Gölle belterületi vízrendezés

A forrás leírása

A projekt célja: Az Önkormányzat alapvető célja, hogy a település környezetbiztonságát növelje, a helyi vízkár veszélyeztetettséget csökkentse és megelőzze, egyúttal javítsa a környezet állapotát. A projektgazda mindezt, mint települési önkormányzat valósítja meg, így a feladatkörébe tartozó belterületi vízrendezést a belterületre hullott csapadék rendezett és kártétel nélküli elvezetése érdekében teszi meg a szükséges lépéseket. A projekt megvalósulása további fejlesztéseket is eszközölhet a településen. A projekt közvetlen célja a műszaki dokumentációban részletezett, sürgős vízelvezetési problémák megoldása. A projekt közvetett célja a település környezetbiztonságának növelése, a belvíz veszélyeztetettség csökkentése, az infrastruktúra állapotának javítása, illetve a hiányzó infrastruktúra kiépítése, illetve ezek által a lakossági elégedettség növelése. A települések belső képének javítása is fontos feladat, hiszen fontos szempont ez az ún. „aprófalvak” esetében is, ahol a népesség kötődésének egyik alappillére az élhető, gondozott, egészséges környezet. Számos településen jelent problémát a zöldterületek és a csapadékvíz elvezető rendszerek karbantartása, mivel szűkös keret áll rendelkezésre a települések költségvetésében. Így a program célja a felszíni vízelvezetés (árok, burkolt árok, csapadékcsatorna) hálózatának fejlesztése és a települési zöldterületek optimalizálása, állapotának javítása, illetve a nagy zöldfelület-igényű területek rekonstrukciója. A hosszú távú fenntarthatóság, és környezetgazdálkodás feltétele a természeti környezet megóvása, a további pusztulás megállítása, ezért fontos hogy ez a törekvés a vízrendezési tevékenységben is érvényt szerezzen. Így elmondható, hogy a projekt keretében tervezett vízrendezési munkák célja és megvalósítása a környezeti, társadalmi elvárásokhoz és igényekhez alkalmazkodik. A környezetfejlesztési program mindenkori célja a környezeti szempontok gyakorlatba való átültetése a területfejlesztés és a környezetvédelmi elhatározások, feladatok magvalósításánál. Ezen okok miatt már a döntések előkészítésénél biztosítani kell a környezeti szempontok érvényesülését, folyamatosan figyelembe kell venni a tervezésnél, megvalósításánál, elősegítve a környezeti, műszaki, gazdasági és társadalmi szempontok összhangjának megvalósulását. Ezen törekvések által a lakosság életkörülményei, életminősége javuljon. A környezeti fenntarthatóság fejlesztése a helyi viszonyokon túlmutatva a régió gazdaságának versenyképességét is segíti, mivel a gazdasági termelés környezeti feltételei hosszú távon javulnak. A projekt fejlesztési célja szolgálja a fenntartható környezetfejlesztést, a védett, védelemre szoruló természeti értékek feltárását, védelmét, a környezetterhelés csökkentését, valamint az öko-tudatos energiagazdálkodást is megcélozza. A hosszú távú stratégiai cél a fenntartható fejlődés alapelvein nyugvó környezetgazdálkodás megvalósítása, az élhető természeti környezet megőrzése. Alapvető cél a helyi érdekeken túl a Dél-dunántúli régió természeti és társadalmi értékeire, településhálózati sajátosságaira építve a regionális versenyképesség erősítése, valamint a régión belüli területi különbségek csökkentése. E régióban egyszerre vannak jelen a nemzetközi vérkeringésbe is bekapcsolódó, funkciógazdag, fejlett városi területek és olyan térségi központok, amelyek dinamikusan fejlődő „gazdasági motorjaivá" válhatnak a régiónak, ugyanakkor nagy arányban találhatók leszakadó, periférikus területek, amelyek társadalmi szempontból hátrányos helyzettel és stagnáló, vagy hanyatló gazdasággal jellemezhetők. A projekt műszaki-szakmai bemutatása: Érintett terület lehatárolása Gölle község Somogy megyében, a Kaposvári járásban található. Területe 44,69 km2. Lakosainak száma 915 fő. A település Somogy és Tolna megye határán fekszik. A községet egy 1550-ből származó oklevél említi először. A hagyomány szerint a tatárok elől menekülő IV. Béla király és kísérete ezen a tájon eltévedt és az itt élő emberek mutatták meg a Dalmáciába vezető utat. IV. Béla lovát hívták Göllének, ezért a település róla kapta a nevét. Gölle már a régi időktől fogva neves mezőgazdasági vidék. A lakosság zöme mezőgazdaságból él. Település az Attala-Csomai vízfolyás (Göllei patak) vízgyűjtőjén helyezkedik el, nagyobbrészt a vízfolyás jobb oldalán. A település területe a környező településekhez viszonyítva hatalmas. A falu településszerkezetét (a rövid mellékutcákat leszámítva) nevezhetjük egyutcás falunak. A vízgyűjtőjét tekintve dombvidéki jellegű. A település hosszú utcasora szinte kettévágja a település vízgyűjtőjét. A lankás dombokról lefolyó vizeket az út menti árkok gyűjtik össze és vezetik a befogadóba. A település sajátos szerkezete miatt sok ingatlant és közművet érint a vizek káros hatása. A település egyes vízelvezető rendszer annyira tönkrement, hogy az árkok képtelenek a vizeket befogadni és rendezetten levezetni. Esőzéskor a falu sártengerré válik. Az ingatlanokba keletkezett károk (elöntések, felvizesedések, bemosódások) már olyan mértékben jelentkeznek, hogy a falu lakossága nagyon szorgalmazza a projekt megvalósulását. A terület természeti környezet bemutatása Gölle Somogy megyében, Igaltól 18 km-re délre található. A település két kistáj - Észak-Zselic és Külső-Somogy - találkozásánál fekszik. A külső-somogyi löszfelszínnek is nevezett, mintegy 40 km hosszú és 15 km széles, átlagosan 130-160 m magasságú síkot Északról - kb. Somogygeszti-Pincehely vonalában – Nyugat- Külső-Somogy és a Koppány menti hát peremének Déli szegélye, Délről a Kapos völgye, Nyugat felől a belső-somogyi hordalékkúp határolja. A kistáj gyenge relatív reliefű (15-30m/km2) felszínének jellegzetes formái az egymással párhuzamosan lefutó, helyenként a Kaposba hegyesszögben betorkolló tágas, lapos völgyek (völgysűrűség: 3-6 km/km2) és a köztes, viszonylag sík, teraszokra emlékeztető alacsony löszhátak. A terület viszonylag egyhangú domborzatát bizonyos mértékben színezik a helyenként előforduló kisformák. Ilyenek pl. az É-D-i irányban egymás mögött sorakozó, kis ugrómagasságú deráziós lépcsők völgytágulati mélyedések, völgyek oldalait csipkéző deráziós tálak, fülkék, löszmélyutak. Meglévő állapot bemutatása Az önkormányzatnak minden évben gondot okoz, hogy nagyobb esőzéskor a falut elönti a víz és a sár. A település sokat költött az esőzések utáni iszaptalanítási, helyreállítási munkákra. Gölle hegy-, és dombvidéki települések közé soroljuk. Az ilyen településekre jellemző a lakott területet körbevevő dombok, a viszonylag széles völgyfenék és a völgyfenéken folyó patak, mely egyben a település árokrendszerének befogadója. A vízfolyás a Magyar Állam tulajdona, kezelője a Vízügyi Igazgatóság. A vízfolyás az elmúlt években teljes mértékben felújításra került. Általában az Önkormányzatok kevés pénzt fordítanak belterületi vízrendezésre. Ennek oka, hogy egy település csapadékvíz rendszerének kiépítése igen költséges és a vízgyűjtő elvet alkalmazva csak komplex beavatkozás hoz eredményt. A rendezendő árkok vízgyűjtői dombvidéki jellegűek. A tervezett beavatkozások három részvízgyűjtőn történne, melynek összegzett nagysága 30,47 ha. A vízgyűjtők közül a legmeredekebb F4 jelű. A magasságkülönbségből adódik, hogy a csapadékvizek felszíni lefolyása gyors, mikro árhullámok kialakulása gyakori. A V4 vízelvezető árkok elfajult és az átereszek szintje nem megfelelő, nem méretezett átmérőjű. A település másik rendezetlen része a Táncsics Mihály utca. A terepviszonyok miatt csak egy oldalon kialakított útmenti árok hivatott elvezetni több mellékutca csapadékvizét, valamint egy ipartelep burkolatáról lefolyó vizeket. A térképen V3 jelölt árok teljesen eliszapolódott, több helyen berágódott. Rendezetlen állapotok alakultak ki az Ady Endre utcában is. Az utcában az árkok esését több részre lehet osztani. Az árkok feliszapolódása az esésviszonyokat megbontotta, így nagy vizek az ingatlanokon keresztül keresi az útját a befogadó felé. Gölle már a régi időktől fogva neves mezőgazdasági vidék volt. A falu ma is a mezőgazdaságból él. A faluban van három nagyobb mezőgazdasági üzem. A településnek az állattartása is jelentős. Nagyobb esőzések alkalmával a települést elárasztja a víz és a sár. A falu árkai képtelenek a nagyvizeket elvezetni. Az árkokban az iszap lerakódik és még tovább rontja a helyzetet. Az utak iszaptalanítása mosatással szintén kedvezőtenül hat a vízelvezető rendszerre. A mezőgazdasági munkák során alkamazott nagy számú erőgépek sárfelhordása és egyéb szennyeződéssek a vízelvezető rendszer hatékonyságát szintén csökkentik, mivel ezek az anyagok a lemosodás révén az árkokba kerülnek. A projektben szereplő jelenleg földmedrű árkok iszapolását egy évben többször is szükséges elvégezni. Ezek a feladatok sok élő munkát igényelnek és az elvégzendő feladat hosszú időt vesz igénybe. Problémát jelent, hogy a munkaerő nem mindig a szükséges időben áll rendelkezésre. Az önkormányzatnak nagy segítséget jelentenek a helyi mezőgazdasági vállalkozók, akik géppel, fuvarozással sokat segítenek a helyreállítási munkáknál. Az önkormányzatnak a nagyobb esőzések utáni helyreállítási munkák évente mintegy 4,5 millió forintjába kerülnek. Ehhez jönnek még a lakosság ingatlanaiban, kertjeiben keletkezett károk, melyek becslés szerint évi 2,5 millió forintot tesznek ki. Tervezett beavatkozások bemutatása Az útárkok jókarba helyezése megfelelő mederszelvény kialakítását jelenti a meglevő kapubejárók fenékszintjéhez lehetőleg igazodva. A V11, V12, V13, V14, V21, V22 medrek gyepes földmedrek a szükséges kapubejárók átépítésével rácsos áteresszé, hogy se a telkekről a közút felé ne legyen iszapráhordás, se a közúttól a telkek felé ne legyen koncentrált vízelvezetés. Az átépítendő kapubejárók és új rácsos átereszek szélessége a káros duzzasztások elkerülése miatt lettek megválasztva. A V3, V4 jelű árkok esetében egy lap magasságban 40x40x10 cm-es áttört falú mederlap burkolat kialakítása szükséges. A vízrendezés kivitelezési sorrendje tetszőleges, de mindig a befogadók csatlakozó szakaszainak tisztításával kell kezdeni. A korszerű környezeti célkitűzések miatt (beszivárgás) áttört falú beton mederlap alkalmazása indokolt. Építendő víziművek: - V11 jelű felújítandó árok: Hossza 100 m, rézsűhajlás 1:1,5, fenékszélesség 40 cm. Földmedrű gyepes útárok. Építendő rácsos áteresz 4 db 4 m-es 40 cm széles 16 m, és 1 db 12 m-es 12 m hosszban. Érintett helyrajzi számok (308, 298). - V12 jelű felújítandó árok: Hossza 170 m, rézsűhajlása 1:1,5, fenékszélesség 40 cm. Föld medrű gyepes útárok. Építendő rácsos áteresz 10 db 4 m-es 40 cm széles 40 m hosszban. Érintett helyrajzi számok (359, 308). - V13 jelű felújítandó árok: Hossza 100 m, rézsűhajlása 1:1,5, fenékszélessége 40 cm. Földmedrű gyepes útárok. Építendő rácsos áteresz 4 db 4 m-es 40 cm széles 16 m hosszban. Érintett helyrajzi számok (308, 298). - V14 jelű felújítandó árok: Hossza 184 m, rézsűhajlása 1:1,5, fenékszélesség 40 cm. Föld medrű gyepes útárok. Építendő rácsos áteresz 10 db 4 m-es 40 cm széles 40 m hosszban és 1 db 16 m-es 40 cm széles 16 m hosszban. Érintett helyrajzi számok (359, 308). - V21 jelű felújítandó árok: Hossza 126 m, rézsűhajlása 1:1,5, fenékszélessége 40 cm. Földmedrű gyepes útárok. Építendő rácsos áteresz 5 db 4 m-es 40 cm széles 20 m hosszban és 1 db 22 m-es 40 cm széles 22 m hosszban. Érintett helyrajzi számok (359, 308). - V22 jelű felújítandó árok: Hossza 112 m, rézsűhajlása 1:1,5, fenékszélessége 40 cm. Földmedrű gyepes útárok. Építendő rácsos áteresz 5 db 4 m-es 40 cm széles 20 m hosszban és 1 db 14 m-es 40 cm széles 14 m hosszban. Érintett helyrajzi szám 359. - V3 jelű felújítandó árok: Hossza 360 m, rézsűhajlása 1:1,5, fenékszélessége 40 cm. Burkolata 40x40x10 cm-es áttört falú mederlap egy lap magasan. Építendő rácsos áteresz 12 db 4 m-es 50 cm széles 48 m hosszban és 1 db 2 m-es 50 cm széles 2 m hosszban. Érintett helyrajzi számok (202, 549). - V4 jelű felújítandó árok: Hossza 438 m, rézsűhajlása 1:1,5, fenékszélessége 40 cm. Burkolata 40x40x10 cm-es áttört falú mederlap egy lap magasan. Építendő rácsos áteresz 22 db 4 m-es 60 cm széles 88 m hosszban. Érintett helyrajzi számok (543/1, 543/2, 546/1, 542/1). Felújítandó árokhossz összesen 792 m földmedrű gyepes árok és 798 m 40x40x10 cm-es áttört falú mederlap burkolat. Tervezett műszaki megoldás indoklása A belterületi vízrendezés mértékét a társadalmi érzékenység a lakosság élet-, és vagyonbiztonsága határozza meg. A belterületi vízrendezés tervezésénél nagyon fontos a vízgyűjtő terület alapos vizsgálata. Törekedni kell, hogy a külterületről érkező vizek a belterületi művek teljesítőképességét ne terhelje túl. A település belterületén végzendő vízrendezési munkák több, a települést jellemző körülmény határozza meg. Ilyen a település szerkezete, hidrológiai viszonyai, lejtési viszonyok, talajtani adottságok. Gölle településen több lehetőséget vizsgáltunk. Figyelembe vettük a település adottságait, költségeket, fenntartási igényeket. A település szerkezete, beépítettsége nagyban meghatározza a vízrendezési művek vonalvezetését. A településen a laza-falusias nyílt, tájba illő vízelvezető árok kialakítását tervezzük. Mivel egy falusias település beépítettsége kiesik, így a csapadék több hordalékot visz a vízelvezető árokba. Ennek eltávolítása egy nyílt árokrendszernél egyszerű és gazdaságos. A műtárgyak tervezésénél fő szempont volt, hogy könnyen karbantarthatók legyenek. Így rácsos átereszek tervezése jó megoldás. A rácsok felszedésével az átereszek könnyen takaríthatók, az iszapdugók kialakulása megakadályozható. A projekt pályázathoz való illeszkedésének bemutatása: Jogszabályi háttér Az önkormányzati törvény kötelező önkormányzati feladattá teszi a csapadékvíz elvezetésének megoldását. A tervezett árokfejlesztés vízjogi engedély köteles (tervköteles). A tervezés során az alábbi törvények, jogszabályok betartásra kerülnek, melyet majd a kiadott vízjogi engedély fog véglegesen igazolni. 1995 évi LVII törvény a vízgazdálkodásról 1997 évi LXXVIII. törvény az épített környezet alkalmazásáról és védelméről 314/2005.(XII.25) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról. 72/1996.(V22.) Korm. rend. a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról. A vonatkozó törvények környezeti és környezetvédelmi szabályainak a tervezett beruházás teljes mértékben megfelel. Az Európai Unió nemzeti fejlesztésekkel kapcsolatos célkitűzéseit és a fejlesztések financiális kereteit a Tanács 1303/2013/EU számú, „Az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről” szóló rendelete fogalmazza meg. A tervezett projekt műszaki tartalma, és a megvalósítása maximálisan megfelel az illetékes jogszabályoknak, különösen: az Európai Tanács és Parlament által 2000. december 22-én hatályba lépett 2000/60/EK Víz Keretirányelvnek (VKI), a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendeletnek, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Kormányrendeletnek, a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól szóló 31/2004. (XII. 30.) Kormányrendeletnek, a vízbázisok védelméről szóló 123/1997 (VII.18.) Kormányrendeletnek és a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvénynek. A beruházás nem érint országos szakpolitika által preferált területeket. A 123/1997. (VII.18.) Kormányrendelet a sérülékeny vízbázisok védőterületei alapján kijelölt vízbázis védőterületet nem érint. A 7/2005. (III. 1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet a 219/2004. (VII.21.) Korm rendelet 7.§-ával és a 2. mellékletével összhangban tartalmazza a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny, fokozottan illetve kiemelten érzékeny területeken levő települések listáját. E rendelet alapján a fejlesztéssel érintett település felszín alatti víz szempontjából érzékeny területnek számít, de nem fokozottan vagy kiemelten érzékenynek. A 171/2013. (V. 29.) rendelet rendelkezik a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről. A rendelet célja a vizek védelme a mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezéssel szemben, továbbá a vizek meglévő nitrát-szennyezettségének csökkentése. A rendelet hatálya a felszíni és felszín alatti vizekre, valamint ezzel összefüggésben a mezőgazdasági tevékenységekre és a mezőgazdasági tevékenységet folytatókra terjed ki. A fejlesztéssel érintett település nem szerepel a felsorolt nitrát-érzékeny területek között. Az Európai Unió által létrehozott Natura 2000 egy olyan összefüggő európai ökológiai hálózat, amely a közösségi jelentőségű természetes élőhely típusok, vadon élő állat- és növényfajok védelmén keresztül biztosítja a biológiai sokféleség megóvását és hozzájárul kedvező természetvédelmi helyzetük fenntartásához, illetve helyreállításához. 2004-ben lépett életbe hazánkban a 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet, amely tartalmazza a magyarországi Natura 2000 hálózat területeire vonatkozó szabályokat. E rendelet szerint a beruházás nem érint Natura 2000 terület, csak a település közigazgatási területén van Natura 2000 terület. A 6/2005. (II. 22.) KvVM-BM együttes rendelettel módosított, a települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról szóló 18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendelet alapján az ár- és belvíz veszélyeztetettség szempontjából nem veszélyeztetett településnek minősül, azaz a rendelet nem tartalmazza a település nevét. A tervezett projekt megfelel a vonatkozó jogszabályok környezeti, környezetvédelmi előírásainak. A tervek a 30/2008. (XII. 31.) KVM rendelet előírásainak figyelembevételével és alkalmazásával készültek. A tervezés során érvényesítésre került a minél hosszabb távra való tervezésre való törekvés. Tervezéskor a megelőzés elvének érvényesítése, a vizek helyben tartására való törekvés, a megfelelő méretezés érvényesítése a 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet alapján történt. E törvény 2.§ 19. pontja alapján a projekt által érintett terület nem magas vízállású terület. A vízgyűjtőn és környezetében kijelölt természetes fürdőhely nincs, így azt a beruházás nem érinti. Demográfiai, társadalmi környezet bemutatása Gölle község lakónépességének változása: - 2005. év 1105 fő - 2006. év 1075 fő - 2007. év 1059 fő - 2008. év 1057 fő - 2009. év 1028 fő - 2010. év 1014 fő - 2011. év 1008 fő - 2012. év 977 fő - 2013. év 967 fő - 2014. év 950 fő - 2015. év 928 fő A táblázatból látható, hogy a település demográfiai helyzete romló tendenciát mutat. Ha a lakosság életkor szerinti bontását megvizsgáljuk, kiderül, hogy a férfiak, mind a nők tekintetében a 18-59 éves korosztály teszi ki a település állandó népességének legnagyobb részét. Gölle népességszerkezete elöregedő. A népesség jövedelmi viszonyairól nem áll rendelkezésünkre valós és megbízható kép. A munkanélküliek aránya 2005-ben 13,9%, 2011-ben 9,7%, 2013-ban 8,7%. Az adatokból az látszik, hogy a munkanélküliek száma csökkenő tendenciát mutat. A munkaképes lakosságra az aluliskolázottság jellemző. A kistérségben csak középiskolák vannak. A településhez főleg mezőgazdasági szakmunkásból van hiány. A gazdasági fejlettség szempontjából a térség az átlagosnál elmaradottabb. A település infrastruktúra hiányos, ez akadályozza a fejlesztések megvalósítását. A jelen projekt keretében megvalósuló beruházás által megvédett lakosság száma: 511 fő. Védendő értékek bemutatása A védendő értékek jóval meghaladják a bekerülési költségeket. A projekt a település három utcáját érinti közvetlen, de az árkok kiöntése miatt szinte a teljes belterületet érinti. A lakók már régóta szorgalmazzák, hogy a település vízelvezető rendszere felújításra kerüljön. A rendezetlenül folyó vizek elöntik a házakat, kerteket, utakat, járdákat. Károkat okoznak a település közműveiben. Védendő értékek: - 54 db lakóház, kert (becsült érték 9 millió Ft/db): 486 millió forint (magántulajdon) - közút 1258 fm: 220 millió forint (önkormányzat) - közművek (víz, gáz, telefon): 310 millió forint (önkormányzat) Védendő értékek összesen: 1.016 millió forint A vízrendezés prognosztizált kivitelezési költsége: 39.919.656,-Ft A projekt teljes költsége: 47.464.656,- Ft Szemléletformálás bemutatása A tájékoztató programokat tartók a tervező és kivitelező köréből kikerülő szakemberek. A szakemberek tájékoztatást adnak a csapadékvíz elvezető egyesített és elválasztó rendszerekről, a méretezés elveiről, a lefolyási tényező fogalmáról és a nagyságát befolyásoló tényezőkről, a csapadékvíz elvezetők fenntartásának, tisztaságának fontosságáról, és a lefolyást akadályozó tárgyak és növények eltávolításáról. A helyes mezőgazdasági gyakorlatról. Az orv rákötések, fekáliás, foszfor és nitrogén szennyezések eredetéről, veszélyességéről. A kivitelezés pénzügyi kereteiről, a források eredetéről, a kivitelezés állásáról, az azokkal kapcsolatos lakossági gondokról, a lakosságtól kért megértésről és aktuális dolgokról. A tájékoztatás interaktív jellegű ahol a lakosság kérdéseket tehet fel, és észrevételeket tehet. A szemléletformáló akciók meghívottainak korösszetétele a gyerekekre, fiatalokra, aktív korúakra és öregekre is kiterjed, ezért ezek időpontját úgy szervezzük, hogy ne mindegyik munkaidőben legyen, és mindenki eljöhessen illetve más időpont (pl. hétvége) is beleessen. Tervezett tevékenység illeszkedése a városfejlesztési stratégiához és a Helyi Esélyegyenlőségi Programhoz A település domborzati viszonyai miatt is kiemelten foglalkozik a vízfolyásaival, vízfelületek állapotával, vízelvezető rendszerével. Az Önkormányzat tisztában van a víz értékével, de erejével is. A jelen projektet nem érinti, de a település képét nagyban meghatározza a falun keresztülfolyó vízfolyás. A patak rendezettsége, műszaki állapota nagyban meghatározza a falu életét és képét, valamint nem utolsó sorban a település vízelvezető rendszerének befogadója is. A munka kivitelezésénél az önkormányzat ki kívánja kötni a közbeszerzésben, hogy a kivitelező köteles helyi munkaerőt igénybe venni. A projekt a Somogy megyei jövőképi célokhoz a kedvező élettér kialakításán keresztül, a specifikus területi célokhoz az infrastrukturális elemek fejlesztésén és a térség lakosságának életminőség javításán keresztül kapcsolódik. A jó minőségű termőföld védelmét a projekt a lesodort termőréteg helyszínen történő elterítésével éri el, valamint a berágódott vízfolyásmeder további eróziójának megakadályozásával éri el, amely az átfogó célok közé tartozik. A turista forgalom megtartását segítendő, a közterületek eliszapolása is csökken. Tematikus specifikus cél a környezetbiztonság javítása is, melyet a projekt a rendezett vízelvezetéssel teljesít. Gölle község Integrált Területfejlesztési Stratégiával nem rendelkezik. Tervezett felújítás illeszkedése a vízgyűjtő gazdálkodási tervhez A vízrendezés vízgyűjtője dombvidéki, domboldalakkal. A domboldalak gyors lefolyást eredményeznek, amely a talajt elragadva iszaplerakódásokat okoz, és a medreket erodálja. Ezért az ingatlanok védelmére a szükséges helyeken könnyen tisztítható burkolt árkokat terveztünk. A vízrendezés fő befogadója az Attala-Csomai vízfolyás, amely a kis vízgyűjtője miatt nem számít külön vízfolyás víztestnek. A Főbefogadó a Kapos csatorna. A vízgyűjtő a Kapos felső szakaszának vízgyűjtőjéhez tartozik. A vízrendezés vízgyűjtőjén a felszín alatti víztestek az sp.1.6.1 jelű víztestekhez tartoznak vegyes áramlással. A felszín alatti termál víztestek a pt. 3.1. jelű porózus termál víztestek közé tartoznak. Ivóvíz kivételek védőterületéhez nem tartozik. Nitrát érzékeny területekhez nem tartozik, nagy létszámú állattartás a vízgyűjtőn nincs. A helyszín a belterületen nem Natura 2000 terület, de a külterület a Natura 2000 területek közül a természet megőrzési területekhez tartozik. A fő befogadó ökológiai állapota gyenge, cél a mérsékelt állapot elérése. A tervezett beruházás az árkok rendezésével a befogadó állapotát javítja. (Diffúz szennyeződés és a hordalékfogók miatti hordalékterhelés csökkenése.) Illeszkedése a településrendezési tervhez Mivel az árkok már igen régóta ezen a nyomvonalon folynak, az utaktól, házaktól nem is férnek el máshol és, így a rendezési tervben is így szerepelnek. Helyi gazdasági telephely vízkár veszély csökkentése: A tervezett projekt vízgyűjtőjén nem, de a településen található gazdasági telephely, a munkahely megközelítése az elöntések csökkenésével kedvezőbbé, veszélytelenebbé és könnyebbé válik. Ez mind a munkaerő, mind a termék és alapanyag szállítás miatt kedvező. Hozzájárulás a felzárkóztatáshoz és a belső területi kiegyenlítődéshez: A projekt a belső területi kiegyenlítődéshez a környezetbiztonság növelésén keresztül járul hozzá. Az egész település lakosságát védi azzal, hogy a közintézmények (óvoda, iskola, önkormányzat) is az érintett területen keresztül közelíthető meg. A vizek helyben tartására való törekvés bemutatása Az Önkormányzat már évekkel ezelőtt a területen működő Vízitársulattal közösen épített egy árvízvédelmi tározót. A tározó jó szolgálatot tesz a vízkárok megelőzésében, az árhullámok mérséklésében. A tározó jó vízbázist jelent a településnek. Javítja a mikroklímát. A korszerű környezeti célkitűzések szemlélete azonban megköveteli a vizek helyben tartását, ezért került betervezésre a rendszerbe az áttört falú mederlap burkolat. Lényege, hogy kisebb csapadék esetén a csapadékvizek egy része beszivárogtatásra kerül a talajba, nagyobb esőzések alkalmával azonban biztonságosan el tudja vezetni a rendszer a többletvizet. Az árkok eséseinek csökkentésével tovább növeltük a mélyebb talajvíz állású területeken a mederben való lefolyás idejét, ezzel a lefolyási idő meghosszabbodásával a mértékadó vízhozam is csökken, és több idő jut a beszivárgásra is. Beavatkozás integrálása Az önkormányzat a település fő vízfolyását (Attala-Csomai) jókarba helyezte, miáltal az elöntések sokat ritkultak. Tovább csökkentette az elöntéseket a megépült árvízcsúcs-csökkentő tározó is. A vízrendezési infrastruktúra elemei közül most lehetőség nyílik a csatlakozó belterületi vízelvezető árkok rendezésére, tovább javítva a csapadékvíz elvezetés helyzetét. A projekt megvalósítását Gölle önkormányzata egyedül kívánja megvalósítani, konzorciumi összefogást nem tervez. A vízgyűjtőn és a településen Terület és Településfejlesztési operációs program nem fut, de a tervezett projekt a program céljával megegyezik. Egyrészt a program a falusi turizmus fenntartásához és fejlődéséhez az elöntések ritkulásával és a településkép javításával járul hozzá. Másrészt a közintézmények igénybevételi lehetőségének javításához az azokhoz vezető árkok rendezésével járul hozzá az elöntések csökkentésével és az iszaplerakódások okozta balesetveszély megszűnésével. Harmadrészt a munkahelyek megközelítése is javul a környező városokba ingázók, a helyben dolgozók és az iskolában tanulók, dolgozók részére mivel járulékos hatása a közutak járófelületeinek állagvédelme és a felfagyások csökkenése. Negyedrészt élhetőbb környezetet jelent az itt élők számára, amely hozzájárul a népességmegtartáshoz. Kockázatelemzés A fejlesztés megvalósulásának kockázatai közül a legnagyobb kockázatot adja a pénzhiány. Mivel az önkormányzatnak nincs pénze a megvalósításra, támogatás nélkül a beruházás megvalósulásának esélye igen csekély. Közmunka bevonása egyedül nem oldja meg a problémát, mert a kivitelezés anyagköltsége is jelentős, amire szintén nincs fedezete az önkormányzatnak. További költséget jelentenek a tervezés, engedélyeztetés, lebonyolítás, műszaki ellenőrzés, földhivatali költségek, műszaki vezetés költségei is, amely további kiadásokat jelentenek. Kockázatot jelenthet még nagy esőzés, amely a befejezést késleltetheti, de ez munkaszervezéssel behozható. Vis-maior esemény (pl. az elkészült árok iszappal bemosódik), de ez nem valós kockázat, mert üzemszerű állapotnál is ez történik, és az iszap eltávolítása a fenntartás részét képezi. Fenntartás bemutatása A projekt megvalósítása után a karbantartási, fenntartási feladatok nagyon egyszerűek. Nem igényel nehéz fizikai munkát. Mivel nyílt árkos vízelvezető rendszerről beszélünk figyelni kell az iszapdugók kialakulásának veszélyeire. Az idegen anyagokat rendszeresen el kell távolítani az árokból. A szemlélet formálás keretében tudatosítani kell az emberekben, hogy az árok nem egy szemétgyűjtő hely. Az árkok becsült karbantartási igényei évi 200.000,-Ft. Az önkormányzat legalább 5 évre vállalja a projekt keretében megvalósult létesítmények fenntartásának, karbantartásának, és a létesítmények javításának költségét. Hátrányos helyzetű lakosság bevonása Az Önkormányzat a hátrányos helyzetű lakosokat e kivitelezésbe be kívánja vonni. Főleg egyszerű munkafolyamatok végzésére. A közbeszerzési kiírásban szerepelteti, hogy 6 fő hátrányos helyzetű lakos a kivitelezés során történő alkalmazása előnyt jelent.

Források

• Pályázati Portál ↗