Csapadékvíz elvezetés fejlesztése Lentiben

A forrás leírása

Zala megye közigazgatási egység a Dunántúl délnyugati részén terül el. A megye területe két nagyobb tájegységre, a Keszthelyi-fennsíkra és a Zalai-dombságra bontható; utódja a királyi Zala vármegyének, amely egészen 1950-ig a Balaton-felvidéket is magába foglalta. Északról Vas megye, északkeletről Veszprém megye, délkeletről Somogy megye, délnyugatról Horvátország, nyugatról pedig Szlovénia határolja. A megye 3784,11 km2 területén a völgyekkel erősen szabdalt dombsági felszínek az uralkodóak. A megye nagy része a nyugat-dunántúli peremvidékhez sorolt Zalai dombsághoz tartozik, északon egy keskeny sáv áthúzódik a Vasi-hegyhátra, illetve délen a Dunántúli dombvidékre, a Keszthelyi-hegység pedig a Dunántúli-középhegység része. Jelen projekt Zala megye nyugati területén elterülő Lenti városában valósul meg. Lenti és Kerka-folyó völgye Magyarország délnyugati csücskében, a szlovén, a horvát és az osztrák határ közelében található. A térség három néprajzi tájegység (Őrség, Göcsej, Hetés) találkozási pontjában helyezkedik el. A terület központja a közel 800 éves múlttal rendelkező Lenti. A város az Adria felé vezető M7-es autópálya mellett fekszik. A Balatontól 75 km-re, Budapesttől 250 km-re van – ebből 230 km autópálya. Bécstől 210 km-re, Zágrábtól 120 km-re. Lenti város a Mura vízgyűjtőterületéhez tartozó település. A településszerkezet egyik sajátossága, hogy a település és településrészek a vízfolyások völgyében helyezkednek el, így ezek veszélyeztetettsége a csapadékviszonyok függvényében jelentős lehet. A Kerka folyón megépült alsószenterzsébeti „Árvízcsúcs-csökkentő tározó” 200 ha területen 3.700.000 m3 víz tárolására alkalmas, így a tározó átadásával megszűntek a Kerka felső szakaszának árvízvédelmi problémái, így Lenti városáé is. A város területén több mesterséges tó, víztározó és védmű található műtárgyaikkal, melyek alapvetően megfelelnek a vízügyi biztonsági előírásoknak. Az uralkodó szélirány észak-nyugati, a felszín tagoltsága túlnyomó részt észak-déli irányú. Térségének többnyire lapályos felszínét hosszú geológiai folyamatok alakították ki. Az alsó-pleisztocén kor elején az Ős-Mura folyamának az Alpokból lehordott hordalékai építették a domborzatot (Lenti-hegy). A tengerszint feletti magasság 165-210 méter között változik. A települést nagy kiterjedésű erdők veszik körül, területük meghaladja a 750 kataszteri holdat. Az éghajlat jellemzően szárazföldi, de keverednek benne mediterrán és óceáni hatások is. Lenti az ország egyik legcsapadékosabb területe. Az évi csapadék, több évtized átlagát tekintve 809 mm. Az évi átlagos középhőmérséklet nem éri el a 10 Celsius fokot, a tél nem túl hideg, a nyár nem nagyon forró. A napsütéses órák száma alacsony, összesen 1788 évente. A város környékén gazdag a vízhálózat, patakok és vízfolyások táplálják a Kerka folyót, amely a legnagyobb vízgyűjtő a vidéken. Mintegy 60 km hosszú, a Murába ömlik, az általa és a mellékvizei által feltöltött lapály a Lenti-medence. Az itt található földek nagy része művelhető terület. A talaj minősége nem túl jó, kötött, agyagos, melyen csak közepes termésátlagok érhetőek el. Éghajlata hűvös, jellemző a nagy mennyiségű és egyenletes eloszlású csapadék. Lenti 7 városrészre tagozódik: Lenti belterület, Lentiszombathely, Mumor, Bárszentmihályfa, Lentikápolna, Máhomfa, Lentihegy. „A város csapadék és belvíz elvezetésének rendszere az utóbbi években megvalósult műtárgyak és létesítmények következtében némileg javult, az átlagos csapadékviszonyokat azonban csak részben képes kezelni. Karbantartásuk és tisztításuk folyamatosan megvalósul, azonban évről-évre nagyobb terhet jelent a városnak. Kapacitási problémák több ponton felfedezhetők, főként a szélsőséges időjárási viszonyok esetén. A probléma kettős, mivel a település kitettsége kettős, Lentihegy lejtős terepviszonyokkal rendelkezik, míg a település nagy része sík. További problémákat jelentenek a külterületek, melyeken az árkok betemetésre kerültek a mezőgazdasági vállalkozók részéről, így a belterületet is nagymértékben veszélyeztetik. A külterületi vízrendezéssel is foglalkozni kell, mivel az idők során az árkok betemetésén túl művelésbe bevonásra kerültek a rétek, lápos területek, ahol így elmarad a szikkasztás. A fentiek miatt mind a belterület, mind a külterület vonatkozásában át kell tekinteni a rendszert és meg kell terveztetni, illetve ütemezve az átalakítást meg kell valósítani középtávon mindenképp. A RÉSZLETES SZAKMAI TARTALOM BEMUTATÁSA, AZ ÉRTÉKELÉSI ÉS KIVÁLASZTÁSI KRITÉRIUMOKNAK, VALAMINT A MEGYE SPECIFIKUS SZEMPONTOKNAK TÖRTÉNŐ MEGFELELÉS A KARAKTER KORLÁT MIATT A SZERZŐDÉSMÓDOSÍTÁSHOZ KÜLÖN DOKUMENTUMKÉNT CSATOLÁSRA KERÜLT.

Források

• Pályázati Portál ↗