Az éghajlatváltozás magyarországi hatásainak feltérképezése regionális klímamodell-szimulációk elvégzésével és reprezentatív éghajlati adatbázis fejlesztésével

A forrás leírása

A klímaváltozás hazánkban várható hatásaira való célirányos felkészüléshez elengedhetetlen a magyarországi változások irányának és számszerű mértékének ismerete. A regionális éghajlati modellek képesek egy kiválasztott földrajzi terület meghatározó folyamatainak részletes leírására. A modellszimulációkban figyelembe veszik az emberi tevékenység hatását is az üvegház-gázok légköri koncentrációján keresztül. A társadalmi-gazdasági változásoknak többféle jövőbeli pályája lehetséges, a szimulációkban különböző kibocsátási forgatókönyveket használunk ennek reprezentálására. Az alkalmazott klímamodellt először egy hosszabb múltbeli időszakra futtatjuk, majd az eredményeket mérési adatokkal összehasonlítjuk, így képet kapunk a modell gyengeségeiről, és kitűzhetők a szükséges modellfejlesztés irányai. A várható változásokat két jövőbeli időszakra vizsgáljuk: a 2021–2050-re vonatkozó eredmények elsősorban a középtávú felkészüléshez, míg a 2071–2100-re szólók a hosszútávú alkalmazkodási stratégiákhoz nyújtanak információt. Az éghajlati szimulációk többféle bizonytalanságot hordoznak, melyek a fizikai folyamatok leírásának közelítő jellegéből és a jövőbeli antropogén tevékenység meghatározásának nehézségeiből erednek. Az eredmények interpretációja akkor korrekt, ha a beválásuk valószínűségéről is tartalmaznak információt. A bizonytalanságok számszerűsítéséhez a modellszimulációkat több regionális modellel (legalább 2) és több forgatókönyv (legalább 2) alkalmazásával hajtjuk végre és az eredményeket együttesen tekintjük. A projektben az ALADIN-Climate és a REMO regionális klímamodellekkel hajtunk végre szimulációkat Közép-Kelet-Európa területére az 1961–2100 időszakra 10 km-es rácsfelbontással, egy optimista (RCP4.5) és egy pesszimista (RCP8.5) kibocsátási forgatókönyvet alkalmazva. A modellkísérletek eredményei alapján számszerűsíteni tudjuk a jövőbeli emberi tevékenység leírásának nehézségeiből és a fizikai folyamatok leírásának közelítő jellegéből eredő bizonytalanságokat. Az éghajlatváltozás közvetett (pl. emberi egészségre) hatásainak feltérképezésére számszerű hatásvizsgálatokat kell elvégezni, amihez a modelleredmények szolgáltatnak kiindulási információt. A SURFEX felszín-leíró modellel a projektben 1 km-es felbontáson végzünk szimulációkat jellemző felszíntípusok (pl. város, tó) felett, s vizsgáljuk azok éghajlatmódosító hatását. A szimulációkat az 1961–2100 időszakra végezzük, kisebb területekre (pl. nagyvárosokra, a Balatonra). Az eredmények jól használhatók a városi vagy az állóvízi tervezésnél, amik a hazai adaptáció szempontjából kulcsfontosságúak. A fentieken kívül az alábbi fejlesztéseket és vizsgálatokat tervezzük: 1. A rácsponti megfigyelési adatbázis kiegészítése a 2010 utáni időszakra, ami az éghajlati modellek eredményeinek validációjához szükséges, ugyanakkor elengedhetetlen a naprakész hosszútávú tendencia-elemzésekhez is. 2. A megfigyelési adatbázisban a napi bontású adatok 6 óránkénti finomítása, ami a finom-felbontású, részletes modellszimulációk eredményeinek validációjához szükséges. 3. Validáció. A modellszimulációk múltra vonatkozó eredményeit összehasonlítjuk a rendelkezésre álló mérésekkel. 4. Utó-feldolgozás. A nyers modelleredmények gyakran nem alkalmasak arra, hogy a felhasználók azokat közvetlenül használják. Ennek oka például, hogy nem azokat paramétereket használják a vizsgálataikban, mint amelyekkel a modellek a számításaikat végzik. Ehhez valamint ahhoz, hogy a modelleredmények beépíthetők legyenek egy térinformatikai adatbázisba, különböző utó-feldolgozási műveletek elvégzése szükséges rajtuk. 5. Bizonytalanságok számszerűsítése. A modellszimulációk jövőre vonatkozó eredményei alapján meghatározzuk a különböző forrásból eredő bizonytalanságok mértékét és arányát, továbbá ezt az információt a felhasználók által is értelmezhető és használható információvá alakítjuk. 6. Az OMSZ digitális adatbázisát alkalmassá tesszük a fenti adatok befogadására. A meglévő programokat hozzárendeljük a rácsponti adatbázishoz, s olyan új programok készítünk, melyek kimondottan az éghajlatváltozás nyomon követését teszik egyszerűbbé. 7. Az éghajlati információk kiindulási információkat szolgáltatnak a hatásvizsgálatok elvégzéséhez. Ehhez egy webes elérhetőségű térinformatikai rendszerbe integráljuk az utó-feldolgozott adatokat és a megfelelő bizonytalansági információkat. A projekt keretében továbbá az Országos Jégkármegelőző Rendszer meteorológiai kiszolgálásához szükséges informatikai rendszer fejlesztését kívánjuk megvalósítani. Jelenleg nem áll rendelkezésünkre olyan nagy számítási kapacitású számítógép, amellyel a jégkármegelőzéshez szükséges speciális előrejelzések elkészíthetőek – ezt a jelen fejlesztés keretében kívánjuk beszerezni. Az informatikai rendszer bővítése eredményeképpen megvalósítható a jégeső magyarországi előfordulására vonatkozó meteorológiai modell fejlesztése és futtatása. Mindez lehetővé teszi, a jégkármegelőzés vezérlését és költséghatékony működését.

Források

• Pályázati Portál ↗