos helyzetű gyermek és hátrányos helyzetű gyermek az intézményben nem volt. Az óvodában 2 fő SNI gyermeket látnak el. A bölcsődében SNI-s, hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek nincs. A 2016/2017 nevelési évben a jelentkezések alapján ismét várható számuk emelkedése (Helyi Esélyegyenlőségi Program, 2. sz. melléklet). Nevelési, gondozási helyzet a Pannonhalmi járásban (2015) A Pannonhalmi járásban a feladatellátási helyek száma 11, az ellátott gyermeklétszám 482 fő, a férőhelyek száma 615 fő. A Járás területén csak önkormányzati fenntartású intézmény található. A 17 településből 10 településen van óvodai ellátás, 7 településről (Bakonygyirót, Bakonypéterd, Fenyőfő, Győrasszonyfa, Nyalka, Románd és Sikátor) a gyermekek a közeli települések óvodáiba járnak. A járásban egyetlen feladatellátási helyen haladja meg az ellátott gyermekek száma a férőhelyek számát, Écsen. A pannonhalmi járás területén 2011 és 2015 közötti a 3 éves korosztály létszáma csekély mértékben ugyan, de növekedést mutat (137 főről 154 főre emelkedik). A három éves korosztály számát tekintve a járás területén férőhely hiány a jelenlegi férőhelyekhez mérten összességében nem várható a következő öt évben, Écs település kivételével. Egyes települések tekintetében a kapacitás jelenlegi és évenkénti felülvizsgálata – ahol szükséges intézkedés megtétele – javasolt. A Pannonhalmi járás területén a 2009. szept. 1. és 2012. aug. 31. között születettek tekintetében 1-3 éves korosztály összlétszáma 425 fő. Ebből 3 éves 134 fő, 2 éves 137 fő, 1 éves 154 fő. A Pannonhalmi járás területén Fenyőfőn nincs 3 éves és 1 éves gyermek, Sikátorban pedig nincs 3 éves gyermek. A Többi település tekintetében mindhárom korosztály megtalálható. A születések száma emelkedést mutat Écs, Pannonhalma, Ravazd és Veszprémvarsány településeken. A Pannonhalmi járás területén 7 településen (Bakonygyirót, Bakonypéterd, Fenyőfő, Győrasszonyfa, Nyalka, Románd és Sikátor) nincs óvoda. 10 településen 7 intézményben 11 feladatellátási helyen 482 gyermek óvodai ellátása folyik, a férőhelyek száma 615. Óvodás gyermekek és feladatellátási helyek száma településenként, 2015. Település neve Fenntartó típusa Óvodás gyermekek száma Óvodai feladatellátási helyek száma Bakonyszentlászló önkormányzatok fenntartói társulása - gesztor és tag 62 1 Écs önkormányzatok fenntartói társulása 58 1 Lázi községi önkormányzat 19 1 Pannonhalma városi önkormányzat 96 1 Pázmándfalu önkormányzatok fenntartói társulása - gesztor és tag 24 1 Ravazd önkormányzatok fenntartói társulása 39 1 Táp önkormányzatok fenntartói társulása - gesztor és tag 43 2 Tápszentmiklós községi önkormányzat 38 1 Tarjánpuszta községi önkormányzat 30 1 Veszprémvarsány többcélú kistérségi társulás 75 1 összesen 482 11 A járásban csak önkormányzati fenntartású intézmények vannak, amelyekben az egy csoportra jutó gyermeklétszám 20,96 fő. A Pannonhalmi járás óvodáiba 10 fő 3 évesnél fiatalabb, 104 fő 3 éves, 118 fő 4 éves, 152 fő 5 éves 97 fő 6 éves és 1 fő 7 éves, összesen 482 gyermek jár. Az önkormányzati intézményekben a hátrányos helyzetű gyermekek aránya 20,91% a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya 5,68%. Az integráltan nevelt sajátos nevelési igényű gyermekek száma a járásban 16 fő, valamennyien önkormányzati fenntartású intézményben veszik igénybe az ellátást. Az önkormányzati intézmények óvodai feladatellátási helyein a férőhelyek kihasználtsága átlagosan 81,80%. Infrastrukturális beruházások Az elmúlt 15 évben az alábbi infrastrukturális beruházások valósultak meg az épület vonatkozásában: Beruházás éve Beruházás tevékenységei, műszaki tartalma vázlatosan Beruházás értéke (Ft, bruttó) Beruházás finanszírozási forrása (támogatás esetén kódszám megjelöléssel) Jelen projekttel való átfedés ismertetése (tevékenység szinten) 2009 12 férőhelyes bölcsőde kialakítása (egy intézmény) 1.148.755,- önerő nincs átfedés 2009 Az écsi óvoda felújítására a rossz fizikai állapot miatt volt szükség. Ennek keretében megvalósult az épület tetőszerkezetének megerősítése, tetőcseréje, valamint a nyílászárók teljes körű cseréje, az épület hőszigetelése és a kémények felújítása. Az átalakítás során az épület teljes körű komplex akadálymentesítése is megvalósult, valamint a vizes helységek teljes körű rekonstrukciója is sor került. Az udvar kialakításában a biztonságosság megteremtése volt az elsődleges. Az épületben található konyha funkcionális átalakítása is megvalósult a projekt keretében. Az óvodában fektetőágyak és homoktakaró beszerzésére került sor. 30.036.351 Ft (Écsi óvodára eső közvetlen költségek) NYDOP-5.3.1/2F-2f-2009-0002 nincs átfedés Jelenleg nincs folyamatban az óvodai feladatellátást érintő fejlesztés. 1.2. Problémák, szükségletek bemutatása A nevelési, gondozási tevékenység problémái, szükségletei Écs község dinamikusan fejlődő település. A lakosságszám évek óta tartó folyamatos emelkedése azt eredményezte, hogy a 2015/2016. évi nevelési évben a hivatalos, 2015. októberi statisztikai adatok alapján az intézménybe járó gyermekek száma (64 fő) meghaladta a férőhelyek számát (61 fő), így az óvoda kapacitás-kihasználtsága 104,9 % lett. Az óvodai intézményrendszer sajátossága, hogy évközben folyamatosan változik a létszám, hiszen betöltött 3 évet követően kerülnek a kisgyermekek az óvodába. Ennek következtében a 2015/2016. évi nevelési év folyamán (az októberi statisztikához képest) további 7 kisgyermek kezdte meg az óvodát évközben, így az év során gyermekek létszáma elérte a 71 főt, mely 116,4 %-os kapacitáskihasználtságot eredményezett a nevelési év végére, továbbra is az épületben rendelkezésre álló 3 csoportszoba igénybevételével. A 2016/2017. nevelési évben kényszerű megoldásként a bölcsődéből az óvodai nevelésbe átkerülő gyerekek nem az óvodai csoportokban, hanem betöltött 4 éves korukig továbbra is a bölcsődében kapnak elhelyezést. Ez a jogszerű eljárás azonban addig működőképes, míg a bölcsődei férőhelyek (12 fő) adott esetben kihasználatlan kapacitásai ezt lehetővé teszik. Az óvodában rendelkezésre álló terek szűkösek, hiányosak. A gyermekekkel történő szakszerű foglalkozás céljára nem áll rendelkezésre elkülönített, erre a célra szolgáló helyiség, foglalkoztató. A jelenlegi kisméretű és zsúfolt irodavezetői helyiség nem ad lehetőséget nevelőtestületi találkozásokra, esetmegbeszélésekre. Az intézmény nevelési alapelvei között szerepel az egészséges életmódra nevelés, ennek érdekében merült fel az igény az udvar fejlesztésére, továbbá tornaszoba létesítésére, melynek megvalósítás a fejlesztés II. ütemében tervezett. A bölcsődések udvari játszóhelye az épület körüli, átalakított előkert, mely –bár a szabályozásoknak megfelel – keskeny, térbeli nagymozgásokra nem nyújt lehetőséget. A szomszédos telek megvásárlásával és az épület bővítésével lehetőség nyílik a jelenlegi óvodaudvar bölcsődések általi használatára és az óvodások számára egy új játszóudvar kialakítására az új területen. Felmerülő kapacitáshiány Elutasított Várólistán levő Eljáró Bejáró Écsi Napraforgó Óvoda és Bölcsőde 0 0 2 3 Écs község dinamikusan fejlődő település. A lakosságszám évek óta tartó folyamatos emelkedése azt eredményezte, hogy a 2015/2016. évi nevelési évben a hivatalos, 2015. októberi statisztikai adatok alapján az intézménybe járó gyermekek száma (64 fő) meghaladta a férőhelyek számát (61 fő), így az óvoda kapacitás-kihasználtsága 104,9 % lett. Az óvodai intézményrendszer sajátossága, hogy évközben folyamatosan változik a létszám, hiszen betöltött 3 évet követően kerülnek a kisgyermekek az óvodába. Ennek következtében a 2015/2016. évi nevelési év folyamán (a 2015. októberi statisztikához képest) további 7 kisgyermek kezdte meg az óvodát évközben, így az év során gyermekek létszáma elérte a 71 főt, mely 116,4 %-os kapacitáskihasználtságot eredményezett a nevelési év végére, továbbra is az épületben rendelkezésre álló 3 csoportszoba igénybevételével. Bár jelenleg nincsenek várólistán levő gyermekek, korábban, a 2014/2015 év folyamán sor került várólista bevezetésére, s a létszám növekedését tekintve várhatóan az idei év során is szükséges lesz a bevezetése. A 2016/2017. nevelési évben kényszerű megoldásként a bölcsődéből az óvodai nevelésbe átkerülő gyerekek nem az óvodai csoportokban, hanem betöltött 4 éves korukig továbbra is a bölcsődében kapnak elhelyezést. Ez a jogszerű eljárás azonban csak addig működőképes, míg a bölcsődei férőhelyek (12 fő) adott esetben kihasználatlan kapacitásai ezt lehetővé teszik. 2. A projekt céljai, illeszkedése 2.1. A projekt átfogó és specifikus céljai, elvárt eredményei A projekt átfogó célja a kisgyermekellátást nyújtó szolgáltatás minőségi fejlesztése, a családok megsegítése, az óvodai ellátáshoz való hozzáférés minőségi feltételeinek javítása. A fejlesztési projekt célja a helyi identitástudat, a társadalmi kohézió és integráció elősegítése, a helyi vidéki közösségek szerepvállalásának növelése a közösségfejlesztés eszközeivel és a helyi értékek és belső erőforrások megerősítésével és felhasználásával. A megvalósuló fejlesztések által meg kell alapozni, hogy a helyi közösségek képesek legyenek saját mikrokörnyezetük fejlődését alakítani az által, hogy nyitottá és befogadóvá válnak. A projekt célja a továbbá a helyi közösségek megtartó és az életminőséget javító képességének ösztönzése. A társadalmi együttműködés és összetartozás megerősítése, az aktív befogadás növelése a közösségfejlesztés eszközeivel. A projekt keretében megvalósuló fejlesztések szükségszerűen hozzájárulnak a hátrányos helyzetű népességcsoportok társadalmi integrációjához is. A fejlesztési projekt további célja a település népességmegtartó erejének a növelése, ennek érdekében a helyi gazdasági (helyi piaci), lakó és közösségi funkcióinak a megerősítése, a vonzó vidéki lakókörnyezet kialakítása, a helyi szükségletekre és településszerkezetre épülő közszolgáltatások racionális és költséghatékony működésének kialakítása. A projekt eredményeképpen a fejlesztéssel érintett 1 bölcsődei és 1 óvodai feladatellátási hely megfelel a jogszabályi előírásoknak, az érintett 0-6 éves korosztály megfelelő, magas színvonalú nevelési igényeinek, esélyegyenlőséget biztosít, egészség- és mozgástudatos szemléletmódot tud közvetíteni. Az óvodai ellátás férőhelyeinek száma 20 fővel bővül, az új csoport létrehozásával továbbá 3 új munkahely létesítésére is sor kerül. Az intézmény épületében átalakítás révén kialakításra kerül 1 db nevelői iroda, 1 db foglalkoztató/fejlesztő helyiség és közlekedő, bővítés révén kialakításra kerül előtér, közlekedő, 2 db csoportszoba, mosdó-WC helyiség, tároló (nettó 188,27 m2 bővítés) 2.2. Célérték-mutatók A projekt keretében az alábbi célértékek tervezettek. A célértékek a fejlesztéssel érintett intézmény tekintetében kerültek kitöltésre, a módszertani útmutatónak megfelelően. Mutató neve Mérték¬egység Célérték A fejlesztéssel érintett bölcsődei ellátást nyújtó új intézmények/szolgáltatások száma db 1 A fejlesztéssel érintett intézmény/szolgáltatás új bölcsődei férőhelyeinek száma db 0 Az intézmény/szolgáltatás felújítással érintett bölcsődei férőhelyeinek száma db 12 A fejlesztéssel érintett intézményben/családi bölcsődében a bölcsődei ellátásban részesülő gyermekek száma fő 8* A fejlesztéssel érintett intézményben/családi bölcsődében a bölcsődei ellátásban részesülő SNI gyermekek száma fő 0 A fejlesztéssel érintett intézményben/családi bölcsődében a bölcsődei ellátásban részesülő HH gyermekek száma fő 0 Az intézményben/családi bölcsődében újonnan létrehozott bölcsődei munkahelyek száma db 0 Az intézmény fejlesztéssel érintett óvodai ellátást nyújtó telephelyeinek száma db 1 A fejlesztéssel érintett intézmény új óvodai férőhelyeinek száma db 20 Az intézmény felújítással érintett óvodai férőhelyeinek száma db 61 A fejlesztéssel érintett intézményben óvodai ellátásban részesülő gyermekek száma fő 64* A fejlesztéssel érintett intézményben az óvodai ellátásban részesülő SNI gyermekek száma fő 2 A fejlesztéssel érintett intézményben az óvodai ellátásban részesülő HH gyermekek száma fő 0 A fejlesztéssel érintett intézményben újonnan létrehozott óvodai csoportszobák száma db 1** A fejlesztéssel érintett intézményben újonnan kialakított tornaszobák száma db 0*** A fejlesztéssel érintett óvodai intézmények száma db 1 Az intézményben újonnan létrehozott óvodai munkahelyek száma db 3 * 2015. december 31-i / 2015. október 1-i adat **A fejlesztéssel érintett óvodai feladatellátási hely ténylegesen egy csoportszobával bővül (20 fő), mely fizikailag egy csoportszoba megszüntetését/átalakítását és két új csoportszoba kialakítását jelenti. ***A fejlesztés II. ütemében tervezett. A projekt kapcsolódása más ESZA jellegű projektekhez, fejlesztésekhez A TÁMOP 3.1.4 pályázat fenntarthatósága átszövi a nevelési évet. A kompetencia alapú nevelési elvek érvényesülnek mindennapjainkban. Heti játéktémákat tervezünk, melyek kapcsolódnak az aktuális évszakhoz, ünnepekhez, illetve a négy őselemhez (Tűz, Víz, Föld, Levegő). Évente egy témát kiemelünk, erre építjük három hetet meghaladó projektünket. Az egészséges életmódra nevelés alapvető feladata egész évi gondozásunknak, nevelésünknek, egyes elemei, még nagyobb hangsúlyt kapnak, a minden évben megszervezett témahetünkön. Óvodánk pályázott, hogy a kompetencia alapú nevelési programot átfogóan, mintaadóan alkalmazó intézménnyé, referenciahellyé váljon, ennek előminősítési feltételeinek megfeleltünk. A TÁMOP 3.1.7 pályázat keretein belül folytatja intézményünk a felkészülést. A projekt ESZA típusú fejlesztésekhez is kapcsolódik/kapcsolódni fog. A humán erőforrás fejlesztése és az óvodai alkalmazottak életpálya-modelljének javítása céljából a projekt szinergiában valósul meg a TOP 5. prioritásának keretében tervezett foglalkoztatási és képzési támogatással és az EFOP keretében tervezett óvodapedagógus képzéssel, annak érdekében, hogy szakmailag a lehető legmagasabb színvonalú szolgáltatást nyújtsa az óvoda. A projekt közvetlenül kapcsolódik a település komplex fejlesztéséhez, melynek célja a vidéki térségek életminőségének fejlesztése, a helyi gazdaság fejlesztése, a foglalkoztatottság bővítése, s magában foglalja a településen inkubátorház kialakítását, az iparterület fejlesztését, a munkaerő képzését. A projekt kapcsolódása korábbi pályázatokhoz 1.1. fejezet szerint. Hozzáférhetőség és a területi különbségek változása Szolgáltatások minőségében és a rendelkezésre álló infrastruktúrában jelentős területi különbségek tapasztalhatóak. Az épület és az udvar jelenlegi állapota elmarad a környező városi óvodák állapotától, melyek az elmúlt időszakban felújításra kerültek. Az udvari játszóeszközök elhasználódtak, egy részük balesetveszélyes, a fejlesztésre rendelkezésre álló eszközkészlet szegényes. A projekt megvalósulásával a fejlesztéssel érintett óvoda magasabb minőségű, színvonalú szolgáltatást tud nyújtani a településen élő gyermekeknek, javul az intézményegységek vonzereje, hozzáférhetősége, melyek összességében elősegítik a szülők munkavállalását, munkaerő-piaci reintegrációját. Partnerségi kapcsolatok Az óvoda együttműködő, jó kapcsolatot tart fent a szülőkkel. Ennek érdekében a szülői értekezleteken és fogadó órákon túl olyan programokat is megszervezésre kerülnek, ahol együtt játszhatnak szülők, gyermekek, óvónők és dajkák (családi nap, gyereknap, Adventi játszóház). A leendő óvodások és szüleik számára nyílt nap kerül lebonyolításra. Az óvoda együttműködő kapcsolatot tart fenn az iskolával, a Családsegítő Szolgálattal, a Nyugdíjas Klubbal. Közvetett partnerek Kapcsolattartás formája Kapcsolat rendszeressége Szülők, Szülői Munkaközösség Szülői értekezletek, SZM értekezletek Fogadó órák, családlátogatások gyermekprogramok szülői részvétellel évente 2X igény szerint 2-4 alk. évente 3x Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ esetmegbeszélések, közös rendezvények szükség szerint évente 1x Általános Iskola kölcsönös látogatások ,ünnepségen részvétel évente 2x évente 2x Nyugdíjas Klub A gyermekek műsort adnak az időseknek. évente 3x Környező települések óvodái továbbképzések szervezése, versmondó versenyre meghívás ének-verseny, ének fesztivál, ovi-olimpia évente 1x évente 1x évente 1x Szakszolgálat fejlesztő pedagógus és logopédus szakértői vélemények kérése hetente 1x szükség szerint 3. A projekt tartalma, megvalósíthatósága Férőhelybővítés A környező települések gyermekellátó intézményeinek férőhelyeit és kapacitáskihasználtságát az 1.1. fejezet mutatja be. Az igényfelmérésbe bevont Ravazd község nem tervezi a Ravazdi Nyitnikék Óvoda, Egységes Óvoda-Bölcsőde férőhelybővítéssel járó fejlesztését (8. sz. melléklet). Az Écsi Napraforgó Óvoda és Bölcsőde intézmény férőhelyei és a gyermekek létszáma részletesen az 1.2. fejezetben került bemutatásra, mely alapján az óvodában egyértelmű férőhelyhiány mutatkozik (61 férőhelyen 64 beíratott gyermek, 2015.). Écs településen egyéb bölcsőde, óvoda nem működik. A bölcsődében jelenleg férőhelyhiány nem mutatkozik, azonban jellegéből adódóan ez pillanatnyi állapot, a várható születési számok alapján az intézmény férőhelyhiánnyal tervezi a nevelési évet. Az óvodában férőhelyhiány miatt elutasítás nem történt, a túlzsúfoltság csökkentését az intézmény átszervezéssel oldja meg (1.2. fejezet). A 2016/2017. nevelési tanévben 13 fő kisgyermek marad óvodai nevelésben (visszatartott gyerekek) a tanköteles kor elérése mellett (9. sz. melléklet) A 0-6 évesesek számának alakulása: 2016. 144 fő 2015.152 fő 2014. 147 fő 2013. 147 fő A születések tényleges és tervezett száma: 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023 Écs 17 24 20 21 21 17 17 17 17 Écs község dinamikus fejlődő település. lakosságszáma az elmúlt években folyamatosan növekedett, míg 2009-ben 1670 fő volt, 2016. szeptemberére ez a szám 2012 főre emelkedett. A jelentős növekedéshez hozzájárul a természetes szaporodás növekedése és a betelepülők számának emelkedése. Győr közelsége, a helyi munkalehetőségek és az ingázás egyszerűsége, a község lakosság számára nyújtott szolgáltatásainak folyamatos bővítése, fejlesztése hozzájárul a vonzó települési környezethez. A település természeti környezete szintén vonzerő a városi lakosok számára, az 1970-es években elköltözött szülők gyermekei közül is mind többen visszaköltöznek a gyökereikhez. Tervezett infrastrukturális tevékenységek bemutatása A jelenlegi létesítmény többszöri átalakítással került kialakításra, a legutóbbi korszerűsítés 2008-2009 folyamán történt. Jelenleg 3 csoportszoba áll rendelkezésre, a csoportszobák egy része és a kiszolgáló helyiségek már méretüknél fogva sem felelnek meg a jelenlegi követelményeknek. A településen felmerülő megnövekedett gyermeklétszám már nem helyezhető el a jelenlegi létesítményben. A fenti szempontot figyelembe véve a település önkormányzata úgy döntött, hogy a meglévő létesítményt funkcionális szempontból egy megfelelő méretű csoportszobával bővíti, illetve megteremti a lehetőségét a jelenleg hiányzó egyéb kiegészítő funkciójú helyiségek elhelyezésének. A meglévő létesítmény bővíthetősége érdekében az önkormányzat megvásárolta az óvoda telkével szomszédos ingatlant, amely összevonásra került a jelenlegi telekkel. Az így kialakuló 2170 m2 nagyságú ingatlan alkalmas a tervezett bővítés elhelyezésére. A tervezési program alapján 1 db új csoportszoba kialakítása szükséges, mely a terek átszervezésével fizikailag 2 új csoportszoba kialakításával oldható meg, amely a hatályos jogszabályok alapján további 20 gyermek napközbeni ellátását teszi lehetővé. A csoportszobákhoz megfelelő méretű és számú vizesblokk és öltöző kialakítása tervezett. A jelenlegi nem megfelelő méretű csoportszoba megszüntetésre és átalakításra kerül: itt kap elhelyezést egy megfelelő méretű nevelői iroda, valamint egy fejlesztő szoba, valamint itt kerül összekötésre az új épületrész a meglévő épületrészek helyiségeivel. Az épületben a jogszabályok által előírt összes funkcionális helyiség kialakításra kerül. A megvalósítás második ütemében tervezetten kialakításra kerül ezen túlmenően a korszerű gondozási-nevelési elvek érvényre jutását elősegítő multifunkciós közösségi foglalkoztató tér (tornaszoba). A kialakított tornaszoba a gyermekek létszámának függvényében csoportszobává átalakítása kerül, amennyiben fenntartó azt szükségesnek tartja. Az új óvodarész teljeskörűen akadálymentesen kerül kialakításra az esélyegyenlőség elvének megfelelően, a meglévő épületrészekhez hasonlóan. Az akadálymentesítés keretében akadálymentes parkoló, a szükséges optikai vezetősávok, egyéb infokommunikációs eszközök kialakításra kerülnek. Az épület gépészeti és villamos rendszerei a legkorszerűbb energetikai elveknek megfelelően kerülnek kialakításra, ezenkívül fotovoltaikus napelemcellák segítségével a megújuló energiaforrások felhasználása is tervezett. Az óvoda udvarán korszerű játszókert kerül kialakításra: ütéscsillapított burkolatok, játékok, eszközök, árnyékolástechnikai eszközök kerülnek elhelyezésre. Az egész létesítmény úgy kerül megvalósításra, hogy megfeleljen a hosszú távú fenntarthatóság követelményének, mind kialakításánál, mind működtetésénél fogva. A létesítmény rendeltetése, funkcionális kialakítás A tervezett létesítmény hivatott biztosítani továbbra is Écs településen az óvodai neveléshez szükséges teljes infrastruktúrát a mai kor igényeinek megfelelő színvonalon. A jelenlegi épületben lévő helyiségek funkciói alapvetően nem változnak. Alaprajzi átalakítás csak a jelenleg nem megfelelő méretű csoportszobánál tervezett. A meglévő csoportszoba helyén kerül kialakításra az új megfelelő méretű nevelői iroda, valamint a speciális nevelési feladatok ellátására szolgáló fejlesztő szoba. Itt kerül kialakításra az a közlekedőszakasz, amelyen keresztül az új épületrészek megközelítésre kerülhetnek. Az új óvodarész a meglévő bölcsődei funkcióknak helyet adó épületrészhez északról csatlakozóan kerül kialakításra. Az új és meglévő funkciók, egy akadálymentesen kialakított közlekedővel kerülnek összekötésre. Az új épületrész csatlakozó részénél egy új közönségforgalmi bejárat tervezett, amelyen keresztül a tervezett új csoportszobák megközelíthetők. A bejárati részből indulóan helyezkedik el a két új csoportszoba, a kettő között az előírásoknak megfelelő vizesblokk és tárolóhelyiségek. Az öltözőszekrények a folyosón kerülnek elhelyezésre. Az épület végén kerül elhelyezésre egy későbbi, második ütemben megvalósítandó tornaszoba. A telek északi részén kerül kialakításra a játszóudvar, valamint 2 db új parkoló tervezett közvetlen közterületkapcsolattal, amelyek közül az egyik akadálymentes kialakítású. Önállóan támogatható és önállóan nem támogatható, választható tevékenységek Támogatható tevékenységek Projektben tervezett tevékenység Önállóan támogatható tevékenységek A) Intézmény/szolgáltatás infrastrukturális fejlesztése, ezen belül támogatható: a) bővítés, átalakítás, felújítás (beleértve az épületgépészetet, a főzőkonyha vagy a melegítőkonyha fejlesztését is); ? b) új férőhelyek kialakítása vagy új telephely/szolgáltatás/feladatellátási hely létesítése; ? c) udvar, játszóudvar felújítása (pl.: kerékpártároló/babakocsi tároló létesítése; kerítés építése, javítása; zöldterület-fejlesztése, növelése; ivókút építése); ? d) bezárt telephely újranyitása; - e) szocializációt, mozgásfejlesztést, fejlesztést segítő helyiségek, szabadidős programoknak lehetőséget biztosító terek fejlesztése, kialakítása; ? f) tornaszoba, orvosi szoba, elkülönítő helyiség létesítése, felújítása. - B) Eszközbeszerzés, beleértve: a) a bútorok és egyéb berendezési tárgyak (pl.: konyhai berendezések; udvari játékok; utcabútorok; játéktároló), eszközök (pl.: konyhai eszközök; fejlesztő eszközök) beszerzését közvetlenül a szolgáltatáshoz kapcsolódóan; ? b) az informatikai eszközök, berendezések, IKT-eszközök, vezeték nélküli (ún. wireless) technológiák beszerzését. - Önállóan nem támogatható, választható tevékenységek a) tanmedence felújítása, bővítése; - b) gyermekpancsoló, szabadtéri zuhany létesítése, fejlesztése; - c) a hatályos jogszabályokban minimálisan előírt számú parkoló-férőhely és akadálymentes parkoló-férőhely fejlesztése. Indokolt esetben a hatályos jogszabályokban minimálisan előírt szám feletti parkoló-férőhely és akadálymentes parkoló-férőhely létesítése is támogatható, melyet a megalapozó dokumentumban szükséges bemutatni. ? d) a bölcsőde alapfeladatain túli szolgáltatás (kizárólag játszócsoport és időszakos gyermekfelügyelet); - e) járműbeszerzés (legfeljebb 15 fős kisbusz beszerzése, kizárólag társulás esetében és bölcsődei kapacitásbővítéshez kapcsolódóan); - f) megújuló energiaforrások alkalmazása. ? Önállóan nem támogatható, kötelezően megvalósítandó tevékenységek: 1. akadálymentesítés ? 2. szórt azbeszt mentesítése - 3. energiahatékonysági intézkedések ? 4. nyilvánosság biztosítása ? Bővítés, új építés 3. fejezet előző alfejezetei szerint. Ingatlankiváltás A Segédletben megjelölt szempont az adott projekt esetében nem releváns, tekintettel arra, hogy a projekt keretében nem tervezett ingatlankiváltás, a jelenlegi épület kerül bővítésre. Ingatlanvásárlás A Segédletben megjelölt szempont az adott projekt esetében nem releváns, tekintettel arra, hogy az önkormányzat annak érdekében, hogy a jelenlegi épület bővíthető legyen, korábban megvásárolta a szomszédos telket, azonban ennek költsége a projekt keretében nem kerül elszámolásra. Környezetkímélő, megújuló energia hasznosítása Az épület gépészeti és villamos rendszerei a legkorszerűbb energetikai elveknek megfelelően kerülnek kialakításra, ezenkívül fotovoltaikus napelemcellák segítségével a megújuló energiaforrások felhasználása is tervezett. Eszközbeszerzés A projekt keretében az új csoportszoba berendezései, továbbá az új kisgyermekek neveléséhez, ellátáshoz szükséges eszközök és udvari berendezések kerülnek beszerzésre a 3. sz. melléklet szerint az alábbiak alapján: Ssz Megnevezés Mennyiség (db) 1. tálaló/irattartó szekrény 2 2. játéktároló szekrénysor 1 3. szekrény irattároló gyerekekhez kapcs. iratok, munkák 2 4. 6 fős szekrény gyermek öltöző 4 5. szekrény vegyszeres 1 6. játszó szőnyeg 1 7. tornaszőnyeg 1 8. bordásfal 3 9. tornapad 1 10. fektető lepedővel 20 11. gyermekasztal 4 12. gyermekszék 24 13. tálaló asztal 1 14. pohártartó rekesz 4 15. szemetes kuka 3 16. gurulós nagyüzemű felmosókészlet 1 17. porszívó 1 18. elsősegélydoboz 1 19. tányér (mély és lapos szett) 40 20. tányér (uzsonnás) 40 21. pohár 40 22. kancsó 5 23. kés-villa-kanál készlet 20 26. leveses tál 4 27. műanyagtál 4 28. merőkanál 4 29. JÁTÉKOK 30 30. magnó 1 31. telefon 1 32. Ételszállító kocsi 1 33. Irodai asztal+szék 1 34. Hirdetőtáblák 6 35. Fejlesztő szoba asztal+szék 1 36. Udvari homokozó árnyékolóval 1 37. Udvari csúszda, mászóvár 1 38. Udvari asztal+pad 2 39. Hinta 1 40. Mérleghinta 1 41. Rugós játék 4-es 1 42. Filagória 1 43. Kapucsengő 1 Konyha fejlesztése A Segédletben megjelölt szempont az adott projekt esetében nem releváns, tekintettel arra, hogy a projekt keretében az intézményben található melegítő konyha fejlesztése nem tervezett. Nem támogatható tevékenységek A Segédletben megjelölt szempont az adott projekt esetében nem releváns, tekintettel arra, hogy a projekt nem tartalmaz nem támogatható tevékenységet. Járműbeszerzés A Segédletben megjelölt szempont az adott projekt esetében nem releváns, tekintettel arra, hogy A projektben nem tervezett jármű beszerzése. Parkoló-férőhely és akadálymentes parkoló-férőhely A telek északi részén kerül kialakításra a játszóudvar, valamint 2 db új parkoló tervezett közvetlen közterületkapcsolattal, amelyek közül az egyik akadálymentes kialakítású. Kisgyermekellátás területén jártas szakember A projekt tervezésébe és kivitelezésébe kisgyermekellátás területén jártas szakember kerül bevonásra, aki megfelel a Felhívás által előírt, A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 2. számú melléklet I. rész 2. Bölcsőde B)-C) pontjában előírt képesítési előírásoknak és jelenleg az Écsi Napraforgó Óvoda és Bölcsőde szakmai vezetője, kisgyermeknevelő (megállapodás és önéletrajz, 6-7. sz. melléklet). 4. Kockázatok bemutatása Kockázatok megnevezése Valószínűség (1-3) Hatás (1-3) A kockázat kezelésének módja Eredménytelen pályázat 2 3 Az intézményben a férőhelyhiány okán túlzsúfoltság alakul ki, a gyermekek körülményei nehezebbé válnak és a gyerekek felzárkózási esélyei csökkennek További pályázati lehetőségek felkutatása Támogatási Szerződés aláírásának elhúzódása a tervezetthez képest 1 2 Projekt indításának elhúzódása. Projekt cselekvési ütemtervének újratervezése, a szezonális kivitelezési munkálatok gyorsítása. Tényleges költségek meghaladják a tervezettet (vis major, minőségi elvárások, ajánlati ár okán) 2 3 Saját forrás növelésének szükségessége - Pótlólagos források bevonása - Műszaki- és pénzügyi ütemterv szigorú betartása Partner szervezetek együttműködési készségének alacsony szintje 1 1 A projekt eredményeként létrejövő szolgáltatás működését akadályozhatja - Folyamatos tájékoztatás és kapcsolattartás - Konzultáció - A partner szervezetek bevonása a programok tervezésébe Elhúzódó kiválasztási eljárások, kivitelezés 1 2 Pénzügyi veszteség, Lakossági igények kielégítetlenek, Ellátás-szervezési zavar - Alaposan előkészített eljárások, körültekintő döntési mechanizmus, - Kötbérhez kötött kivitelezési szerződés - Folyamatos lakossági tájékoztatás, - Zökkenőmentes szolgáltatások biztosítása 5. Fenntarthatóság szempontjai Az intézmény fenntartója Écs Községi Önkormányzat. Az önkormányzatoknak törvényben rögzített kötelességük a közoktatás, -nevelés biztosítása, melyhez állami támogatásban, feladatfinanszírozásban részesülnek. A projekt fenntartási időszakában az éves költségvetési törvények függvényében várhatóan változni fog a közoktatás finanszírozási mechanizmusa és összege, a fenntartói kör pedig bővülhet a szabályozások következtében. Az intézmény bővítésének pénzügyi fenntarthatóságát a központi költségvetésből származó köznevelési feladatfinanszírozás és az óvodai gyermekétkeztetési támogatás, valamint az ellátási térítési díjak, továbbá adott esetben az önkormányzat saját forrásai biztosítják. Az intézmény 2015. évi beszámolója alapján a költségvetési kiadások összege 53.994 eFt volt, melyből a személyi juttatások és járulékok 40.491 eFt összeget jelentettek, egyéb dologi kiadásokra 13.070 eFt-ot költött az intézmény, minimális beruházás mellett. Bevételei között a központi finanszírozási támogatás 49.582 e Ft, egyéb működési bevételek, ellátási díjakból 7.019 e Ft folyt be a költségvetésbe. Mérleg szerinti eredménye a tárgyidőszakban 2.884 e Ft volt. A tervezett bővítéssel járó működési költségek (személyi költség, dologi kiadások) növekedését a gyermeklétszám növekedésével járó központi finanszírozási támogatás és ellátási díjak növekedése fedezi. Az intézményi költségvetésből az óvodára eső bevételek alakulása: 2015. (tény) 2016. (tervezett) Köznevelési támogatás (központi feladatfinanszírozás) 37.867 eFt 42.400 eFt Gyermekétkeztetés (központi feladatfinanszírozás) 6.594 eFt 7.383 eFt Ellátási térítési díj 4.968 eFt 5.562 eFt Tekintettel arra, hogy a projekt nem jövedelemtermelő beruházás, a projekt eredménye értékesítésre nem kerül, így a projektből származó pénzügyi bevételek változásának feltüntetése nem releváns a fenntarthatóság vizsgálata során. A támogatásból származó bevételek 85 %-ban Európai Unió, 15%-ban a központi költségvetés által biztosítottak. A bevételek ütemezése a Pályázati felhívásban jelezett, 50% előleggel és a mérföldkövenként benyújtásra kerülő kifizetési igényléssel kalkulál. Várható demográfiai trendek A demográfiai előrejelzés védőnői adatszolgáltatás alapján a 0-6 éves korcsoportra vonatkozóan, az érintett településre / a működési területre 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023 Écs 152 144 147 149 150 150 147 149 151 6. Terület-specifikus értékelési szempontok bemutatása 1.1. A tervezett fejlesztés illeszkedik-e a Győr-Moson-Sopron megyei területfejlesztési program (GYMS MTP) releváns prioritásaihoz és intézkedéseihez, továbbá a megyei Integrált Területi Program (ITP) céljaihoz? A projektben tervezett tevékenység, az Écsi Napraforgó Óvoda és bölcsőde férőhelybővítése illeszkedik Győr-Moson-Sopron megye fejlesztési céljaihoz, prioritásaihoz és intézkedéseihez. Az illeszkedés a Győr-Moson-Sopron Megye Területfejlesztési Program és a 34/2015. (VI. 5.) KH számú határozattal és az 1562/2015. (VIII. 12.) Korm. határozattal jóváhagyott Integrált Területi Program alapján kerül bemutatásra. A Győr-Moson-Sopron Megye Területfejlesztési Program az alábbiakban fogalmazza meg a megye jövőképét: Győr-Moson-Sopron megye - a dinamikus és innovatív gazdaságával, - a magasan képzett és kreatív humán tőkeállományával, - sokszínű határon átnyúló kapcsolataival, - a természeti, kulturális, táji és települési értékek megóvásával, azok folyamatos fejlesztésével stabil életkörülményeket, otthont kíván biztosítani az itt élőknek. E jövőkép eléréséhez hat specifikus célt, horizontális és területi célokat fogalmaz meg a program, melyek közül a Tündér-tavi Óvoda fejlesztése az alábbiakhoz kapcsolódik: 2. Kühne Károly Specifikus Fejlesztési Cél – Innováció a gazdaságban 4. Timaffy László Specifikus Fejlesztési Cél – Környezet, kultúra és életminőség 5. Göcsei Imre Specifikus Fejlesztési Cél – Belső kohézió, centrumok és perifériák 6. Esterházy János Specifikus Fejlesztési Cél – Együttműködés a szomszédokkal Területi célok 1.) Csornai járás: Megújítandó agrártérség Fejlesztési irány: Környezetbarát agrárvertikum, versenyképes élelmiszeripar térségi együttműködéssel 3. A térségi kisközpontok intézményhálózatának javítása, azok szervező szerepköreinek kiszélesítése • Szany, Kóny, Bősárkány mikrotérség szervező központok gazdasági és intézményi hálózatának megújítása, elérhetőségük javítása A megyei területfejlesztési koncepcióban rögzített célrendszerhez (a jövőképhez, valamint az átfogó, specifikus, horizontális és területi célokhoz) kapcsolódóan Győr-Moson-Sopron megye fejlesztési prioritásai az alábbiak: (1) A kreatív humán erőforrások fejlesztése (2) Az innováció térnyerésének előmozdítása (3) A megye és települései elérhetőségének javítása (4) A környezet megújítása, a kultúra támogatása, az életminőség javítása (5) A megye belső kohéziójának erősítése (6) A megye- és országhatáron átnyúló együttműködés fejlesztése Jelen projekt kiemelt célja a kisgyermekellátást nyújtó szolgáltatás minőségi fejlesztése, a családok megsegítése, az óvodai ellátáshoz való hozzáférés minőségi feltételeinek javítása, ezáltal a kisgyermeket nevelő szülők munkaerőpiacra történő visszatérésének elősegítése, munkavállalásuk támogatása, a foglalkoztatás bővítése, gazdaságfejlesztés. A várható eredmények tekintetében a projekt a MTP fent bemutatott prioritásai közül az alábbi prioritásokhoz, intézkedésekhez illeszkedik. 2. prioritás: Az innováció térnyerésének előmozdítása 1. Helyi gazdaságfejlesztés és innováció - megyei gazdaság- és vállalkozásfejlesztési program A projekt hatására javulnak az óvodai ellátás minőségi feltételei, ezáltal a kisgyermeket nevelő szülők munkaerőpiacra történő visszatérését segíti elő, támogatja munkavállalásukat, a hozzájárul a foglalkoztatás bővítéséhez, gazdaságfejlesztéshez. 4. prioritás: A környezet megújítása, a kultúra támogatása, az életminőség javítása 2. Táj, település, ember - a települések értékmegóvása 3. Az életminőség javítása - a hátrányban, fogyatékkal élők, valamint az idősek életminőségének javítása, az ellátórendszereinek fejlesztése - aktív, egészséges, összetartó helyi közösségek fejlesztését támogató programok, aktív szabadidő-eltöltést elősegítő fejlesztések - a művészeti nevelés támogatása A projekt keretében tervezett sportudvar fejlesztés és eszközbeszerzés hozzájárul a hátrányos helyzetű gyermekek helyzetének javításához, az aktív, egészséges életmód kialakításához. A beszerzésre kerülő eszközök támogatják a gyermekek mozgáskultúráját, művészeti nevelését. 6. prioritás: A megye- és országhatáron átnyúló együttműködés fejlesztése 3. Megyehatár menti együttműködések - intézményi együttműködések és kapacitások bővítése Az óvoda a működése során szorosan együttműködik a helyi és megyei intézményekkel, civil szervezetekkel, a fejlesztés során kialakításra kerülő sportudvar „jó példa”-ként szolgál a társintézmények számára, mely tovább erősíti az intézményközi együttműködéseket, tapasztalatcseréket. 1.2 A tervezett fejlesztés mennyiben járul hozzá a megyei szinten vállalt indikátor (fejlesztett, 0-3 éves korú gyermekek elhelyezését biztosító férőhelyek száma - 366 férőhely) teljesítéséhez? A fejlesztéssel érintett Écsi Napraforgó Óvoda és Bölcsőde 12 fő 0-3 éves korú gyermek elhelyezését biztosítja. 2.1 A fejlesztés nem városi jogállású településen valósul meg. Écs községi jogállású település. 2.2 Mikor volt az utolsó nagyobb volumenű felújítás? A fejlesztéssel érintett épületen az utolsó nagyobb beruházás 2009-ben történt. A fejlesztés kapcsolódik térségi/ágazati programokhoz, komplex fejlesztésekhez, és ez a projektben részletesen bemutatásra került (kapcsolat ágazati és hazai finanszírozású programokkal). A projekt közvetlenül kapcsolódik a település komplex fejlesztéséhez, melynek célja a vidéki térségek életminőségének fejlesztése, a helyi gazdaság fejlesztése, a foglalkoztatottság bővítése, s magában foglalja a településen inkubátorház kialakítását, az iparterület fejlesztését, a művelődési intézmények infrastruktúrájának megújítását, a munkaerő képzését. 3.1 A fejlesztett intézményt igénybe vevő gyermekek száma. Az Écsi Napraforgó Óvoda és Bölcsőde intézménye összesen 61+12 fő férőhellyel rendelkezik, a 2015. októberi ill. decemberi statisztikai adatok alapján a fejlesztéssel érintett telephelyeken összesen 64+8 fő, 0-6 éves korú kisgyermek veszi igénybe az ellátást. 3.2 A fejlesztéssel érintett bölcsődei ellátás vállalja a szülők/hozzátartozók munkaidejéhez igazodó hosszabb, és/vagy rugalmas nyitva tartási idő megvalósítását. A fejlesztéssel érintett feladat-ellátási helyek nyitva tartása rugalmas, a helyi igényekhez igazodik, figyelembe veszi a szülők munkaidejét, így naponta 6.30-17.00 óráig tart nyitva. 3.3 Az építészeti megoldások során alkalmaznak a működési költségeket csökkentő környezetbarát technológiákat, megújuló energiaforrásokat. A projekt keretében megújuló energiaforrások (napelem) alkalmazása tervezett.

Források

• Pályázati Portál ↗