Csepeli Szabadkikötő III. ütem – D&B – mélyépítés

A forrás leírása

Fejlesztési terület talajstabilizáció A Csepeli Szabadkikötőt üzemeltető BSZL Zrt. az E1 és D1 jelű területek feltöltését (korábbi 3-as medence) a terület mindennapos működésbe kapcsolásáért saját erőből 2007. évtől megvalósította, azonban a teljeskörű kikötői-logisztikai funkciók ellátáshoz a terület állékonysága az eltelt tetemes idő ellenére sem elegendő, ami komoly építési kockázatot jelent bármilyen logisztikai, ipari, vagy egyéb létesítmény megvalósítása szempontjából, mivel ezen a korábban betöltött területen épülő létesítmény esetében akár az átadást után több évvel is jelentős mértékű süllyedés következhet be. A beavatkozás célja ezen területek esetében, hogy a süllyedési kockázatok a kritikus értékek alá csökkenjenek, ezáltal a fejlesztési terület ezen részein a logisztikai, ipari, vagy egyéb létesítmények rendeltetésszerűen megvalósulhassanak. Főbb mennyiségek: Épülettörmelékes feltöltés földkiemelés, elszállítás, lerakóhelyi díj (ágyazat helyének kialakítása terepszinttől 1 m mélységig 1:1,5rézsűvel) 51 550 m3 Géplánc felvonulás és levonulás géplánconként alkalmanként 1 db D=60 (60 cm átmérőjű) kavicscölöp készítése előfúrással 104,0 mBf lavírsíkról, 2,5x2,5 m raszterben, 9 és 11,2 m hosszban 84 436 fm Geotextília elválasztő réteg beépítése ágyazat alsó síkján (10% átfedés számításával) 55 660 m2 Kavics/zúzottkő ágyazat készítése 1,0 m vastagságban Trp 95% tömörség elérésével 51 550 m3 Kiviteli tervek készítése 1 db A tervezett beavatkozások az alábbi tervezési szakterületeket érinti: • Tartószerkezeti tervezési szakterület (T); • Geotechnikai tervezési szakterület (GT) A tárgyi építési beruházás az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény hatálya alá tartozik. A 321/2015. (X.30.) Kr. 46. § (3) bek. foglaltak alapján a meghatározott gyártmányú vagy eredetű dologra, ill. konkrét eljárásra, amely egy adott gazdasági szereplő termékeit vagy az általa nyújtott szolgáltatásokat jellemzi, vagy védjegyre, szabadalomra, tevékenységre, személyre, típusra vagy adott származásra vagy gyártási folyamatra való hivatkozás esetén a hivatkozás mellett a „vagy azzal egyenértékű” kifejezést is érteni kell.

Források

• TED – EU közbeszerzések ↗