Kerékpárosbarát-fejlesztési és közlekedésbiztonsági intézkedések megvalósítása Kapuváron

A forrás leírása

A természeti és kulturális értékekben gazdag térség életében meghatározó szerepet játszik a turizmus, különösen a kerékpáros turizmus. Az ágazat fejlesztését illetően számos fejlesztési- illetve projektelképzelés látott napvilágot, mind minisztériumi (Emberi Erőforrások Minisztériuma), mind megyei, mind pedig települési (többek között Sopron, Fertőszéplak, Kapuvár rendelkezik konkrét elképzelésekkel) szinten. Lényeges, hogy minden projektgazda a kompetenciájának megfelelő helyen avatkozzon be, ugyanakkor ezt a többi szereplővel történő egyeztetés kísérje, az egyes beavatkozások pedig egymást támogassák. A megye elsőrendű feladatát jelenti tehát – kezdeményező szerepe mellett természetesen –, hogy a tervezés során a különböző szintű elképzeléseket integráló keretrendszert hozzon létre, és felügyelje az abban foglaltak konzekvens megvalósítását. A projekt szervesen illeszkedik a GYMS MTP 2. prioritása Kühne Károly stratégiai fejlesztési cél, 1. intézkedésének "megyei gazdaság- és vállalkozásfejlesztési program" beavatkozáshoz: a kerékpárút fejlesztése összekapcsolja a település már meglévő szakaszait a település határában található ipari területtel. Kapuvár Térségi Általános Iskola (9330 Kapuvár, Kossuth Lajos utca 9-11.) intézményt, Kapuvári Kéz-Mű és Szociális Foglalkoztató Nonprofit Közhasznú Kft-t. (9330 Kapuvár, Kossuth u. 12.: Tulajdonos Kapuvár Város Önkormányzata. A társaság célja a város és környéke megváltozott munkaképességű lakosságának rehabilitációs foglalkoztatása annak érdekében, hogy a munkaképesség helyreállítását a lehetőségekhez képest elősegítse, és javítson az életkörülményeiken. Célja a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése, a kapuvári kistérségben élő megváltozott munkaképességű személyek részére munkahelyet teremteni, hogy ne szoruljanak ki a munkaerőpiacról.) Közvetetten hozzájárul a település határában található ipari terület kerékpárral történő megközelítéséhez (A terület folyamatos fejlesztése szintén célja az önkormányzatnak, a TOP 1.1.1 Ipari parkok fejlesztése pályázati kiírásban is már tervezés alatt van a projekt.) Baross Gábor Stratégiai Fejlesztési Cél programban a megyei stratégia a közlekedési feltételek javítását tűzte ki célul. „Napjainkra a településközi kapcsolatok felértékelődtek, a munkába járás, a telephelyi kínálatok, az egyes kisebb és nagyobb központok szolgáltatási aktivitása, azok igénybevétele megnőtt. A települések közötti közlekedési hálózatok rohamosan leépültek, minőségük megújítása nélkülözhetetlen. Megnőttek az alternatív közeledési módok, így a turizmushoz köthető kerékpáros közlekedés, de különféle kiegészítő rendszerek használata is, illetve ezek összekapcsolása. A fejlesztések célja, hogy növekedjék a megyében a települések elérhetősége, azok bekapcsolódása a hazai és nemzetközi hálózatokba.” A projekt szervesen illeszkedik a kerékpáros fejlesztésekbe: A kerékpáros közlekedésnél a korábbi extenzív (mennyiségi) bővítést minőségi irányba kell továbbfejleszteni. Ez alatt értendő az egységes szerkezetű, összefüggő kerékpárút-hálózat kialakítása, illetve a meglévő szakaszok minőségi fejlesztése, a határon átnyúló kapcsolatok kiépítése (vonalvezetés, burkolatszélesség, közúti átvezetések). Kiemelten fejlesztendőek a kerékpáros létesítmények (kerékpárutak és az azokat kiszolgáló kerékpáros-barát vendéglátó- és szálláshelyek) a megye turisztikailag frekventált területein: a Fertő térségében + a kapcsolódó ausztriai, hansági és rábaközi (Kapuvár) irányokban; a Duna mentén (EuroVelo 6) + a kapcsolódó osztrák és szlovák, valamint hazai (Komárom-Esztergom, Pannonhalma- Balaton, Rába-völgy).” Projektünk az összefüggő kerékpáros-hálózatba 608,83 méterrel járul hozzá. Az ITP készítésénél a megyei lakosainak véleményét is megkérdezték: „A Kapuvári kistérségnél a válaszadók kiemelték a kistérség földrajzi elhelyezkedését, illetve a népesség-demográfiai folyamatait, a periférikus területek felzárkózását, melyek meghatározták az elmúlt évek fókuszpontjait. Jelentős turisztikai és vállalkozásfejlesztési projektek valósultak meg. A kistérség településszerkezetében jelentős lépés volt Beled várossá válása. A kistérségben található középszintű szakoktatás kínálatának bővítésével cél a gazdálkodók számára növelni az oktatási potenciált. A 2030-ra vonatkozó jövőkép tekintetében kiemelt prioritású a demográfiai folyamatokra történő koncentrálás, a műszaki infrastruktúra erősítése, az agrárium, a turizmus és az energiagazdálkodás fejlesztése, valamint az infokommunikációs társadalom helyzete.” Az ITP-ben megfogalmazott célokhoz is illeszkedik a fejlesztés. Az ITP-ben fogalmazták meg a Kapuvár járás fejlesztési iránya és területi céljai: A Rábaköz szíve (megélhetést nyújtó föld, speciális, tájhoz kapcsolódó termékek) A Rábaköz szíve programhoz a már említett ipari parkhoz való csatlakozással, az alternatív közlekedési móddal, a helyi munkavállalók munkába járását segíti a projekt. A térség belső kohéziójának javítását, a térségi központ fejlesztése valósul meg a projekttel. Az első tervezési terület a 85 sz. főút 41+756,61 - 41+812,61 szelvények közötti szakasza, valamint a 41+835,69 szelvényben kialakítandó útcsatlakozás. Tágabb értelemben a tervezési terület az előbbi szűkebb tervezési terület előtti és utáni cca. 150-150 m hosszú szakasz. A közösen kialakított koncepciót az alábbiak szerint lehet összefoglalni: • A tervezett koncepció ahhoz az állapothoz igazodik, amikor a 85 sz. főút Kapuvár várost elkerülő szakasza már megépült, és így a közvetlenül a településre behaladó gépjárműforgalom nagysága a mai állapothoz képest erősen lecsökkent. • A tervezett településkapu helye a meglévő, nem befejezett iparterületi útcsatlakozás előtti szakasz azzal, hogy az iparterületi útcsatlakozás a településkapu által "védett" útszakaszra kerüljön. • A településkapu építésével együtt jár a lakott terület kezdetét és végét jelző táblák áthelyezése, és ezzel együtt a közvilágítási rendszer kiépítése is. MEGLÉVŐ ÁLLAPOT ISMERTETÉSE A 85 sz. főút érintett szakasza aszfalt burkolatú, jó állapotú. A tervezési terület egyenes folyópályán, nagyon jól belátható útszakaszon helyezkedik el. Veszélyessége éppen ebben rejlik, mert a kialakítás miatt a járművezetők hajlamosak a megengedettnél nagyobb sebességet választani a városba belépéskor. A meglévő pályaszerkezet határolása lépcsős burkolatszél-lezárás, a burkolaton kívül burkolatlan padkával, kétoldali nyílt árkokkal. Az érintett útszakasz a környező terepszintekhez képest enyhe feltöltésben halad. Az út menti növényzet ritka, a tervezett beavatkozás környezetében föld alatti közművek, és elektromos légvezetékek is találhatók. Az iparterületi útcsatlakozás korábban nem épült meg a 85 sz. főútig. A településkapu kialakításával ennek a lehetősége is adódik. Az iparterületi útcsatlakozással szemben meglévő földútcsatlakozás található, ezen kívül a tervezett településkapu előtti szakaszon egy másik földút is csatlakozik a 85 sz. főúthoz. TERVEZETT KIALAKÍTÁS A településkapu kiépítéséhez az érintett területen a meglévő burkolatot el kell bontani, amelyet az alábbi szempontok indokolnak és támasztanak alá: • Burkolatszélesítés esetén hegyesszögű burkolatszél-csatlakozás adódna. A helyszínrajzon látható, hogy az elhúzásoknál burkolatszélesítés esetén kis szélességű, és a meglévő burkolathoz hegyesszögben csatlakozó felület adódna, amelynek a meglévő pályaszerkezettel való együttdolgozása aggályos lenne. • Burkolatszélesítés esetén a meglévő és az új burkolat egyenes csatlakozása az elhúzott sávban hosszirányban átlósan helyezkedne el. Ez nem csak az optikai megjelenése miatt lehet félrevezető a gépjárművezetőknek, hanem a kétféle pályaszerkezet a különbözően konszolidálódott altalaj miatt eltérően mozogna a terhelés alatt, ami hosszabb távon hosszirányú repedések kialakulásához vezetne. • Elválasztó sziget kialakítása. Az elválasztó sziget építéséhez a sziget környezetében a burkolatot mindenképpen bontani kellene. A helyszínrajzon látható, hogy ez azon a részen adódna, ahol a hegyesszögű csatlakozás már nem áll fenn, vagyis bontás nélküli burkolatszélesítés esetén a régi és az új burkolat tagolt lenne. MEGLÉVŐ ÁLLAPOT ISMERTETÉSE A Gesztenye sornál a belváros felől érkező kerékpárút burkolata jelenleg térkő, amely a Kossuth Lajos utca 2. (hrsz.: 3480/1) épület előtt véget ér, és csatlakozik a meglévő aszfalt burkolatú járdához. Az ezt követő, jellemzően 3,20-3,80 m szélességű járdaszakasz burkolatminősége több helyen megsüllyedt, közműépítési munkák miatt nem egyöntetű, nem esztétikus, elhasználódott, biztonságos közlekedésre alkalmatlan. A járda zöldfelületi határolása kiemelt kerti szegélysor, a vízelvezetést a szegélysor előtti folyóka és víznyelők biztosítják. A víznyelők a meglévő zárt csatornába vannak kötve. Az új burkolat 4,10 méteres szélessége a zöldterület rovására biztosítható. A járdaszakaszon több helyen meglévő kapubejárók vannak, amelyek kötött magassági szintet jelentenek. Az Erzsébet királyné utcai keresztezést követően a tervezett kerékpárút Kossuth Lajos utcai keresztezésénél meglévő kijelölt gyalogos átkelőhely található. Közvetlenül mellette a Kossuth Lajos utca Ny-i oldalán ferde szegéllyel határolt ingatlanbejárat van az iskolához . A kerékpáros átkelő a kijelölt gyalogos átkelőhely mellett, az ingatlan bejárattal ellentétes oldalon alakítható ki. A folytatásban a Kossuth Lajos utca Ny-i oldalán meglévő, nem szabványos paraméterekkel rendelkező, sok helyen töredezett burkolatú kerékpárút, és mellette az ingatlanok előtt önálló nyomvonalon gyalogút található. A kerékpárutat szabványos paraméterekkel át kell építeni. A tervezett kerékpárút a meglévő átkelőhelyen csatlakozhat a meglévő hálózatba. TERVEZETT KIALAKÍTÁS Kossuth Lajos utca 2-16 közötti szakasz (a Kossuth Lajos utca K-i oldalán haladó szakasz): A meglévő burkolatot el kell bontani, amelyet az alábbi szempontok indokolnak és támasztanak alá: • A meglévő burkolat rossz állapota. A meglévő burkolat több helyen megsüllyedt, és repedezett. A süllyedések kiegyenlítése nehézkes, tapasztalataink szerint nem kivitelezhető hibátlanul. A meglévő burkolati repedések újabb aszfaltrétegek ráépítése esetén idővel az új aszfaltrétegeken is megjelennek. • A tervezett és a meglévő burkolat szélessége közötti kis különbség. A meglévő burkolat szélessége 3,20-3,80 m, a legtöbb helyen 3,80 m. A tervezett burkolat szélessége 4,10 m (részletezést ld. később). A kettő közötti különbség mindössze 0,30 m lenne, ami átlapolásos szélesítés kialakításához technológiai és szerkezeti okok miatt (régi és új szerkezet együttdolgozása) aggályos, nem elfogadható. A meglévő burkolat bontása után az altalajt a tervezett burkolatszélességben szintbe kell rendezni és tömöríteni szükséges. Az átvezetéshez szükséges burkolati jelek kialakításához a meglévő burkolatot meg kell tisztítani, és szükség esetén a meglévő burkolati jeleket meg kell szüntetni. Ez különösen a forgalom elől elzárt terület jelzése esetén alkalmazandó. Az átvezetés a meglévő ingatlanbejárat mellett kerül kialakításra, így az ingatlanbejárat az építés követően továbbra is teljes értékűen üzemelhet. Az átvezetés kialakításánál a meglévő kiemelt szegélyeket el kell bontani, és helyette süllyesztett szegélyt kell építeni a gyalogos és kerékpáros forgalom akadálymentes működésének biztosítására. Kossuth Lajos utca 11-45 előtti szakasz (Kossuth Lajos utca Ny-i oldalán haladó szakasz): A tervezett kerékpárút vonalvezetése alapvetően a meglévő, rossz paraméterekkel rendelkező kerékpárút vonalvezetését követi azzal, hogy az úttest melletti parkolósávot határoló kiemelt szegély mellett egységesen 0,50 m zöldsáv kerül kialakításra. A meglévő burkolatot el kell bontani, amelyet az alábbi szempontok indokolnak és támasztanak alá: • A meglévő burkolat rossz állapota. A meglévő burkolat több helyen megsüllyedt, és keresztirányban repedezett. A süllyedések kiegyenlítése és a repedések kitöltése nehézkes, tapasztalataink szerint nem kivitelezhető hibátlanul. A meglévő burkolati repedések több helyen nagyon megnyíltak, újabb aszfaltrétegek ráépítése esetén idővel az új aszfaltrétegeket is átrepesztik. • Magassági kötöttségek. A Kossuth Lajos utca 15-29 közötti szakaszon az önálló vezetésű kerékpárút megközelíti a gyalogutat, és ezzel együtt a meglévő épületeket. A szakaszon több ingatlanbejárat található. Ezek szintjei egy esetleges ráépítés esetén nem lennének tarthatók. • A tervezett és a meglévő burkolat szélessége közötti kis különbség. A meglévő burkolat szélessége 1,70-1,80 m, a tervezett burkolat szélessége pedig 2,00 m. A kettő közötti különbség mindössze 0,20-0,30 m lenne, ami átlapolásos szélesítés kialakításához technológiai és szerkezeti okok miatt (régi és új szerkezet együttdolgozása) aggályos, nem elfogadható - különös tekintettel arra, hogy az egységes megjelenés (0,50 m zöldsáv a kiemelt szegély mellett) miatt ez a szélesítés két oldal összegeként adódna. A meglévő burkolat bontása után az altalajt a tervezett burkolatszélességben szintbe kell rendezni és tömöríteni szükséges. A fejlesztés összhangban van a felhívás céljaival, a fejlesztés a felhívásban szereplő célokat teljesíti, azokhoz hozzájárul. A beruházás hozzájárul a fenntartható közlekedési módok közlekedési feltételeinek a javulásához, hiszen a pályázat során újabb kerékpárút létesül. A fenntartható közlekedés feltételeit megteremtő és erősítő közlekedésfejlesztési intézkedések valósulnak meg, amelyek hozzájárulnak az éghajlatváltozás mérsékléséhez, a CO2 kibocsátás csökkentéséhez és az élhető városi, települési környezet megteremtéséhez. A beruházás közvetlenül gazdaságfejlesztési és foglalkoztatási kapcsolódással valósul meg, elősegíti a munkaerő mobilitás infrastrukturális feltételeit, mivel az újabb kerékpárút létesítésével a a hivatásforgalom biztonságos, kerékpárosbarát közlekedése megvalósul. A projekt kerékpárosbarát tevékenységet is tartalmaz. A pályázati felhívás tevékenységei közül a fejlesztés többnek is megfelel: a) Teljes település vagy településrész közlekedési úthálózatának kerékpárosbaráttá alakítása kerékpárforgalmi létesítmények kijelölésével, építésével. b) Települések, vagy településközpont és lakott területen kívül elérhető lakott településrész közötti kerékpárforgalmi útvonal kialakítása. c) Országos közút teljes átkelési szakasza vagy annak egy funkcionális egysége mentén (pl. településközpont és a település szélén egy lakóterület közötti szakasza) létesül kerékpáros útvonal. B) Forgalomcsillapítás, közlekedésbiztonság, akadálymentesítés a) Közlekedésbiztonsági beruházás: csomópontok forgalomlassító kialakítása, települési kapu kiépítése, gyalogátkelőhelyek és kerékpáros átvezetések kialakítása A beavatkozás tárgyát képező ingatlanok tulajdonviszonyai rendezettek, a közúttal való egyeztetések folyamatban vannak, a lakosságot érintő változásokról az érintettek értesítve lesznek. A beruházás biztosítja a biztonságos közlekedési feltételeket valamennyi közlekedő számára. A projekt a közúti közlekedésről szóló 1988. I. tv. 8. § (1a) bekezdésével összhangban került tervezésre valamennyi érintett közlekedő igényeinek a figyelembevételével. Az önkormányzat egyeztetett a település civil szervezeteivel is. A biztonságos közlekedési feltételek valamennyi közlekedő számára biztosítottak. A gyalog és kerékpárral közlekedők védelme érdekében a gyalogos, kerékpáros és a közösségi közlekedési módok biztonságos közlekedési feltételeinek a fejlesztését és kialakítását, az elkészült műszaki leírások tartalmazzák. A projekt pénzügyi fenntarthatósága biztosított. Az önkormányzat biztosítja az elkészült kerékpárutak gondozását, karbantartását, szükség esetén felújítását. A projekt hozzájárul a TOP 3. prioritási eredményindikátor („A napi utazások esetén fő közlekedési eszközként gyalogos, kerékpáros vagy közösségi közlekedési módot választók részaránya”) értékének közvetlen települési, és közvetve országos növekedéséhez, ami reményeink szerint 10%

Források

• Pályázati Portál ↗