Fülöpszállás központi belterület csapadékvíz elvezető rendszer építése

A forrás leírása

a) A projekt célja, tervezett szakmai/műszaki eredmények: Fülöpszállás község belterületén a meglévő csapadékvíz hálózat fejlesztése, új csapadékvíz gyűjtő- és elvezető hálózattal való kiegészítése, valamint az összegyűjtött csapadékvizek vízvisszatartására, késleltetett levezetésre záportározó létesítése. A fejlesztés eredményeként a problémás (belvízvédelmi készültséggel, havaria helyzettel érintett) helyek megszűnnek, a csatornahálózat összefüggő hálózatot alkot és képes lesz a település érintett résznek vízelvezetését ellátni. A tervezett víztározó kialakításának a célja, hogy a csapadékvizek nagyobb része a területen maradjon, az visszatartásra kerüljön és helyben kerüljön tározásra, ezáltal egyrészt csak a többletvizek kerülnek elvezetésre, így kevésbé terhelik a befogadót, másrészt a felszíni és a felszín alatti vízkészletek közötti gazdálkodás ezzel elősegíthető: ha a víztározó feltöltött, akkor a talajvíz utánpótlása biztosítva van. b) 3.1.1. A projekt szakmai-műszaki tartalma a választott önállóan támogatható tevékenységek bemutatásával: Ab) A település leglátogatottabb része a Kossuth Lajos út (Önkor¬mányzat, Óvoda, Orvosi rendelő), a Solti út (Kereskedelmi egység) és a Kiskunság tér (református templom), amely bár egy magas pontja a településnek, de egy nagyobb mennyiségű csapadékvíz nem tud elszivárogni, továbbá nem tud lefolyni a területről, így a közintézmények megközelítése problémát okoz heves esőzések alkalmával. A jelenleg is burkolt területeken (parkolók) burkolt fedlapos csatornahálózat kialakítása indokolt, egyéb esetben földmedrű árkok kerültek betervezésre. A kapubejárókban szintén burkolt fedlappal ellátott szakaszok kerültek kialakításra. A kisebb árokszelvények esetén a TB burkoló elemek fedlapja a térszínen halad, ezért ezek teherbírásakor "A" terhelési osztályú lapokat kell beépíteni. A burkolt csatornaszakaszokon célszerű olyan előregyártott mederelemet alkalmazni, amely réselt, azaz nem teljesen zárt rendszerű, hanem az elem fenék részén nyílások vannak elhelyezve, hogy egy kisebb intenzitású csapadék esetén a réseken a talajba szivároghasson az esővíz, ezt az árkok kis - hosszanti irányú terep esésével lehet biztosítani. Az Erkel utcán történik az előzőekben említett területről lefolyó csapadékvíz levezetése az árvízcsúcs csökkentő záportározóig. Az Erkel utca szűk szelvénye, illetve a vízlevezetést biztosító csatorna 1,5-2 m-es mélysége miatt, csak zárt rendszerű csatorna építhető be. A talajmechanikai vizsgálatok alapján jellemzően finom homok található a területen, ezért egy nyílt szelvényű árok esetén csak "lankás" 2:1 és 3:1 rézsűhajlás alakítható ki, amelynek eredményeként az árkok 15-20 m szélesek lennének. Ezen a kb. 320 m hosszú szakaszon csak zárt csatornarendszer alkalmazható, amelynek előnye viszont, hogy a környező utcák a későbbiekben - ha szükséges – rácsatlakoztathatók a hálózatra. A zárt csatornák aknái átlagban 50 méterenként kerültek betervezésre, az aknák rácsos öntöttvas fedlappal kerülnek kialakításra, a felszínen gépjárművel is járható folyókák vezetik a vizet a rácsos vízgyűjtő aknákhoz. A tóba kerülő olajos szennyezések megakadályozására az aknákba olajfogó "töltetes kosarak" kerülnek elhelyezésre. A fejlesztés keretében megépül: Burkolt árok: 550 m; Földmedrű árok: 750 m; Külterületi (záportározó utáni) földmedrű árok rekonstrukció 1300 m; Zárt csatorna: 450m. A fent részletezettek alapján a projekt keretében összesen 3050 méter csatorna épül meg. Ba) Az Erkel utcáról érkező csapadékvizek ideiglenes befogadója egy 1,5 ha nagyságú záportározó tó, amelynek árhullám csökkentő hatása van. A nagy hozamú csapadékvizek tározására szolgál, hogy a befogadót mentesítse a hirtelen nagy mennyiségű csapadékvíz terheléstől. A záportározót kb. 1,5 m magas 2:1-es rézsűhajlású töltés veszi körbe, a tó befogadó kapacitása ennek megfelelően 1 m magas vízoszlop tartása esetén kb. 12.000 m3. A záportározóban tartandó víz szintbéli szabályozását vízkormányzó műtárgyak biztosítják, egy beeresztő és egy leeresztő műtárgy beépítésével. A leeresztő műtárgy esetén egy szintszabályzó beépítését terveztük, amely a tározó kapacitás elérést követően leereszti a vizet, a tó teljes kiürülésének megakadályozása érdekében viszont lezárja a víz útját. A kijelölt záportározó jelenleg is egy nádborítású terület, amely a mély fekvéséből adódóan jelenleg is nagyobb csapadék esetén megtelik vízzel, a talajmechanikai adottságait tekintve a felső 0,5 m-en homokos agyag réteg található, amely miatt nem szárad ki a terület. A záportározó kialakításakor csak a felső humuszréteg kerül leszedésre és a tó környezete kerül rendezésre, a töltés kiépítésével. A záportározó maximális kapacitását elérve a vízszintszabályzó műtárgy segítségével a csapadékvíz egy kb. 1,3 km hosszú földmedrű árokba kerül, amely a befogadóig vezeti a vizet. 3.1.2. A projekt szakmai-műszaki tartalma a választott önállóan nem támogatható tevékenységek bemutatásával: a) A záportározó maximális kapacitását elérve a vízszintszabályzó műtárgy segítségével a csapadékvíz egy kb. 1,3 km hosszú földmedrű árokba kerül, amely a befogadóig vezeti a vizet. b) Az önkormányzati utak keresztezésénél szükség lesz az aszfaltozott útburkolat bontására, majd pedig sávos helyreállításra kb. 75 m hosszúságban. Az útburkolatban haladó zárt csatorna a tervek szerint nincs, a keresztező utcáknál lesz szükség útbontásra. Az útburkolat helyreállításának költsége a felhívás által elvárt belső aránynak megfelel, a teljes összköltség 4,4 %-át teszi ki. e) A záportározó kialakításakor csak a felső humuszréteg kerül leszedésre és a tó környezete kerül rendezésre, a töltés kiépítésével, illetve a tározó parti sávjának füvesítésével, fák telepítésével. f) A megvalósítás során lesznek keresztező közművek, amelyeket ki kell majd váltani, ezek pontos meghatározására akkor lesz lehetőség, ha a kiviteli tervek beadásra kerülnek a közmű üzemeltetőkhöz és véleményezik azt. Ennek érdekében a kivitelezés során szakfelügyelet biztosítása válhat szükségessé. c) a felhívás 3.2 pontjában előírt feltételek teljesülése 1) A fejlesztés során az önállóan támogatható tevékenységek közül az A. Belterület védelmét szolgáló vízelvezető hálózat fejlesztése, rekonstrukciója a csapadékvíz-gazdálkodás céljainak figyelembe vételével és B. Belterület védelmét szolgáló vízkár elhárítási és vízvisszatartási célú tározó fejlesztése, rekonstrukciója (tározó kialakítása) valósul meg (lásd PET 2.2). 2) A projekt a területi adottságokhoz és a vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez illeszkedik (a Projekt-előkészítő tanulmányban 2.6 pontjában került bemutatásra). 3) A felhívás e pontban szereplő előírásai az engedélyeztetési eljárás során kerülnek érvényesítésre (a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004 (VII.21.) Korm. rendelet 10.-11. §-ában előírt feltételek teljesülésének igazolása, környezeti állapotfelmérés a beruházás megkezdése előtt). A projekt során csak pozitív környezeti hatások jelentkeznek, káros környezeti hatás nem, valamint a projektnek nincs előre látható klímakockázata: a projekt valamennyi környezeti, esélyegyenlőségi jogszabálynak megfelel, és az energiafelhasználásra, a projekt környezetének ökológiai állapotára, a vizek állapotára és a klímaváltozásra hatása nincs. Natura 2000 területet a beruházás nem érint, nem zöldmezős beruházásként valósul meg, de egy hrsz. esetében külterületi részt is érint a fejlesztés. A klímakockázatról szóló nyilatkozat a pályázat mellékleteként benyújtásra került . 4) A csapadékvíz elvezető rendszer terhelésének csökkentése a tározó kialakításával valósul meg. Az elérni kívánt cél, hogy a belterületen jelentkező fölös csapadékvizeket a tervezett szikkasztó tározóba, illetve azok túlterhelését követően vízszintszabályozó műtárgy segítségével a tározó után húzódó földmedrű befogadó csatornán kerüljön elszikkasztásra, mentesítve a belterületi ingatlanokat, létesítményeket a belvizek káros hatásai alól, ezáltal kielégítve a vizek helyben tartásának követelményét, valamint a káros többletvizek által okozott kártételek csökkentését, megszüntetését. A sűrűn beépített belterületen a a csapadékvíz elvezető rendszer úgy lett megtervezve, hogy nagy intenzitású és nagy mennyiségű csapadékvíz esetén mentesíteni tudja belvízveszélyes területet, azonban kis intenzitású csapadék esetén a földmedrű árkokban és hasonlóan a burkot de réselt nyílt árkokban a talajba történő víz szikkasztás valósul meg elsőként, majd a talaj telítődésének megfelelően halad tovább a víz a záportározó felé. Az előbb említett, ún. késleltetést a csatornahálózat minimális lejtési viszonyainak a megtervezésével lehet elérni. A fejlesztés által érintett területen (településen vagy településrészen) bekövetkezett csapadék-, bel-, vagy árvízzel vagy a felszín alóli forrásfeltöréssel (fakadó vízzel) összefüggő káreseményeket a részletesen a Projekt-előkészítő tanulmány 1.6 pontja tartalmazza és ezek igazolására a belvízkészültséggel kapcsolatos dokumentáció csatolásra került. Fülöpszálláson a 2010. évben belvízvédelmi készültséget kellett elrendelni. 2010. június 21-én 12:00 órától I. fokú belvízvédelmi készültség lépett érvénybe. Elsősorban a település K-i részén a Dunavölgyi Főcsatorna melletti, a Jókai-Mátyás király és Kinizsi utcák által határolt alacsonyan fekvő területein a lehullott jelentős mennyiségű csapadék miatt jelentősen megnőtt a belvízzel elöntött területek nagysága és az belterületi lakóépületeket is veszélyeztetett, emellett a talajvíz magassága is számottevő volt, ami elsősorban a vályog épületeket veszélyeztette. A védekezésnek köszönhetően a belvízvédelmi készültséget 2010. június 28-án 12:00 órától visszavontuk. 2011. január 24-én ismételten II. fokú belvízvédelmi készültség elrendelése vált szükségesség, hiszen az ezt megelőző időszakban a nagy mennyiségű csapadéknak köszönhetően a település D-i részén található alacsony fekvésű területein a magas talajvíznek köszönhetően a lehullott csapadékvíz nem tudott az elve telített talajban elszivárogni, így a felhalmozódott víz már a lakóépületeket veszélyeztette. A védekezés keretében létesített átmeneti elvezető csatornák segítségével a vizek elvezetésre kerültek, így 2011. február 8-án 13:00 órától a belvízvédelmi készültség visszavonásra került. A beruházás keretében védendő értékek és a projekt összköltségének arányát bemutató számítás a PET 1.7 pontjában található: fő tényezőként elmondható, hogy az épületállomány (lakó és közintézményi ingatlanokat is beleértve) értéke többszöröse a beruházási értéknek. 5) A keresztező közmű kiváltások és a zárt csatornák vonatkozásában a felhívás által elvárt tervezői nyilatkozatok az 1. mérföldkőig benyújtásra kerülnek. 6) Csak a helyben, illetve a területen vissza nem tartható, ott nem hasznosítható többletvizek kerülnek elvezetésre: a csapadékvizek helyben tartásáról, azok visszatartásáról gondoskodik a tervezett nyílt csapadékvíz csatornák alkalmazása, a hézagolt mederburkolat és záportározó létesítése. 7. A megvédett területen található épített környezet értéke jelentősen meghaladja a beruházás összegét: az alátámasztó számítás a PET 1.7 pontjában került bemutatásra. 8. A Területi Vízgazdálkodási Tanács szakvéleménye az 1. mérföldkő során, a vízjogi engedélyes terv birtokában kerül megkérésre és ezt követően benyújtásra. A 9-15. pontokban foglalt kötelezettségeknek és szakmai elvárásoknak a projektgazda megfelel, illetve eleget fog tenni a projektfejlesztés és a projekt megvalósítása során. A 9. pontban említett szimulációs modellezés készítse a projekt összköltségéből és a települési lakosságszámból adódóan elhagyható. 16) A kötelező szemléletformálás tervezett költsége és tartalma a PET 2.3 pontjában bemutatásra került. A részleteket az 1. mérföldkő során mutatjuk be. 17) A projekt összköltségéből adódóan költség-haszon elemzés készítése nem szükséges. d) a felhívás tartalmi értékelési szempontok pontjában előírt feltételek teljesülése 1.1 A projekt összhangban van a felhívás céljaival, és a támogatást igénylő megfelel a felhívás 4.2 és az ÁUF 2. pontjában foglatlaknak. 1.2 A település rendelkezik hatályos ITS-el. A tervezett fejlesztés teljes mértékben illeszkedik az ITS-hez. Az illeszkedés a PET 2.5 pontjában részletesen bemutatásra került. 1.3 A PET 2.2 pontjában bemutatott szakmai tartalom illeszkedik a területi adottságokhoz és 2.6 pontjában leírtak alapján illeszkedik a hatályos Vízgyűjtő Gazdálkodási Tervhez. 2.1.A helyzetértékelést vízügyi szakember közreműködésével készítettük, megfelelő szakmai alapossággal. 2.2 A védendő érték jelentősen meghaladja a beruházás értékét (számítás a PET 1.7 pontjában) 2.3 A fejlesztés nem érint sérülékeny vízbázis védőterületet. 2.4 A felszíni vizek védelméről szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet szerint a terület a felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny területen fekszik. 2.5 A fejlesztési munkák a 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet 2. § 19. pont. szerinti magas talajvízállású területen valósul meg. 2.6 A fejlesztés a 78/2008 (IV.3.)Korm rendelet értelmében természetes fürdőhelyet nem érint. 2.7-2.8- 2.9: A tervezett műszaki megoldások alapján biztosított a kijelölt területek védelme, a helyzetértékelésben bemutatott problémák megoldására megfelelően reagál – a vízgyűjtő terület levezetése teljeskörű lesz, a kedvező hatása a teljes településre kiterjed. 3.1 A korábbi – a település jelen beruházással érintett területe kapcsán felmerült káresemények, hiányosságok bemutatásra kerültek (elrendelő és megszüntető határpzatok, valamint a védendő értékek bemutatása igazolt káresemények hiányában számítással és értékbecsléssel megfelelően alátámasztásra került, mely alapján a fejlesztési igény megalapozott. 4.1-4.2 A kockázatok felmérésre és beazonosításra kerültek, az egyes tevékenységek időbeli ütemezése egymásra épülő, logikus (PET. 2.12 pontja). 5.1 A projekt része a szemléletformálás, mely a PET 2.3 pontjában bemutatásra került. A részletes tartalom a projektfejlesztés szakaszában kerül kidolgozásra. 5.2 A projekt műszaki tartalma a vízvisszatartásra koncentrál a PET 2.8 pontjában leírtak alapján. 6.1 A projekt konzorciumban valósul meg, azonban nem más települések összefogásával, hanem a Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. konzorciumában. 6.2 A fejlesztés gazdasági vagy ipari övezeti besorolású területet védelmére nem irányul, valamint a fejlesztés sem halad át ilyen területen. 7.1 A fejlesztés nem kapcsolódik más a TOP más intézkedéseinek projektjeihez illetve más ágazati OP-ok projektjeihez. 8.1 Az önkormányzat 10 fős humán kapacitásal rendelkezik, akik folyamatosan látják el a településüzemeltetés feladatok körében a csatornák karbantartását.(PET 2.13. pontja) 8.2 Az éves fenntartási költség (500 000Ft), e feladatokra a település költségvetésében elkülönített keretben rendelkezésre áll. 9.1 A településüzemeltetési feladatok ellátásában közmunka programban foglalkoztatott hátrányos helyzetűek, illetve közfoglalkoztatottak is részt vesznek jelenleg is. A projekt eredményeinek fenntartása során is tervezett a közmunkaprogram folytatása a hátrányos helyzetűek számára (munkanélküliek, alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők). A megvalósítási folyamatba 1 fő hátrányos helyzetű lakos kerül bevonásra, melynek tényét a közbeszerzés során jelezni fogjuk az ajánlattevők felé.10.1 A tervezés során a költséghatékony megoldásokat helyezzük előtérbe. 11.1-11.2 A PET 2.2 pontjában bemutatott indikátor összhangban van a támogatási kérelemben szereplő indikátorral. A projekt során megépül 3050 fm csatorna. e) A projekt terület- specifikus értékelési szempontok általi minősítése 1.1) A projekt illeszkedik Bács-Kismun megye Területfejlesztési Programjának 2.2 fejezetéhez, hiszen a projekt hozzájárul a település külső természeti hatásokkal szembeni ellenálló képességének erősítéséhez. Ezen belül a vízkészlet-gazdálkodás, vízkárelhárítás és vízvisszatartás beavatkozásokhoz kapcsolódik. Hozzájárul a megyei specifikus célok teljesüléséhez: „A vállalkozásoknak és a lakosságnak vonzó települési környezet kialakítsa”. 1.2) A fejlesztéssel érintett bel- és csapadékvízvédelmi létesítmények hossza 3050 méter.(PET 2.2. pontja) 2.1) A projekt a Kiskőrösi Járásban valósul meg, mely a 290/2014. (XI.26) Kor. rendelet alapján Kedvezményezett járásnak minősül. 2.2) A 105/2015. (IV.23) Korm. rendelet alapján Fülöpszállás társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból nem kedvezményezett település és nem jelentős munkanélküliséggel sújtott település. A jogszabály 3. sz. melléklete alapján azonban az átmenetileg kedvezményezett települések listáján szerepel. 2.3) Fülöpszállás község a Bács-Kiskun Megyei ITP 4.2 pontja értelmében homokhátsági település, azonban nem tartozik a szabad vállalkozási zónában lévő települések közé. 3.1) A projekt által érintett fejlesztési terület közvetlenül nem halad át Gip vagy Gksz besorolású területen. 4.1) A védendő területen történt káresemények igazolására fotódokumentáció és az elrendelő, illetve megszüntető határozatok benyújtásra kerültek. Az elmúlt 5 évben igazolt káresemény nem történt, azonban a felhívás által előírt időszakban igen. (PET 1.6. pont) 4.2) A fejlesztés keretében záportározó kialakítása és területrendezése történik. (PET 2.2 pont) 4.3) A fejlesztéssel érintett utcák jellegéből adódóan kizárólag földmedrű csatornák kialakítására nincs lehetőség, (indoklás a PET2.4 pontjában), azonban vizek helyben tartása érdekben tározó rekonstrukciója kerül megvalósításra. 5.1) A projekt 2 önállóan támogatható tevékenységet tartalmaz, melyek a felhívás 3.1.1 pontja szerinti A/b és B/a tevékenységek. 5.2) A projekt 4 db önállóan nem támogatható tevékenységet tartalmaz, melyek a felhívás 3.1.2 pontja szerinti a (vízszint szabályzó rendszer), b (útburkolat helyreállítás), e) növényzet telepítés, tározó parti sávjának rendezése, és f (közmű kiváltás) pontokban meghatározott tevékenységek.

Források

• Pályázati Portál ↗