Napközi Otthonos Óvoda felújítása, átalakítása és korszerűsítése Golopon

A forrás leírása

Golop Község Önkormányzat tulajdonában található óvoda épület fenntartója egy Tállyával közösen létrehozott intézményfenntartó társulás, a Tállyai Zempléni Árpád Óvoda és Általános Művelődési Központ. Az intézmény típusa: többcélú intézmény, ezen belül közös igazgatású közoktatási intézmény. Az intézmény OM azonosítója: 202025. Az intézmény engedélyezett férőhelyeinek száma: 25 fő (Golop településen lévő óvoda). Az intézmény feladatai, tevékenysége: Az óvoda három éves kortól legfeljebb hét éves korig ellátja a teljes óvodai életet magába foglaló, az óvodai nevelés országos alapprogramjára épülő és a fenntartók által elfogadott óvodai nevelési programba foglalt nevelési feladatokat. Ezen belül kiemelten kezeli a: - játék és mese szeretetére, - egészséges életmódra, - a környezetvédelemre és természetszeretetre, - illetve a komplex prevenciós program nevelés elveit. Gondoskodik az óvodáskorú gyermekek törvényben előírt életkorától – az iskolai előkészítést biztosító – kötelező óvodai nevelésének ellátásáról. Biztosítja a magyar nyelvű etnikai nevelést és a rászorultak számára a képességfejlesztési és integrációs nevelés feltételeit. Biztosítja az óvodáskorú gyermekek és az intézmény alkalmazottai számára az életkoruknak megfelelő szervezett étkeztetést. Az intézmény tevékenységének szakfeladatai: - 091110 Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladat - 091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai - 091120 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai - 091130 Nemzetiségi Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai Jelenlegi óvodai létszám: 16 fő. Ebből hátrányos helyzetű gyermekek száma: 1 fő. Az integráltan oktatott sajátos nevelési igényű gyermekek száma: 1 fő. Az intézmény térségi szerepe: Golopon nincs települési szegregáció, a lakosság egyenletesen, szétszórtan lakik. Az óvodáztatás a településen teljes körű. Óvodai korosztályból nem vinnének el a szülők gyermekeket a településen kívülre. Az önkormányzat nagy hangsúlyt fektetett a gyerekek magas színvonalú oktatására, nevelésére, kulturális fejlődésére, valamint a családok gondozó munkájának segítésére a gyermekek 3 éves kortól történő napközi ellátásával, illetve biztosította az óvodáskorú gyermekek neveléséhez, képességeik fejlesztéséhez szükséges alapfeltételeket. Az intézmény különös figyelmet fordít az integrált nevelésre. Az óvónők ügyelnek arra, hogy a fent említett magas színvonalú nevelést mind a roma és a nem roma gyermekek is igénybe vegyék. A településen korábban egy műemlék kastélyban volt az óvoda, majd egy kihasználatlanul álló épületbe költözött (volt öregek napközi otthonába). A településen ez az egyetlen működő óvoda, így a szülők szabad intézményválasztása nem realizálódhat. Az óvoda vezetősége ezért szeretne az olyan korszerű intézményt létrehozni, amelyben a 21. századnak megfelelő feltételeket, fejlesztési lehetőségeket tud felkínálni, amelyből a szülők többségének igénye kielégítést nyer, és nem kényszerből, hanem pozitív meggyőződésből hozzák óvodába a gyermekeket. Ennek tudatában egy élménygazdag, érzelmi biztonságot nyújtó környezetet kívánnak kialakítani, ahol a gyermekek személyiségének fejlesztései biztosított, valamint életkoronként és egyénenként a változó testi-lelki szükségleteiket figyelembe vevő társadalmi életre való felkészítés folyik. A működési terület társadalmi helyzete (az intézmény által érintett területre vonatkoztatva): Golop község 623 fő lakosú (állandó népesség 620 fő). Az állandó népességből a 0-2 évesek száma 24 fő, a 3-5 évesek száma 18 fő, a 6-14 évesek száma 54 fő, míg a 15-18 évesek száma 25 fő. A település lélekszáma stagnál, nagyon lassú csökkenést mutat, a halmozottan hátrányos helyzetű emberek száma rohamosan növekszik. Ezáltal növekszik a szociális problémák mértéke is, amely kihatással van az alapfokú oktatásra, az óvodai nevelésre, a gyermekek teljesítményére, értékrendjére. Kevés a szakképzett ember, ami szintén hátráltatja a munkaerőpiacon való megjelenést. A projekt átfogó és specifikus céljai, elvárt eredményei: Átfogó célok: - A hátrányos helyzetű gyermekek hatékonyabb felzárkóztatása. - Egészségesebb óvodai környezet kialakítása. - Az óvodás gyermekek személyiségének harmonikus és sokoldalú fejlesztése. - A helyi pedagógiai program célkitűzéseinek hatékonyabb megvalósítása. Konkrét célok: - Akadálymentesítés kialakítása. - Korszerűbb épület kialakítása az oktatási törvénynek való megfelelés érdekében. - Barátságos légkörű, többfunkciós óvoda létrehozása. A projekt kiemelt célkitűzése az esélyegyenlőség elősegítése. A projekt fontosnak tartja, hogy minden állampolgár, a nők, a fogyatékkal élő emberek, a romák számára is megteremtődjön az esélyegyenlőség az óvodai nevelés terén. Minden, a projekttel kapcsolatos tevékenység során figyelembe vételre kerülnek ezeknek a tevékenységeknek a nőkre, férfiakra, valamint a roma és fogyatékkal élő személyekre gyakorolt hatása. A projekt kapcsolódása a pályázati kiírás célkitűzéseihez: - Az óvodai nevelés minőségének és hatékonyságának növelése, az intézmény infrastruktúrájának fejlesztésével. - A projekt támogatásával hatékonyabban valósul meg az integrált nevelés. A beruházás a következő fő ismérvekkel jellemezhető: - Célkitűzések: korszerűbb épület kialakítása; barátságos légkörű többfunkciós óvoda létrehozása; akadálymentesítés, az épület korszerűsítésével a gyermekek képességeinek fejlesztése. - Célcsoportok: jelenlegi és jövőbeli óvodások; óvodai alkalmazottak; óvodás gyermekek szülei. - Tevékenységek: új épület építése teljeskörű akadálymentesítéssel. - Eredmények: korszerű csoportszoba és kiegészítő helyiségek; korszerű vizesblokk; akadálymentesített közlekedés az óvodában; gazdaságos működtetés. Számszerűsíthető eredmények: - Felújított, átalakított épület alapterülete: 146,45 m2. A projekt célcsoportjai: 1. Jelenlegi óvodások: Korszerű épületben az óvodások fejlődése jobban megvalósítható. Megoszlásuk: - nemek szerint: 8 fő lány, 8 fő fiú. - hátrányos helyzetűek: 1 fő. - Sajátos nevelési igényű gyermek: 1fő 2. Óvodai alkalmazottak: Az épületfejlesztéssel jobb munkakörülmények között tudják biztosítani a gyermekek hatékonyabb nevelését. - Óvónő: 2 fő. - Dajka: 1 fő. 3. Potenciális óvodások: Azok a gyerekek, akik az elkövetkező években óvodába fognak járni. Számukra kedvezőbb óvodai körülmények állnak majd rendelkezésre. 4. Óvodás gyermekek szülei: A hatékonyabb nevelés és a társadalmilag elfogadott értékek eredményesebb szocializációja által könnyebb lesz a gyerekekkel bánni. A gyermekek és felnőttek mentálhigiéniás szükségleteinek hatékonyabb biztosítása. Közvetlen érintettek várható száma: 20 fő. Közvetett érintettek várható száma: 185 fő. A feltárt problémák megoldására a lehetőségekhez mérten a fenntartó önkormányzatok a szükséges lépéseket megteszik. Jelen pályázat kiemelt lehetőséget biztosít az egyik legégetőbb probléma, az infrastrukturális feltételek javítására. Mindez az első és legfontosabb lépcsőfok, a további fejlesztések ezzel párhuzamosan és ezt követően történhetnek meg. Az eredeti funkció, a tervezett tevékenység összefoglaló leírása: Az épület egy kb. 70 éve épült, hagyományos szerkezetű, földszintes, magastetős intézmény-épület. Eredeti funkciója előttünk nem ismert, ma óvodaként használják. Tekintettel arra, hogy az épület nem óvodának készült, és hogy a korábbi átalakítás sem ilyen céllal történt, nem teljesen megfelelő ennek a funkciónak: helyiségstruktúrája, helyiségkapcsolatai nem megfelelő, hiányos. Az épület nem közelíthető meg és nem használható akadálymentesen. Funkcionális adottságai mellett a szerkezeti állapot vonatkozásában is alkalmatlan, elhanyagolt az épület. Hőtechnikailag, energiahatékonyság tekintetében a szerkezet követelményértéknél gyengébb. Az épület felújítva több évtizede nem volt. Tetőszerkezete, héjazata erősen avult, gépészeti rendszere túlhaladott, mára korszerűtlen és energiapazarló. A nyílászárók korabeli, rossz hőtechnikai tulajdonságú szerkezetek. Az akadálymentes nem lehetséges egyrészt amiatt, hogy az épület bejárata nem közelíthető meg akadálymentesen, másrészt azért, mert a meglévő nyílászárók ilyen értelemben nem megfelelőek. Továbbá nincs az épületben akadálymentesített vizesblokk. A jelenlegi pályázatban próbáljuk a fenti hátrányokat megszüntetni. Ennek elemei: - Akadálymentes parkoló és akadálymentesen használható, rámpás feljáró, bejárat kialakítása - Az épület komplex akadálymentesítése, a padlószintek harmonizálása - Akadálymentes vizesblokk kialakítása - Funkcionális elrendezés, helyiségstruktúra átalakítása, optimalizálása - Teljes burkolat-, padlóréteg-csere - Teljes belső fal- és mennyezet felújítás - Tetőszerkezet és héjazat teljes cseréje - Utólagos födémszigetelés - Nyílászárócsere mind homlokzati nyílászárók, mind belső ajtók vonatkozásában - Megújuló energia-felhasználás, HMV-felhasználású napkollektor beépítése - Gépészeti rendszer felújítása, átalakítása - Épületautomatizálás, beengedő-rendszer kiépítése A fejlesztések oly módon valósulnak meg, hogy azok biztosítják a környezeti értékek maximális védelmét és a természeti erőforrások megőrzését, illetve figyelembe veszik a társadalom érdekeit. A fejlesztések nem okoznak kárt a környezetben, nem rombolja le a település értékes hagyományait, nem használja fel a jövő generációk számára is létfontosságú természeti erőforrásait és nem növeli tovább az állampolgárok közötti egyenlőtlenségeket. A projekt hozzájárul a környezettudatos magatartásforma hatékonyabb neveléséhez és elterjedéséhez. A beruházáshoz szükséges erőforrások a térségből kerülnek beszerzésre, így az erőforrások helyben hasznosulnak és a szállítással nem nő a környezetszennyezés. A projekt várható környezeti hatásai: - Hozzájárul a környezettudatos magatartásforma hatékonyabb neveléséhez és elterjedéséhez. - A beruházáshoz szükséges erőforrások a térségből kerülnek beszerzésre, így az erőforrások helyben hasznosulnak és a szállítással nem nő a környezetszennyezés. A PROJEKT VÁRHATÓ HATÁSAINAK ELEMZÉSE: Minden állampolgár, a nők, a fogyatékkal élő emberek, a romák számára szükséges megteremteni az esélyegyenlőséget a társadalmi élet minden színterén: a fizikai és kulturális környezetben, a lakhatás és a közlekedési eszközök vonatkozásában, a szociális és egészségügyi ellátás, az iskoláztatási és munkaalkalmak, valamint a kulturális és társadalmi élet, sport és szórakozási lehetőségek területén is. Az esélyegyenlőség, mint horizontális elvárás tehát azt jelenti, hogy minden, a projekttel kapcsolatos tevékenység során figyelni kell e tevékenység nőkre-férfiakra, valamint a kisebbségi, és fogyatékkal élő személyekre gyakorolt hatását. Jelen fejlesztés pozitívan befolyásolja Golop község helyzetét. Elősegíti a térség lakosságának életminőség-javulását, az oktatásban részesülők és részt vevők helyzetét, az önkormányzati kötelező feladatellátás javulását és hatékonyságát (egyben gazdaságosabbá tételét) és akár a térségben élők/foglalkoztatottak számának növekedéséhez is hozzájárulhat. Mivel a beruházás közvetlenül nem eredményez bevételt, nem jár együtt profitorientált tevékenység végzésével, a hagyományos pénzügyi gazdaságossági mutatók nem értelmezhetők. A felújításra kerülő óvoda nem bevételszerzés érdekében valósul meg, hanem az alapfokú közoktatás minél hatékonyabb biztosítása érdekében. A társadalmi hasznosság növekedése: - a projekt megvalósítása, az épített és természeti környezet értékeinek megőrzése, fejlesztése elősegíti a települések vonzerejének növekedését, - az oktatási intézmény felújítása hozzájárul a község értékeinek növekedéséhez, - az alapfokú oktatásban részesülők és az abban részt vevők helyzete javul, - a meglévő partneri kapcsolatok megszilárdulnak, a további együttműködések és fejlesztések feltételei javulnak. A projekt generálta előnyök társadalmi előnyök, amelyek azonban idővel gazdasági előnyökké válnak. Jelen fázisban azonban a fejlesztésből származó előnyök többsége olyan tényező, amelynek értéke nem, vagy csak nehezen fejezhető ki pénzben, mindenesetre megoldja a tanulmány elején feltárt problémákat és szükségleteket. A projekt, illetve projektek együttes megvalósulása esetén keletkező közvetett eredmények vagy hatások: - A község népességmegtartó ereje nő. - A gyermekek 3 éves koruktól hatékony, integrált nevelésben részesülnek. - Lelki, értelmi személyiségfejlődésük az óvodai-iskolai nevelés által 14 éves korukig biztosított. - A gyermekek szocializációja és számukra pozitív értékek elsajátítása adott. - A gyermekek fejlett, modern, jó körülmények között kezdik meg óvodás életüket és ugyanebben a miliőben folytatják iskolás tanulmányaikat. - Kevesebb családi konfliktus. - Hátrányos helyzetű gyermekek nagyobb kitörési lehetősége. A beruházással hosszú távon (min. 20 év) biztosított az óvoda működése. Az önkormányzat finanszírozza az óvoda szokásos működéséből eredő kiadásait (munkabér, rezsi, játszóeszközök, étkezés, karbantartás), problémát csak a fejlesztési kiadások jelentenek a fenntartó számára. A beruházással azonban létrejön egy olyan felújított, modern intézmény, amelynek élettartama 20 évvel megnő és kielégíti a helyi igényeket. A beruházás eredményeinek fenntartásához, az épület állagának megőrzéséhez, a beszerzett eszközök, berendezések használatának biztosításához szükséges pénzügyi források rendelkezésre állnak. Az önkormányzat a működéshez szükséges források fedezetét az alábbi módon finanszírozza: normatív támogatásokkal, céltámogatásokkal, illetékekkel és adóbevételekkel, központi költségvetésből kapott pénzeszközökkel, illetve az értékmegőrzésre történő kiemelt figyelem fordításával. Az óvoda infrastruktúra fejlesztésének esetében a nettó jelenérték és a belső megtérülési ráta számítása nem releváns, mivel az óvodai tevékenység végzése nem jár bevételszerzéssel. A projekt megvalósulása nincs befolyással az intézmény szervezeti felépítésére. Az építkezési munkálatokat és az eszközbeszerzéseket követően továbbra is a jelenlegi, hatékonyan működő intézményi keretek között folytatódik a gyermekek nevelése. Az óvodában az intézményi fenntarthatóságot 3 óvodai alkalmazott biztosítja. Az óvoda irányítását és képviseletét az óvodavezető látja el, aki emellett tevékenyen részt vesz a gyermekek nevelésében is. A pedagógiai munkát 2 óvónő látja el, akinek 1 dajka nyújt segítséget. Az óvoda dolgozói a körülmények javítása érdekében már régóta a projekt megvalósulásáért küzdenek, így elsődleges érdeküknek és céljuknak tartják a projekt eredményeinek fenntartását, továbbvitelét. Az intézményi alkalmazottak célja a projekt továbbfejlesztése. Az óvónők továbbképzésük során új módszereket sajátítanak el, új nevelési eszközökkel ismerkednek meg. Az új eszközök beszerzésével lehetőség van a projekt továbbvitelére. A fejlesztés eredményeként létrejövő korszerű óvodaépület jelentősen megkönnyíti az óvodai nevelési munkát, lehetőséget biztosít a további fejlesztések megvalósításához. A projektnek előrelátható klímakockázata nincs. A projekt vonatkozásában az önkormányzat nem vesz igénybe a 2014-2020-as tervezési időszak TOP-3.2.1. felhívásából támogatást, továbbá az épületenergetikai korszerűsítéseket és azok költségeit elkülönítetten tartja nyilván. Az intézmény vállalja a befogadó-elvű nevelési gyakorlat megvalósítását, beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő, valamint a többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű, vagy a hátrányos helyzetű gyermekek integrált/integrációs nevelését. (Jelenleg is van egy beszédhibával küzdő sajátos nevelési igényű gyermek az óvodában.) A projekt közvetlenül illeszkedik a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programokon belül az alábbi prioritásokhoz: 1. Gazdasági versenyképesség javítása, munkahelyteremtés és innovációs tevékenységek ösztönzése. 2. A helyi társadalom munkaerő-piaci igényekhez történő alkalmazkodó képességének javítása. 3. Az energia megújuló forrásokból történő előállításának és helyi felhasználásának ösztönzése. I. Műszaki-szakmai tartalom változás a projekt-előkészítés során: - A projekt-előkészítés során az eredetileg tervezett alaprajzi elrendezés helységkiosztás tekintetében (gyermek vizesblokk, melegítőkonyha, gyermek öltöző, valamint akadálymentes mosdó környezetében) megváltozott. Mindez a kedvezőbb funkcionális használhatóság, a rehabilitációs környezettervező szakmérnök javaslata, illetve a megrendelői igények figyelembe vételével történt. - A napkollektor helyett megvalósuló napelemes rendszer az energetikai szempontok figyelembe vételével került módosításra az energetikai szakértő útmutatása szerint. II. Műszaki-szakmai tartalom változás a megvalósítás során: A kivitelezés során az alábbi módosítások merültek fel, amelyek a könnyebb és gyarkorlatiasabb feladatellátást szolgálják az óvodai oktatás-nevelés során: - A kiviteli terveken megjelölt 2 db (Asztalos konszignációs szerinti AB-07 jelű) ablak nem került beépítésre, helyette átadó nyílások kerültek kialakításra. - A csoportszoba és az iroda között eredetileg tervezett 110/210 cm-es nyílás helyett azonos méretű fa beltéri ajtó került beépítésre. - Az akadálymentes kézmosó-wc helyiségben a wc-hez kapcsolódóan az eredetileg tervezett "infravezérlésű wc-öblítő berendezés" helyett hagyományos nyomógombos öblítő berendezés készült. - Ugyanezen helyiségben az eredetileg tervezett "infravezérlésű porcelánmosdóba építhető vízcsap" helyett orvosi karos csaptelep került beépítésre. - A tetőszerkezet utca felőli negyedik főállás keleti kötőgerenda-talpszelemen csomópont faanyag-cserével nem volt javítható, csak aránytalanul magas költséggel, ezért a tetőszerkezet minden szarufája cserére került. - A rendeltetésszerű és biztonságos használat miatt a betonaljzatok és betonanyagú burkolatok felvésésére volt szükség, amelyet sem a műszaki leírás, sem a költségvetés nem tartalmazott. - Az MDF belső ajtók helyett fa belső nyílászárók kerültek elhelyezésre. - A mozgáskorlátozott parkolóhoz a kaputól teljes szélességben történt térburkolás. - A melegítő konyha és a tálaló közötti átadó ablakok a megrendelő kérésére csempe burkolattal kerültek kialakításra. - A gyermek öltöző és az öltöző közötti befalazott nyílásba 2 sor üvegtégla beépítése vált szükségessé. - A födém hőszigetelés a felső oldalról Austrotherm AT-PA helyett szálas geotextíliával került takarásra. III. Férőhely változás A támogatási kérelem benyújtására 2016. május 23-án került sor, mely időpontban a 2014. ápr. 28.-i keltezésű Alapító Okirat volt érvényben 25 fős férőhellyel, ami a még korábbi Golop, Rákóczi u. 34-36. alatti telephelyre vonatkozott. Az Alapító Okirat a támogatási kérelem benyújtását követően – a hiánypótlás időszaka alatt - 2016. május 30-án került módosításra, mely már a projekt tényleges megvalósítási helyszínére vonatkozó Golop, Fő út 8. szám alatti telephelyet, valamint annak tényleges befogadó képességét a 20 fő férőhelyet tartalmazta. A fentiek alapján az intézmény engedélyezett férőhelyeinek száma ténylegesen 20 fő, mely nem a megvalósulással összefüggésben felmerülő műszaki-szakmai tartalom változáshoz kapcsolódik, hanem még azt megelőző tényadat, melynek bejelentése adminisztratív okból a támogatási kérelem hiánypótlása során elmaradt.

Források

• Pályázati Portál ↗