Koroncó község belterületi csapadékvíz-elvezetése

A forrás leírása

A településszintű korrekt csapadékvíz elvezetési megoldásra csak akkor nyílik lehetőség, ha nem csak Koroncó épített környezetének vízrendezésére kerül sor, hanem az azzal szorosan összefüggő Marcal és Bornát-ér vízszabályozására, védművei állapotának javítására is. Koroncón természeti adottságai, domborzata következtében a múltban is folyamatos problémákat okozott a hirtelen lehulló, nagy intenzitású csapadék, mely a kisvízfolyások mellett helyi vízkárokat és belvízelöntéseket okozott. A burkolatlan felületek így további eróziónak vannak kitéve, ami még inkább fokozza az árkokban lerakódó törmelék mennyiségét. A lerakódások miatt a mélyebben fekvő részekben a víz nem tud tovább folyni, így tartósan megmarad és pangásnak indul. A pangó víz a meleg időjárási viszonyok között hamar berothad, és a lakott környezetben kellemetlen bűzt okoz. A talajvíz szintje a nem megfelelő vízelvezetés miatt emelkedik, és a lakóépületek elvizesedését okozhatja. Ez utóbbi már nemcsak anyagi, hanem egészségügyi kockázatot is magában hordoz. Mindezek mellett a burkolt úttestek elöntése is további értékromlást és anyagi veszteséget jelent az önkormányzat számára.Meg kell oldani a lehulló csapadék összegyűjtését és rendezett elvezetését. Különösen Koroncón nagy feladat a belterületi és a külterületi vízrendezés összhangjának megteremtése a Marcal és a Bornát-ér közelsége miatt. Emiatt a csapadékvíz elvezető rendszer kialakításakor figyelemmel kell lenni a megerősített árvízi védmű rendszerre és a szennyvízelvezető rendszerre is.Koroncó község belterületét érintő árvízvédelmi munkák a Vízügyi Igazgatóság beruházásában 2015. évben valósultak meg a Bornát ér új töltés és műtárgyak építésével. A töltésekkel határolt belterületi részeken a belterületi csapadékvíz elvezetése a befogadóba korlátozott. A település domborzati viszonyai miatt számos alkalommal okozott problémát a hirtelen lezúduló csapadék. Az érintett utcákban a korábban kialakított jelentős részben helyi szikkasztó árkok és különböző méretű és szintbeli elhelyezkedésű kapubejárók alatt levő átereszek vagy áttöltések rossz szintbeli elhelyezése, karbantartatlansága miatt a rendszer nem tudja biztosítani alapvető funkcióját, a belterületi víztöbblet ellenőrzött módon történő elvezetését. Község belterület felszíni vizeinek fő befogadója a Sokoróaljai Bakony-ér és a Bőszedombi (Cseraljai) árok. A Sokoróaljai Bakony-ér tulajdonosa a Magyar Állam, kezelője az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság. A Bőszedombi (Cseraljai) árok tulajdonosa Koroncó Község Önkormányzata kezelője a Győri Vízi Társulat. A településen összefüggő csapadékvíz elvezető rendszer nem épült ki. Helyenként burkolt útárkok, szikkasztóárkok, átereszek találhatók, azonban a korábban befejeződött közművesítések a meglévő rendszereket is helyenként megszüntették. A Marcal projekt megvalósításával pedig az ÉDUVÍZIG a töltést keresztező rossz állapotú zsilipeket megszüntette. A mélyebben lévő településrészeken már kisebb csapadék esetén is problémát jelent az összegyülekező víz és befogadóba történő vezetése nélkül elöntéseket okoz. Összegezve a jelenlegi helyzetet kimondható, hogy a település meglévő vízelvezető rendszere teljes rekonstrukcióra szorul, valamint az árkokkal nem rendelkező utcákban is meg kell oldani a vízelvezetést és a befogadóba történő bevezetést. Tervünk szerint az alábbi területeken kívánjuk megvalósítani fejlesztésünket: Bár az egész településre elkészítettük csapadékvíz-elvezetési tervünket jelen projekt keretében csak a legjobban veszélyeztetett településrészeink megóvását szeretnénk megvalósítani: 1. Zrínyi utca 2. Cseralja utca 3. Dózsa Gy. u. zsilip kialakítása 4. Dózsa György utca zsiliptől Tószer utcáig tartó szakasza A vízrendezési létesítmények, vízi medrek, műtárgyak rendszeres műszaki szempontok szerint szükséges karbantartási, fenntartási munkáinak pénzügyi fedezete már hosszú ideje nem áll rendelkezésünkre. Minimális műszaki igény lenne a medrek évenként legalább egyszeri kaszálása, az iszapolások 5-10 éves ciklusidőben történő elvégzése. Forráshiány miatt a vízi medrek benőttsége, ill. a feliszapolódás már olyan mértékű, hogy az alacsony vízhozamok is csak magas vízszinttel vezethetők le, mely adott esetben a területhasználat miatt helyi károkat vagy a vízjogok korlátozását eredményezhetik. A csapadékvíz-elvezetés megoldása közvetetten hat településünk minden lakosa, vállalkozója üzembiztonságára, kiemelten pozitív hatással bír a mezőgazdasággal foglalkozó családi gazdálkodók, ill. kisvállalkozók termelési körülményeinek javulására. Koroncó község életében folyamatos fenyegetettséget jelent a vízelöntés veszélye. Az elmúlt évtizedekben számos alkalommal fordult elő vízkár, ami a földrajzi elhelyezkedésből, domborzati viszonyokból, és az át nem gondolt összefüggéstelen és nem megfelelő műszaki kialakításból származott. A nagy intenzitású csapadékterhelés több alkalommal okozott kárt. A 2009 júniusában levonult árvíz következtében Koroncó a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanácshoz benyújtott vis maior támogatási igényre az Önkormányzati Minisztérium jóvoltából 989.000,- Ft forrást nyert el. A támogatás összegét kizárólag a megemelkedett vízszint miatt károsodott híd-szerkezet helyreállítására lehetett fordítani. 2010 októberében a hirtelen nagy mennyiségben lezúduló csapadék elvezetetlensége miatt segítség kérő lakossági bejelentések érkeztek az önkormányzathoz Koroncó egyes alacsonyabban fekvő területein élőktől (pl. Honvéd utca, Kelta utca), hogy házaikat a nagy mennyiségű víztől nem tudják megközelíteni. A probléma kezelésére az önkormányzat 900.000 Ft értékben szikkasztó árok kiépítéséről hozott egyhangú képviselőtestületi döntést, azonban a problémát teljes körűen nem sikerült felszámolni. A két utca lakosságától 2011 márciusában újabb lakossági bejelentések érkeztek arról, hogy a víz továbbra is megáll az úttesten. A helyszíni szemle során megállapítást nyert, hogy ennek oka abban van, hogy az úttest az árok szintjénél alacsonyabban helyezkedik el, valamint a használat következtében gödrössé vált és az útszéli padka több helyen is felmagasodott, nem tudja elvezetni a csapadékvizet. A problémát az önkormányzat forráshiány következtében nem tudta megoldani. 2010 novemberében a Tószer, a Kelta, a Honvéd és a Dózsa utcák lakosaitól 25 fő aláírásával érkezett az önkormányzat részére panasz levél a vízelvezetés problémáiról. Miszerint a csapadék víz továbbra is áll az útburkolaton. A talajvíz magassága tovább tetézi a helyzetet, és a magas vízállás a lakóházak felázását okozza. A problémát és a szituációs helyzetet alaposan megvizsgálva elmondható, hogy általános problémaként jelenik meg, hogy a lakosok csapadékvizeiket nem az az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 47. § (10) bekezdésében meghatározott módon, zártszelvényű vezetékben vagy az utcai járdaszint alatt vezetik be a közterületen lévő csatornába, hanem többnyire kiengedik az utcára. Amennyiben az árok nem hatékonyan működik, a víz összegyűlik a közterületen, a járdán, útburkolaton. Mindezek mellett a település belterületén lévő telkek közti szintkülönbség tovább tetézi a víz felhalmozódásának és lappangásának problémáját. A 2013-as nagy dunai árvíz védekezési munkálataihoz kapcsolódó védelmi készültségek elrendeléséről szóló határozatot a vízkárral való veszélyeztetettség igazolásaként csatoljuk jelen Projekt Előkészítő Tanulmány mellékletei közé. A 2013-as nagy dunai árvíz következtében településünk vis maior támogatási kérelmeket nyújtott be a Belügyminisztérium felé a védekezés során útban és hídban keletkezett károk helyreállítása, valamint a védekezés költségeinek finanszírozása céljából. A Belügyminisztérium több ízben is pozitívan bírálta el a benyújtott kérelmeket és összesen 38 328 000 Ft összeggel támogatta a helyreállítást. A vis maior támogatás felhasználására 2015-ben került sor. Az összegből főként a megrongálódott utak fejlesztése, valamint a Bornát-ér fölött átvezető híd kőkúpjának helyreállítása történt meg. 2015. május 23-án és május 26-án a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék miatt a Bornát-ér fölött átvezető hídról és a szomszédos utcák felől érkező csapadékvíz beömlött a Téti utca 1. szám alatti lakóingatlan területére. Valószínűsíthető, hogy egyrészt a Magyar Közút tulajdonában és kezelésében lévő közúti híd alatti átereszben felgyülemlett hordalék miatt a víz nem tudott elfolyni a rendeltetése szerinti átereszben. Másrészt pedig az újonnan megépített töltések elavult zsilipei megszüntetésre kerültek, amely által megszűnt a csapadékvíz addigi elfolyási útja. A kiépítésre kerülő csapadékelvezető rendszert a jövőben úgy kell kialakítani, hogy többek között alkalmazkodjon az új környezeti változásokhoz is. A projekt közvetlen célja, hogy belterületi csapadékvíz elvezető rendszer képes legyen ellátni a nagy intenzitású, megnövekedett csapadékmennyiség megfelelő kezelését és elvezetését az érintett utcákban, továbbá a megfelelő csapadékvíz elvezető rendszer kialakítása és ezzel a veszélyeztetett területről a vízelvezetés megoldása és a csapadékvíz okozta károk megelőzése. Összehangoltan működő rendszerünk megépítésével a beépített környezetben a jövőben a csapadékvizek elvezetésének megoldásával lehetővé váljon, hogy: - ne alakuljon ki tartósan vízállásos terület - a lezúduló víz semmiképpen ne veszélyeztesse az épített környezetet - a megépített rendszer folyamatosan üzemképes legyen, a bel- és külterületi vízrendezés összehangoltságát biztosítsa - gazdaságosan, kis élőmunka ráfordítással karbantartható legyen - helytakarékos legyen – a motorizáció növekvő területi igényeit ki lehessen elégíteni, fasorok, utcabútorozás számára biztosítson helyet - a komfortérzetet emelje - az esztétikus arculat kialakításával emelje a környezet értékét - a beruházással egyidejűleg javuljon a település környezetbiztonsága és környezeti állapota - a csapadékvíz-elvezető rendszer kiépülésével az ár-, belvíz- és helyi vízkár veszélyeztetettségének csökkentése, a további környezeti káresemények megelőzése - a felszíni vizeink minőségének javítása a település átfogó célja. A tervezett beavatkozásokhoz szükséges a projekt tartalmi-műszaki előkészítése, ami jelenleg magában foglalja a az időbeli áttekintést, helyzetelemzést, problémakonkretizálást, a lakossági panaszok tapasztalatok összegyűjtését, geodéziai felmérést, a település teljes területére elkészített vízjogi engedélyezési dokumentációt, illetve a folyamatban lévő vízjogi engedély beszerzését illetőleg a Területi Vízgazdálkodási Tanács szakvéleményének beszerzését. A vízjogi engedély birtokában tudjuk elkészíteni kivitelezési tervünket, majd a kivitelezéshez szükséges közbeszerzési folyamat lefolytatását követően indulhatnak el a kivitelezési munkálatok, melyeket a műszaki ellenőr folyamatosan felügyelete alatt tart majd. A rekonstrukcióban érintett belterületi útszakaszok, az Önkormányzat kizárólagos tulajdonát képezik. A belterületre hulló csapadékot a kialakult rendszernek megfelelően az utak mellé tervezett nyílt burkolt árok és zárt vízelvezető rendszer gyűjtik össze és vezetik el. Nyomvonaluk a meglévő árkok nyomvonalával azonos. Ahol jelenleg nincs útárok, ott a nyomvonalat a meglévő közművek figyelembe vételével határoztuk meg. A fenék vonalvezetéssel követtük a terepvonulatokat, a tervezés során figyelembe vettük a meglévő burkolt útárkokat, átereszeket, kapubejárókat. Általában burkolt nyílt árokkal illetve zárt rendszerű vízelvezető rendszerrel számoltunk. A nyílt felszínű medrek esetében CSOMIÉP/NÁDÉP/Leier elemeket terveztünk be, melyeknek viszonylag kevés a helyigénye, egyszerű a beépítése. A zárt csatornákat beton/vasbeton, kis átmérő esetén a kivitelezési költségek figyelembe vételével műanyag csövekből terveztük. A zárt rendszer iránytöréseinél tisztító aknát kell beépíteni. A burkolt nyílt árkok esetén a teherbíró betonelemeket a kapubejáróknál fedlappal terveztük, így nem kerül sor szelvényváltásra. A projektben érintett Dózsa György utca befogadója a Sokoróaljai Bakony-ér, aminek kezelője az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság. A Zrínyi Miklós és a Cseralja utcák befogadója a Bőszedombi árok. A befogadó kezelője a Győri Vizi Társulat. Mindkét kezelőtől befogadói nyilatkozattal rendelkezünk. A projektben érintett utcákban a következő beavatkozásokat kívánjuk megvalósítani: Cseralja utca Az utca mindkét oldalán burkolt árok kerül kialakításra. A Ny-i oldalon az út mellett meglévő részben szikakasztó árok nyomvonalán kerül kiépítésre a burkolt árok. A 0+000 – 0+045 km szelvény között a terep és az árok fenék közötti nagy szintkülönbség miatt zárt csatorna O500 beton cső kerül beépítésre a 0+045-0+305 km szelvények között burkolt nyílt árok épül CSOMIÉP PRT 30/30/50 és PRT 25/20/50 elem beton elemekből a meglévő árok nyomvonalán. A kapubejáróknál az ideiglenes bejárók elbontásra kerülnek. Az ingatlanok megközelítése érdekében TB 30/50/40 méretű mederelem valamint CSOMIÉP-MÓCSÁN elem/rácsos folyóka kerül beépítésre változó hosszúságban. Az árok befogadója a Győri Vízi Társulat kezelésében lévő Bőszedombi árok. Zrínyi Miklós utca Az utca É-i része jelentős esésű, a terep az útpálya széleihez lejt. A víz elvezetése az út-burkolat szintbehozásával és kétoldali vízterelő szegély beépítésével biztosítható. Az út mindkét oldalán ezért 340 fm hosszban vízterelő szegély épül. A szegély folytatásaként kétoldali burkolt árok épül a D-i irányba eső befogadóig. Az utca Ny-i oldalán a 0+000 – 0+281 km szelvény között burkolt nyílt árok épül CSOMIÉP PRT 30/30/50 elem beton elemekből a meglévő árok nyomvonalán. A kapubejáróknál meglévő, feliszapolódott, szintben nem megfelelő átereszek elbontásra kerülnek. Az ingatlanok megközelítése érdekében TB 30/50/40 méretű mederelemre TBF jelű fedlap kerül változó hosszúságban. Az utca K-i oldalán a 0+000 – 0+419 km szelvény között burkolt nyílt árok épül CSOMIÉP PRT 30/30/50 elem beton elemekből a meglévő árok nyomvonalán. A kapubejáróknál meglévő, feliszapolódott, szintben nem megfelelő átereszek elbontásra kerülnek. Az ingatlanok megközelítése érdekében TB 30/50/40 méretű mederelemre TBF jelű fedlap kerül változó hosszúságban. Az árokok befogadója a Győri Vízi Társulat kezelésében lévő Bőszedombi árok. Dózsa György utca (Tószer utcáig terjedő szakasza) Az utca É-i 54 fm hosszú szakasza a Győri út irányába lejt. A víz elvezetése az útburkolat szintbehozásával és kétoldali vízterelő szegély építésével biztosítható. Az utca további szakasza D-i irányba lejt. Az utca további szakasza D-i irányba lejt és kétoldali burkolt árok épül a D-i irányba eső befogadóig. Az utca Ny-i oldalán épül ki a főgyűjtő. Az árok befogadója a mélypontnál tervezett új zsilipen keresztül a Sokoróaljai Bakony-ér. A 0+000-0+052 szelvények között zárt csatorna (O800 betoncső) épül. A 0+052-0+215 szelvények között burkolt nyílt árok épül CSOMIÉP TB 40/70/50 beton elemekből a meglévő árok nyomvonalán. A kapubejáróknál meglévő, feliszapolódott, szintben és méretben nem megfelelő átereszek elbontásra kerülnek. Az ingatlanok megkö-zelítése érdekében a mederelemre TBF jelű fedlap kerül változó hosszúságban. A 0+215 – 0+487 km szelvény között burkolt nyílt árok épül CSOMIÉP PRT 30/30/50 elem beton elemekből a meglévő árok nyomvonalán. A kapubejáróknál meglévő, feliszapolódott, szintben nem megfelelő átereszek elbontásra kerülnek. Az ingatlanok megközelítése érdekében TB 30/50/40 méretű mederelemre TBF30 fedlap kerül változó hosszúságban. Dózsa György utcai zsilip: Az utca Ny-i oldalán épül ki a főgyűjtő. Az árok befogadója a mélypontnál tervezett új zsilip keresztül a Sokoróaljai Bakony-ér. A zsilip a bal parton a 2+675 km szelvényben épül. A zsilip nyílásmérete O800 betoncső a zsilipaknák küszöbszintje: 113,86/113,80mBf. Fent megfogalmazott célkitűzéseink, mindegyike teljes mértékben illeszkedik a Terület és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) céljaihoz: az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés uniós stratégiával, valamint a „Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014–2020-as fejlesztési időszakra” c. dokumentumban ismertetett, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázat megelőzés-, és kezelés előmozdítása 5. számú EU Tematikus céllal összhangban a települések belterületi csapadékvíz elvezetési, gazdálkodási rendszerének kialakítása, fejlesztése, környezetbiztonságának növelése, környezeti állapotának javítása, az ár-, belvíz- és helyi vízkár veszélyeztetettségének csökkentése, a további környezeti káresemények megelőzése. A projekt a jogszabályi környezet vonatkozásában bemutatottak szerint összhangban van az operatív programmal. Eredményeként maradéktalanul megvalósul a csapadékvíz belterületről való biztonságos elvezetésének érdekében a vízkárokkal veszélyeztetett területeken a csapadékvíz elvezető infrastruktúra fejlesztése. Fenti célok eléréséhez a fejlesztés Koroncó község tekintetében lényegesen hozzájárul. A fentiekben leírt célok segítségével egyértelműen megállapítható a projekt illeszkedése a Győr-Moson-Sopron megyei Területfejlesztései Program (MTP), illetve Integrált Területi Programhoz (ITP). Az ITP-ben megfogalmazott prioritások specifikus céljai közül az alábbiak illeszthetők a jelenlegi pályázathoz, melyek a következők: 2. prioritás (Kühne Program) specifikus céljai: Helyi gazdaságfejlesztés az innováció erősítésével 4. prioritás (Timaffy Program) specifikus céljai: A környezeti adottságok jobb kihasználása A környezeti állapot javítása, értékmegóvása A GYMS MTP 2. prioritás első intézkedésének „megyei gazdaság- és vállalkozásfejlesztési program” beavatkozáshoz valló illeszkedést jelentheti, hogy jelen beruházás teljesítése az önkormányzat részéről irreálisan magas önerő bevonását jelenti, amelyre támogatás hiányában nem lenne képes. A tervezett fejlesztés elmaradásának hiányában, a bekövetkező káresemények mentesítése, bár kisebb összegű, folyamatos kiadásokat generálhat a település költségvetésében. A vízrendezés által érintett terület további vállalkozások létesítését generálhatja. Az infrastrukturális fejlesztés megvalósítása révén megfelelő szociális és gazdasági környezetet biztosíthat a már működő vállalkozások és a foglalkoztatást bővítő gazdálkodó szervezetek részére. A GYMS MTP 4. prioritása 1. intézkedésének "a környezeti potenciál hasznosítása" beavatkozáshoz szükséges megemlíteni, hogy a tervezett beruházás számos olyan káreseményt képes lehet megelőzni, illetve azok kártételeinek mérséklésében aktívan közreműködni, melyek az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázat-megelőzés és – kezeléshez kapcsolódik. A környezeti feltételek javításával előmozdíthatók az éghajlatváltozás káros következményeinek csökkentése (pl. nagyintenzitású csapadék események, belvizek) biztosíthatóvá vállnak az erőforrások hatékonyabb felhasználása és mindezekkel együtt a rendelkezésre álló intézményi kapacitások szervezettebb integrációja megvalósulhat a fejlesztés érdekében. A település a GYMS MTP 5. számú "A MEGYE BELSŐ KOHÉZIÓJÁNAK ERŐSÍTÉSE" című prioritása 5.2.1. „Felzárkóztatás” elmaradott térségek foglalkoztatási gazdaságfejlesztési programja keretében a leszakadó térségek (Rábaköz, Sokoró- és Bakonyalja, Répce-sík) foglalkoztatási lehetőségeinek bővítését és a helyi gazdaság fejlesztését támogató intézkedési csomag keretében nevesített térségben található. A projekt alapvető célkitűzéseiből adódóan, - melyek a fentebb lévő táblázatban már megfogalmazásra kerültek - egyértelműen illeszkedik a GYMS MTP 4. prioritása 2. intézkedésének "a környezeti állapot javítása", továbbá a GYMS MTP 4. prioritása 3. intézkedésének "a települések értékmegóvása" beavatkozáshoz. A belterületi vízrendezés eredményeképpen mind az önkormányzati és mind a magán tulajdonban lévő ingatlanok érték megóvása jelentősen növekedhet, illetve hozzájárulhat a település élhetőbbé tételéhez. A tervezett beruházás megvalósításával az összehangolt vízelvezető rendszer végső kialakításával a területet elöntő csapadékvizek előfordulási valószínűsége csökken. A talaj vízszint emelkedése megszűnik, a lakóépületek vizesedése megáll. Az esetlegesen felvizesedett falak kiszáríthatók lesznek. A víz tartózkodási idejének lerövidítésével csökken a pangó vizek kialakulásának valószínűsége. A medrek burkolásával, megfelelő eséstörések kialakításával szabályozhatóvá válik a víz levezetése. Az eróziós folyamatok lecsökkenek, a talaj pusztulása nem következik be, és a befogadók hordalékkal való terhelése lecsökken. A projekt műszaki tartalmának kialakítása figyelembe veszi a területi adottságokat, illeszkedik a VGT-hez. A tervezett ki- és átépítések után a belterületi csapadékvíz elvezető rendszer a mértékadó csapadékvizeket károkozás nélkül képes lesz elvezetni. A projekt helyzetelemzése során kockázatelemzést végeztünk, mely kimutatható kockázatot nem mutatott ki, a projekt ütemterve összhangban van a szakmai-műszaki feladatvállalásokkal. A projekt megvalósítását, eredményét nem veszélyezteti extrém időjárási esemény, a projekt ellenálló az éghajlatváltozással és természeti katasztrófákkal szemben, a projektnek nincs előrelátható klímakockázata, a projekt valamennyi környezeti esélyegyenlőségi jogszabálynak megfelel, valamint az energiafelhasználásra, a projekt környezetének ökológiai állapotára, a vizek állapotára és klímaváltozásra nincs hatása, így klímakockázati elemzés és kockázatkezelési terv nem készült. Kijelenthető hogy részletesen, minden szempontra kiterjedő helyzetértékeléssel rendelkezik a projekt. A védendő épített környezet értéke több mint 30 szorosával meghaladja a projekt elszámolható költségét, a 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet alapján projektünk sérülékeny vízbázis védőterületén valósul meg! (Településünk az üzemelő Nyúli sérülékeny vízbázis védőterületéhez tartozik.). Projektünk kiváló előkészítettséggel rendelkezik: településünk teljes lakossága támogatja tervünket, kidolgozott tervekkel rendelkezünk, melyek alapján a vízjogi engedélykérelmünket beadtuk az engedélyező hatóság felé, alapos Projekt Előkészítő tanulmánnyal, befogadói nyilatkozattal rendelkezünk. Kiviteli tervek készítése folyamatban van. A projekt helyzetelemzése során kockázatelemzést végeztünk, mely kimutatható kockázatot nem mutatott ki, a projekt ütemterve, összhangban van a szakmai-műszaki feladatvállalásokkal. Önkormányzatunk hasonló projektben szerzett tapasztalatokkal rendelkezik. A projekt során több kötelező szemléletformáló, tájékoztató program is tervezésre került, a kivitelezés ill. fenntartás során Koroncó község vállalja a helyi hátrányos helyzetű lakosok bevonását. Minden érintett ingatlan esetében a tulajdonviszonyok rendezettek, per- és igénymentesek. A fejlesztés alapvető célja, hogy belterületi csapadékvíz elvezető rendszer képes legyen ellátni a nagy intenzitású, megnövekedett csapadékmennyiség megfelelő kezelését és elvezetését. Fenntartás bemutatása: Az Önkormányzat közmunka programjában részt vevők bevonható a fenntartási időszak alatt elvégzendő munkálatokba. A pályázó karbantartási munkák fedezetét az éves költségvetési tervekben szerepelteti. A várható pótlási, javítási költségek tervezése, ütemezése szintén a költségvetési keretek részét kell képezzék. Az elkészült létesítmény rendelkezni fog üzemeltetési és karbantartási útmutatóval/kézikönyvvel. Ezek felhasználásával fogja végezni az Önkormányzat az üzemeltetést, fenntartást. A munkák költségét az önkormányzat az adott évi költségvetésben szereplő településüzemeltetési költségek terhére biztosítja. Tehát az üzemeltetés, fenntartás finanszírozását az önkormányzat saját forrásból biztosítja.

Források

• Pályázati Portál ↗