Molekulakönyvtárak és farmakológiai célfehérjék kölcsönhatásainak vizsgálata

A forrás leírása

Konkrét célunk egy ~10,000 molekulát tartalmazó akadémiai molekulatár létrehozása és fenntartása (Nemzeti Molekulatár), illetve kismolekula és fehérje kölcsönhatás mérésére alkalmas közepes áteresztőképességű (max 1000 vegyület per nap) SPR alapú mérőállomás felállítása, melyek a magyarországi és külföldi egyetemi-akadémiai partnerek számára is rendelkezésre állnak majd az MTA TTK-ban. Az MTA TTK küldetése, hogy közpénzből finanszírozott professzionális kutatóközpontként működjön és tudományos, technikai, technológiai, oktatási, ismeretterjesztési és társadalmi feladatokat lásson el. A kutatóközpontban közel 300 kutató rendelkezik tudományos fokozattal. A kutatóközpontban kb 50 kutatócsoport dolgozik, aminek kb. harmada a sejtbiológiai és farmakológiai kutatások területén számos tudományterületet (biológia, fizika, kémia, informatika) átfogó interdiszciplináris kutatásokat végez (www.ttk.mta.hu). A kutatóhelyen részben szerkezeti biológiai alapkutatások folynak, melyek lehetővé teszik a fiziológiás és patofiziológiás folyamatok sejt, illetve molekula szintű értelmezését; másrészt folyamatosan bővül a kutatási tevékenység a komplex biológiai folyamatok megértését célzó rendszerbiológia irányába. A felfedező kutatások a gyógyszerhatások molekuláris szintű biológiai alapjainak vizsgálatát, a kísérleti fejlesztések pedig az új, hatékony és biztonságos gyógyszerek létrehozását segítik elő. A kutatás az alábbi területeken összpontosul: új célfehérjékhez vezető molekuláris és sejtszintű mechanizmusok felismerése; új elgondolások és anyagok (gyógyszerhordozók, biomarkerek) keresése az általános gyógyszertervezési, klinikai vizsgálati és diagnózis stratégiákkal összhangban; a gyógyszer-felfedezési folyamat versenyképes támogatása új felfedezés-technológiai javaslatokkal. Évtizedek óta folynak gyógyszerek és gyógyszerjelölt molekulák fehérjekötődésére, valamint metabolizmus és eliminációs sajátságaira vonatkozó kutatások. A szerves kémia területén jelenleg folyó kutatások a következő területekre összpontosulnak: fragmens alapú gyógyszerhatóanyag fejlesztés, organokatalízis, bioortogonális és szupramolekuláris kémia. A projektvezető már két éve részt vesz az EU-OPENSCREEN KKI előkészítő szakmai bizottság munkájában és a Magyar Kémiai Biológiai Hálózat koordinátora. A pályázatban résztvevők külföldi együttműködései négy kontinensen is aktívak (Európa, Amerika, Ázsia és Ausztrália), melyeket az elmúlt 5 évben megjelent tucatnyi publikáció is dokumentál. A projekt megvalósítási helyszíne az MTA Természettudományi Kutatóközpont Budapesten. Magyarország Intelligens Szakosodási Stratégiájának „Egészséges társadalom és jólét” ágazati prioritása „le kívánja fedni a teljes egészségipari innovációs láncot a betegségek jobb megértésétől kezdve a megelőzésen és felismerésen át a gyógyításig és a személyre szabott orvoslásig. Ennek érdekében olyan haladó technológiák felhasználására nyílik mód, mint az egészségipari, orvosbiológiai és gyógyszeripari biotechnológia, a rendszerbiológiai szemléletű orvoslás, fejlett diagnosztikai és terápiás módszerek.” A jelen pályázat infrastrukturális fejlesztése megteremti egy fontos egyetemi-akadémiai pillérét a hazai, s egy Külföldi Kutatási Infrastruktúrához (KKI) való közvetlen kapcsolódás révén pedig az európai szintű célzott orvosbiológiai és gyógyszeripari innovációnak. Az EU-OPENSCREEN szerepel az S3 „Kutatási Infrastruktúrák Magyarországon” kormány által elfogadott dokumentumban. Az MTA TTK-ban kiépítendő molekulatárak és farmakológiai célfehérjék kölcsönhatásainak vizsgálatára alkalmas mérőműszer az EU-OPENSCREEN KKI-hoz való csatlakozás kapcsán 2014-ben létrejött Magyar Kémiai Biológiai Hálózat vezető partner intézményeként a hazai egyetemi és akadémiai kutatólaborok és az európai szintű KKI között kíván összekötő szerepet betölteni. Az S3 eredményindikátorok közül a gazdaság és az innováció szempontjából talán legfontosabb a szabadalmak száma. A KKI egyedi és kooperációt ösztönző szellemi tulajdonjogokra vonatkozó megoldása révén itt a részvételből jelentős hozzájárulás várható, amely további S3 outputindikátorokban is megnyilvánul. Az új kutatók száma a hazai intézeteknél növekedni fog, a közpénzből nyújtott támogatáshoz magánberuházások kapcsolódhatnak a versenyszférából, mert az azonosított kötődő vegyületekből közvetlenül hazai kutatókhoz köthető IP jogok származhatnak. A vállalkozások az akadémiai kutatókkal való együttműködéseken keresztül bekapcsolódhatnak az IP jogok gazdasági hasznosításába. A tervezett projekt lényegében az „Egészséges társadalom és jólét” ágazati prioritáshoz kapcsolódó új infokommunikációs technológiát (IKT) és szolgáltatást hoz létre. Konkrét célunk egy nyílt akadémiai molekulatár felállítása és kezelése. Ez a hiánypótló Nemzeti Molekulatár a hazai kutatóhelyekről gyűjti be azokat a potenciális kismolekulás hatóanyagokat amiket a hazai kémiai kutatóhelyek orvosbiológiai alkalmazásokra célzottan vagy más céllal állítanak elő. Ennek a kb 10,000 molekulát tartalmazó vegyülettárnak a kezelése egy bioinformatikai kihívás, ami hatékony virtuális adatbázis kezelést igényel, illetve a molekulák célfehérje panelekkel mutatott kölcsönhatásainak dokumentációja szintén egy informatikai feladat. A projekt célja az is, hogy a létrehozott infrastruktúrán kémiai informatikai szakembereket képezzünk a Magyar Kémiai Biológiai Hálózatba bekapcsolódott egyetemi oktatási intézményekkel közösen (pl. ELTE, SE). Konkrét kapcsolódási pontok és indoklásuk az Intelligens technológiákhoz az alábbiak: Az 1) Infokommunikációs technológiák és szolgáltatásokhoz az adattárolás és feldolgozás miatt, 2) a Fotonika a lézertechnológiához a detektálási módszerek okán, illetve 3) Bionikához az adatfeldolgozással kapcsolatos infobionikai aspektusok révén.

Források

• Pályázati Portál ↗