Rákos Sándor Szociális Intézmény Kálmánháza felújítása

A forrás leírása

2.2. A Projekt részletes bemutatása: (A beazonosítás érdekében a felhívásban szereplő jelölésekre hivatkoztunk.) I. a./ A projekt szakmai- műszaki tartalma a választott önállóan támogatható és önállóan nem támogatható tevékenységek körének a bemutatásával együtt A projekt szakmai tartalma: Kálmánháza Község Önkormányzata a Kálmánháza Kossuth u. 56. (hrsz. 228) alatti Rákos Sándor Szociális Intézmény Kálmánháza épületének felújítását tervezi. Az épület a településen belül a szociális alapellátás helyszíneként szolgál, hiszen valamennyi kötelező alaptevékenység ellátására ezen a helyszínen kerül sor. Az önkormányzat szociális alaptevékenységet egyrészt közvetlenül másrészt közvetett módon látja el. Ez azt jelenti, hogy egy intézményen belül két fenntartó végzi a szociális tevékenységet. Szociális alapszolgáltatás Fenntartó Megvalósítási helyszín/telephely étkeztetés Kálmánháza Község Önkormányzata (Nyíregyházi út 71.) 4434 Kálmánháza Kossuth u. 56. nappali ellátás Kálmánháza Község Önkormányzata 4434 Kálmánháza Kossuth u. 56. közösségi ellátások Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulat (Nyíregyháza, Kossuth tér 1.) 4434 Kálmánháza Kossuth u. 56. házi segítségnyújtás Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulat 4434 Kálmánháza Kossuth u. 56. család- és gyermekjóléti szolgálat Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulat 4434 Kálmánháza Kossuth u. 56. 3.1. Támogatható tevékenységek bemutatása: A felhívás szereplő a szociális alapszolgáltatások és a gyermekjóléti alapellátás közül Kálmánháza községben a projekt megvalósításával az alábbi szolgáltatások fejlesztését tervezzük: a./ étkeztetés, b./ közösségi ellátások, c./ házi segítségnyújtás, d./ nappali ellátás, e./ család- és gyermekjóléti szolgálat A tevékenységek részletes bemutatása, igénybevétele: a./ étkeztetés A szolgáltatás célja, feladata:A 1993. évi III. törvényben meghatározott személyes gondoskodás keretében intézményen belüli szervezeti formában biztosítja az étkeztetést, mint szociális alapellátási formát. Ezen belül azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetésről kell gondoskodni, akik azt önmaguknak, illetve önmaguknak és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. Az önkormányzat a feladat helyben történő ellátása érdekében főzőkonyhát működtet. A főzőkonyhán 2015-ben 50.203. adag ételt készült, melynek megoszlása a következő: Óvoda 7.861 adag, Napközi 8.151 adag, Menza 6.941 adag, Nyári tábor 237 adag, Vendég 6.470 adag,Idős 19.006 adag (étkező: 14.590, klub:4.416) Nyári szoc. étkeztetés 1.537 adag Kiemelt szempont a főzőkonyha feladat ellátásában, hogy valamennyi korosztály tápanyagszükségletét és igényeit kielégítse, mennyiségi és minőségi elvárásainak megfeleljen 3-99 éves korig. Fontos jövőbeni feladat az adagszámok növelése elsősorban a szociális étkeztetés és a nappali ellátás területén, melyhez nagy segítséget jelenthet a projekt keretében megvásárlásra kerülő gépjármű. A szociális étkeztetés és a nappali ellátás adagszáma együttvéve 2015-ben 19.006. adag. A vendég étkeztetés adagszáma 2015-ben 6.470. adag. 2015. december 31-i állapot szerint nyilvántartott szociális étkezők átlaglétszáma: 75 fő. A szociális étkezésben ellátottak összes létszáma 114 fő. Ebből 59 ellátott részére kiszállítjuk az ebédet a tanyagondnok és a közcélú foglalkoztatottak közreműködésével, 55 fő helyben fogyasztja el vagy elviszi. A nappali ellátásban nyilvántartottak létszáma 2015. december 31-én: 31 fő, ebből 7 férfi és 24 nő. Az éves átlaglétszám 30 fő volt. 2012. év decemberétől a képviselő-testület döntése alapján a nappali ellátás térítésmentes, csak az étkezésért kell fizetni. b, közösségi szolgáltatás: A pszichiátriai és szenvedélybetegek közösségi alapellátásának célja, feladata: A többször módosított 1993. évi III. törvényben előírt, az 1/2000 (I.7.) SzCsM rendeletben és a hozzájuk kapcsolódó szakmai jogszabályokban meghatározott feladatok ellátása. Az 191/2008. (VII.30.) Korm. rendelet iránymutatásai vonatkoznak a közösségi ellátás által végzett tevékenységre. A Pszichiátriai és a Szenvedélybetegek közösségi alapellátása olyan társadalmi réteget kíván szolgáltatásaival megcélozni, amely ki van téve a stigmatizációnak és helyzetükből adódóan a társadalom perifériájára szorultak. A szolgáltatások munkatársai az ellátási területen (Kálmánháza, Nagycserkesz, Nyírtelek, Nyírtura, Sényő települések közigazgatási területe) élő pszichiátriai és szenvedélybetegek gondozását végzik helyben, akiknek esélyük nyílik arra, hogy életükben pozitív változás következzen be. A Közösségi ellátás által nyújtott, a célcsoport ellátási igényeihez, szükségleteihez igazodó szolgáltatáselemek: Az ellátást igénybe vevők lakókörnyezetében történő segítségnyújtás az önálló életvitel fenntartásában, meglévő képességeik megtartásában és fejlesztésében, egészségi és pszichés állapotának javításában. Egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás segítése, háziorvossal és a kezelőorvossal való kapcsolattartás. A szolgáltatást igénybe vevő állapotának folyamatos figyelemmel kísérése, a mindennapi életben adódó konfliktusok feloldásában és problémáik megoldásában segítségnyújtás. Pszicho-szociális rehabilitáció. Szociális és mentális gondozás. Az ellátást igénybe vevő ösztönzése orvosi vagy terápiás kezelésen, szolgáltatásban való részvételre, és ennek figyelemmel kísérése. Megkereső programok szervezése az ellátásra szoruló személyek elérése érdekében. Szerfogyasztás következtében kialakuló egészségkárosodás kockázatának ismertetése. A két ellátás abban kíván segíteni, hogy élethelyzetük, életminőségük javulhasson, a környezetük teljes jogú tagként fogadja és kezelje őket. A gondozás során a szolgálatunk munkatársai otthonukban személyesen keresik fel az ellátottakat, igény szerint a tevékenység a szociális intézményben is végezhető, amennyiben a kliens ezt kéri. Az ellátás térítésmentesen vehető igénybe. A közösségi ellátás igénybevevőinek száma minden évben a vállalt feladatmutatón felül teljesített. A szolgáltatást igénybe vevők létszáma 2016. január 1-én szenvedélybetegek 46 fő, pszichiátriai betegek 44 fő. Jelenleg a szenvedélybetegek közösségi alapellátását 52 fő, a pszichiátriai betegek közösségi alapellátását 48 fő veszi igénybe. Várakozók száma: 0 fő Nem utasítunk el problémával küzdő embert arra hivatkozva, hogy nem kapunk utánuk állami finanszírozást. A két ellátás arra törekedik folyamatosan, hogy mindazon intézményekkel, melyekkel az együttműködést a kliensek érdeke megkívánja együttműködési megállapodásba foglalja. A pszichiátriai és szenvedélybetegek közösségi alapellátásával több együttműködő szolgáltató van pl: Dél-Nyírségi Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltató Központ, Filadelfia Szenvedélybetegek Közösségi Ellátása, Lelkierő Egyesület Szenvedélybetegek Közösségi ellátása. A közösségi ellátás együttműködést tart fenn a jogszabályi elvárásoknak megfelelően a területileg illetékes pszichiátriai szakkórházzal valamint orvos konzultánst von be az ellátottak érdekében. A közösségi ellátás együttműködő partnere a Sántha Kálmán Pszichiátriai Szakkórház Nagykálló, mint területileg illetékes szakkórház és gondozó egészségügyi intézmény. Megbízási szerződés alapján az orvos konzultánsi feladatokat havi 4 órában pszichiáter és addiktológus főorvos látja el. A munkacsoport tagjai a közösségi ellátás munkatársai, valamint az orvos konzultánsok. c, Házi segítségnyújtás: A szolgáltatás célja, feladata:A házi segítségnyújtás célja az idős koruk, egészségi állapotuk, pszichiátriai betegségük, fogyatékosságuk vagy szenvedélybetegségük miatt segítségnyújtásra szoruló személyek életvitelének- az önálló életvitel fenntartásának a segítése, az intézményi elhelyezés elkerülése érdekében. Olyan gondozási forma, amely – a házi gondozók közreműködésével – a szolgáltatást, az ellátást igénybe vevő lakásán, lakókörnyezetében biztosítja. A házi segítségnyújtás keretében szociális segítést vagy személyi gondozást kell nyújtani. A házi segítségnyújtás ellátás által nyújtott szolgáltatáselemek Az ellátást igénybe vevők lakókörnyezetében történő segítségnyújtás az önálló életvitel fenntartásában, meglévő képességeik megtartásában és fejlesztésében, egészségi és pszichés állapotának javításában. Egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás segítése, háziorvossal és a kezelőorvossal való kapcsolattartás. A célcsoport jellemzői: Az ellátási területen az időskorúak arányának - és az öregedési index - további emelkedésével kell számolni. A népesség folyamatos csökkenése a lakosság idősödésével párhuzamosan zajlik. Emelkedik az időskorúak, az egyedül élők és a nem házasok népességen belüli aránya. Az időskorú lakosság körében a 70 év felettiek több mint fele egyszemélyes háztartásban él, többnyire a bokortanyás településszerkezet tanyáin. Az idősek egészségesen várható élettartama jelentősen függ az iskolázottság és a településnagyság adataitól: növekvő településnagysághoz hosszabb várható élettartam, rövidebb betegidőszak, és így hosszabb egészségesen várható élettartam kapcsolódik. Kálmánháza településen 17 fő ellátásáról gondoskodunk házi segítségnyújtás keretében. A nem szerinti megoszlás alapján 15 fő nő és 2 fő férfi ellátott részesül a segítségnyújtásban. A kor szerinti megoszlás alapján több az ellátásban részesülők több mint 50 %-a 80-89 év között van. A házi segítségnyújtás keretében szociális segítést vagy személyi gondozást nyújtunk. Szociális segítés keretében biztosítjuk: - a lakókörnyezeti higiénia megtartásában való közreműködést, - a háztartási tevékenységben való közreműködést, - a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében és a kialakult veszélyhelyzet elhárításában történő segítségnyújtást, - szükség esetén a bentlakásos szociális intézménybe történő beköltözés segítését. Személyi gondozás keretében biztosítjuk: - az ellátást igénybe vevővel a segítő kapcsolat kialakítását és fenntartását - gondozási és ápolási feladatok elvégzését, - és a szociális segítés keretében biztosított tevékenységeket Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A szolgáltatás iránti kérelem alapján az intézményvezető, ennek hiányában a jegyző által felkért szakértő végzi el az igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát. A gondozási szükséglet vizsgálata keretében meg kell állapítani azt, hogy az ellátást igénylő esetében szociális segítés vagy személyi gondozás indokolt, valamint a napi gondozási szükséglet mértékét. A házi segítségnyújtás keretében személyi gondozásban részesülő személyre vonatkozóan egyéni gondozási tervet kell készíteni. Szolgáltatások igénybevétele önkéntes. Az igénybe vevők és az intézmény közötti kapcsolattartás az őket közvetlenül ellátó gondozókon keresztül, szóban, írásban, illetőleg távbeszélő útján történik. Az ellátott az ellátással, kapcsolatos problémáival, a vezető gondozóhoz közvetlenül is fordulhat. Az elérhetőségről a gondozás kezdetén minden ellátott számára tájékoztatást adunk. d./ nappali ellátás: A nappali ellátásban rendkívül fontos a változatos klubélet biztosítása. A klubtevékenység célja az idősek közösségben tartása. Ennek lehetősége a változatos programok biztosításában az érdeklődés felkeltésében és a részvételre való motiválásban van. 2015. évben megtartott programok, mint közösségi tevékenységek: Az idősek klubjában 2015. évben is az azt megelőző évekhez hasonlóan mind a négy történelmi egyház lelkésze minden hónapban végez lelkészi szolgálatot. Ez a szolgálat 2016. évben is folytatódik. Összejöveteleink alkalmával minden héten bibliaórát, evangélium ismertetést tart valamelyik egyház lelkésze. Ezen alkalmak jelentős népszerűségnek örvendenek időseink körében, hiszen rendszeres lelki megnyugvást és pszichés gondozást, tehermentesítést és feltöltődést jelent számukra. Az idős klubban sok rendezvény volt pl: közös szervezésben Retro bál volt szervezve az IKSZT-ben. Farsangi mulatság, nőnapi köszöntés, kertészetlátogatás, közös főzés, stb. Örvendetes, hogy a klub tagjaiból és dolgozóiból alakult Örökifjak Népdalkör több országos versenyen is szép eredményt ért el. A nappali ellátásban nyilvántartottak létszáma 2015. december 31-én: 31 fő, ebből 7 férfi és 24 nő. Az éves átlaglétszám 30 fő volt. 2012. év decemberétől a képviselő-testület döntése alapján a nappali ellátás térítésmentes, csak az étkezésért kell fizetni. Az intézményben térítési díjhátralék nincs. e./ Család- és gyermekjóléti szolgálat - gyermekjóléti szolgáltatás: A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. (továbbiakban Gyvt.) törvény 15. §. (2) bekezdés a) pontjában meghatározott, a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások: közül a projekt keretében felújítandó épületben kerül sor Kálmánháza községre vonatkozóan a gyermekjóléti szolgáltatás ellátása. A Gyvt. 39. §. 3. bekezdésének a.) pontja értelmében a gyermekjóléti szolgálat feladatai közé tartozik a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése. Kálmánháza Község demográfiai adatai: 2015. január 1. Kálmánháza község lakosainak száma: 1903 fő 0-3 évesek száma: 61 fő 3-6 évesek száma: 50 fő, 6-14 évesek száma: 139 fő, 14-18 évesek száma:102 fő, Gyermekeket érintő támogatások, kedvezmények (2015. évi adatok alapján): Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben 83 fő részesült. Rendszeres gyermekvédelmi támogatást 2x5.800,- értékben Erzsébet utalvány formájában 2015. év novemberében 83 fő, augusztusban, 105 fő gyermek kapott. Egyéb pénzbeli vagy természetbeli juttatás: bursa, tankönyvtámogatás, étkezési térítési díj átvállalás, tűzifa támogatásban is részesültek a községben élő gyermekek. A 2015. évi költségvetési törvény 2014. évi C törvény, a 2014 évihez hasonlóan - rendelkezett a rászoruló gyermekek szociális nyári étkeztetéséről. Nyári étkeztetésben résztvevő gyermekek száma: 29 fő, Étkezési napok száma: 53 nap, Költségigény (étkezési napok száma x 440.-Ft/fő), összesen: 676.280 Ft. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások, gyermekjóléti szolgáltatás: A gyermekjóléti alapellátások célja a gyermekek családban történő nevelkedésének elősegítése, veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében ellátások biztosítása. A gyermekjóléti szolgálat személyi és tárgyi feltételei: A gyermekjóléti szolgálatok munkáját a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásáról szóló 1997.évi XXXI. törvény és a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételiről szóló 15/1998.(IV.30) NM rendelet szabályozza. Községünkben a gyermekjóléti szolgáltatás kistérségi társulás keretében van biztosítva, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal SZ-C-01/00032-33/2015 sz. 2015. 07. 24-én kelt, határozatlan idejű működési engedélye alapján, 5 település: Nyírtelek, Nagycserkesz, Kálmánháza, Sényő és Nyírtura. Gesztor település: Nyírtelek. A gyermekjóléti feladatokat 5 fő családgondozó látja el. Településünkön a családgondozó látja el a gyermekjóléti feladatokat. A Gyermekjóléti Szolgálat dolgozóinak szakmai önállósága megmaradt, mindenki a saját településén látja el családgondozói tevékenységet. A szolgálat tárgyi feltételeit illetően a működési feltételeket szabályozó jogszabályok előírják külön interjúszoba, iroda, közösségi helyiség, várószoba meglétét, melyeket a Gyermekjóléti Szolgálat az iroda kivételével nem kizárólagosan használ. Jelenleg az iroda funkcionál interjúszobaként, ahol zavartalan, diszkrét beszélgetés folytatható. Alapellátásba és védelembe vett kiskorúak a településen, a veszélyeztetettség okai: Az alapellátás és a védelembe vétel alakulása: Az eltelt évben összesen 26 fő volt alapellátásban és 2 fő védelemben. Az alapellátás keretében történő családgondozás leggyakoribb okai: - az igazolatlan iskolai hiányzás,- a szülő életvitele, - a családon belüli kapcsolatzavar a szülők egymás közti konfliktusa, - lakókörnyezet és személyi higiénia elhanyagolása. A védelembe vett gyermekek esetében a veszélyeztető okok: - tankötelezettség elmulasztása, - kötelező védőoltás elmaradása A veszélyeztető tényezők észlelése a gyermekvédelmi rendszer első lépcsőjén álló személyek és hatóságok (védőnői szolgálat, óvodai és iskolai pedagógusok, gyermekjóléti szolgálat stb.) feladata. Tapasztalható, hogy a halmozottan problémás, anyagilag és egzisztenciálisan hátrányos helyzetű családok továbbra is bennmaradtak a gyermekvédelem rendszerében, de egyre inkább megjelennek a kiegyensúlyozottabb anyagi körülmények között élő családok gyermekei is. Válsághelyzetben lévő várandós anyák gondozása: Egy esetben kérte várandós anya és családja a gyermekjóléti szolgálat segítségét, aki mára egészséges csecsemőt gondoz. A családjából kiemelt gyermekek helyzete, a gyermekek szüleinek gondozása. 2015. évben a szolgálat által kezdeményezett-védelembe vételt követően- ideiglenes hatályú elhelyezésre nem került sor. 2015. évben nem volt átmeneti nevelt gyermek a településünkön. Gyermekjóléti Szolgálat a prevenció érdekében a következő szolgáltatásokat végezte: A gyermekek jogainak széles körű terjesztése a nevelési-oktatási intézmények közreműködésével folyamatos. Folyamatosan tatjuk a kapcsolatot a Vöröskereszttel adományok kérése és osztása céljából. Szolgálatunk több alkalommal szervezett felajánlott ruhaadományból való válogatási lehetőséget. Összegzés: A gyermekvédelem nem egyszerűen a szükségletek kielégítésére, hanem a problémák kezelésére irányul és a gyermek családi környezetének hiányosságait tekinti kezelendő problémának. A gyermekvédelem nemcsak forrásokat, szolgáltatásokat biztosít, hanem védi a gyermeket a szüleik magatartásával szemben, szankcionálja a család életmódját, módosítja a családtagok egymáshoz főződő jogait és kötelességeit, továbbá módosítja a gyermek családon belüli és azon kívüli státuszát. A gyermekvédelemben érintett szakemberek összehangolt, hatékony együttműködése a településen élő gyermekek családban történő nevelkedésére, megfelelő értelmi, érzelmi, erkölcsi, testi fejlődésének elősegítésére irányul. Családvédelem, családsegítés célja: Az illetékességi területen élő szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett illetve krízishelyzetbe került személyek, családok segítése, életvezetési képességük megőrzése, az ilyen helyzethez vezető okok feltárása, a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzése, valamint a krízishelyzet megszüntetésének elősegítése. A családgondozói feladatot 1 fő a gyermekjóléti feladatok ellátásával együtt látja el. A szolgáltatás igénybevételének módja: önkéntes. A szolgáltatás díja: térítésmentes. 2015. évben a szolgáltatást igénybe vevők száma: 53 fő. Régi kliens 4 fő, új 49. - Éves forgalom: 121 A szolgáltatást igénybe vevők száma nem szerinti megosztásban: 21 férfi, 32 nő. A szolgáltatást igénybe vevők korcsoport szerinti megoszlása: 18-34 év közötti 5 fő, 35-49 év közötti 16 fő, 50-61 fő közötti 16 fő, 62-től idősebb 16 fő. A családsegítő szolgálat tevékenysége törvényi és etikai alapelveken nyugszik (az 1993 évi III. tv., az 1/2000. (I.7.) Sz.CsM. 30. – 34. §-a, az Etikai Kódex). A családsegítés szolgáltatás feladata: A családsegítő szolgálat tevékenysége körében: 1. A családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működtetése, együttműködés – különösen szociális, egészségügyi, oktatási, foglalkoztatási – szolgáltatókkal, intézményekkel. 2. Feltérképezni és figyelemmel kísérni az ellátási területen élő szociális és mentálhigiénés problémákkal küzdő családokat, személyeket, szociális és egyéb információs adatokat gyűjt személyesen felkeresve a családokat. Szükség esetén kommunikációs eszközök segítségével általános információkat közöl a lakossággal az intézmény működéséről, amellyel hozzájárul a lakosság tájékoztatásához. Szociális és egyéb információs adatok gyűjtése az ellátást igénybe vevő megfelelő tájékoztatása érdekében. Az intézmény szolgáltatásainak igénybevétele önkéntes. A szolgáltatások igénybe vehetők személyes jelentkezéssel és kapcsolatfelvétellel, valamint a más intézmény és személyek javaslata, jelzése alapján felkutatott családok, egyének együttműködésével. A családsegítés fizikai helye: a szolgáltatást igénybe vevő személy otthonában, családi környezetében tett látogatások, illetve a családsegítő szolgálatnál folytatott szociális munka módszereivel, munkaformáival folyik: egyéni esetmunka, egyedi esetkezelés (case work), családsegítés (family work), közösségi szociális munka (community work). Családsegítői tevékenység körébe tartozik: ügyintézési segítségekkel az adósságok rendezésére részletfizetési kérelmek, egyéb kérelmek megfogalmazása és készítése, pénzbeli, természetbeli ellátásokhoz, továbbá szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezése. Telefonálás, faxolás, interneten történő ügyintézés lehetőségének biztosításával, Szociális, életvezetési- és mentálhigiénés tanácsadás, stb. Cél, hogy a kliens átlássa, megértse problémája hátterét, eljusson az önismeret egy magasabb fokára. Képes legyen elmozdulni az általa kívánt és vállalt irányba. Kulcselem az empátia. Egészségügyi tanácsadás: egészségkárosodás esetén leszázalékolás, rokkant nyugdíjjal kapcsolatos ügyintézés (ügyfélfogadási rend szerint). Tartós munkanélküliek, fiatal munkanélküliek személyek részére munkavállalási tanácsadás, álláskeresési tanácsadás. Családgondozás: egy meghatározott ideig tartó segítő kapcsolat kialakítása és fenntartása annak érdekében, hogy a kapcsolatot igénylő kliens problémái feltárhatókká, megfogalmazhatókká, ezáltal a megoldási lehetőségek kialakíthatóvá váljanak. A projekt műszaki tartalma: 3.1.1 Önállóan támogatható tevékenységek közül az alábbiakat tervezzük megvalósítani: A) A szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése, ezen belül támogatható: b) bővítés, átalakítás, felújítás (beleértve az épületgépészetet is), - az átalakítás, felújítás (beleértve az épületgépészetet is), A felújítás keretében az összes elavult, elhasználódott külső fa nyílászárót (ablakpárkányokkal együtt) ki kell cserélni. A meglévő épület homlokzatai kívülről teljesen megújulnak, mivel a külső falai hőszigetelésre kerülnek. Egyúttal a lábazat is utólagos hőszigetelést kap, valamint a padlásfödémet is leszigeteljük. Alapozás: Új alapozás az épületnél nem készül. Falazatok: Új teherhordó falazat nem készül. A nyílászárók cseréjénél esetlegesen megrongálódott kávák javítását el kell végezni. Födém: Új közbenső- illetve zárófödém nem készül. Fedélszék: A meglévő fa fedélszék nem kerül átalakításra, csak a szükséges javítások (pl. ha szükséges szarucsere, az ereszkinyúlás növelése, estleges richtolás, lécezés és ellenléc csere, új homlok- és ereszdeszkázat). Héjazat: A tetősíkon meglévő agyag cserépfedés és acél lemezfedés cserélve lesz. Szigetelések: A földszint feletti födém felsősíkján 2x10 cm (összesen 20 cmvtg.) Rockwool Hardrock Max kőzetgyapot szigetelés, a lábazaton 12 cm Austrotherm Expert lábazati szigetelés, míg a külső falakon 15,0 cm Austrotherm Grafit homlokzati falhőszigetelés készül. Burkolatok: Egyes helyiségek belső padlóburkolatait és az ahhoz igazodó csempe falburkolatokat is érinti a felújítás, így új belső burkolatok csak az E-1 jelű tervlapon jelölt helyiségeknél készülnek, de javítási feladatokból adódó burkolat cserét is tervezni kell a padló szint fölötti fűtéscső vezetése miatt.Nyílászárók: A homlokzaton csak három nyílászáró kerül cserére a fenti tervlap szerinti kialakítással. Az E-1 jelű tervlap szerinti típus, és egyedi méretű műanyag szerkezetű, hőszigetelő üvegezéssel ellátott ajtók és ablakok kerülnek beépítésre: a két, egymással szemben elhelyezkedő személybejáratnál, a 105/210 cm méretű ajtók helyett – a 15 cm vastag homlokzati falszigetelés műszakilag korrekt elhelyezése miatt – 2 db 90/210 cm méretű ajtó készül. A kazánház melletti pihenőszoba homlokzatán az egyik 190/150 cm méretű ablak helyett – a fentihez hasonló ok miatt – 1 db 175/150 cm méretű ablak készül. Az összes új külső nyílászáró a meglévőkkel megegyező fehér színben készül. Egy új ajtó kerül elhelyezésre a melegítő konyha előterébe. A felújítás során sérült ajtók kicserélésre kerülnek. Vakolatok, felületképzések: A falfelületeken, helyenként szükséges faljavításoknál simított vakolat készül. A homlokzati hőszigetelésre vékony nemes-vakolat készül középkategóriájú árban, a megrendelő által kért színben. Víz-, és energiaellátás, fűtés, szennyvízkezelés: A központi hálózatról történő lecsatlakozással az energiaigény biztosított, a kiépített elektromos-, víz-, és a szennyvízrendszer az épületen belül elavult, átalakítható illetve szükség esetén továbbépíthető. A felújítási munkálatok az előzőeket és a meglévő fűtési és elektromos rendszert is érintik, mivel az is korszerűsítésre kerül. - az alapszolgáltatásokhoz kapcsolódó IKT infrastruktúra fejlesztése, hálózati rendszerek kiépítése, Projektünk esetében nem releváns. - az épülethez tartozó, telekhatáron belüli külső terek (udvar, zöld terület) kialakítása, átalakítása, felújításán belül az alábbi tevékenységeket tervezzük: Az ingatlanon – a meglévő épületek és a meglévő, illetve tervezett burkolatok és parkolók bruttó beépített területén kívül - 2225,54 m2 üresen maradó zöldterület található. Ennek a területnek a teljes felületét újra kell füvesíteni. Az ingatlan két út között helyezkedik el a telekhatáron az úttal párhuzamosan eltérő, és igen elavult kerítések vannak, az egyik oldalon un. „focipályák” elkülönítésére szolgáló beton lapok, melyek igen veszélyesek, megdőltek, kicserélésük szükségszerű. B) Eszközbeszerzés, ezen belül támogatható: a) eszközök, bútorok és berendezési, felszerelési tárgyak beszerzése (beleértve az IKT-hez kapcsolódó eszközöket is), c) járműbeszerzés. Kálmánháza Község Önkormányzata a szociális szolgáltatás minőségének emelése érdekében a projekt keretében egy mikrobusz beszerzését tervezi. A gépjárművet, beszerzését követően valamennyi a községben működő szociális alapszolgáltatás esetén igénybe kívánjuk venni. A legnagyobb igénybevétel vélhetően a szociális étkeztetés biztosítása esetében várható. 3.1.2. a választható tevékenységek közül, önállóan nem támogatható, megvalósulását tervezzük az alábbiak szerint: b./ - a hatályos jogszabályokban minimálisan előírt számú parkoló-férőhely és akadálymentes parkoló-férőhely fejlesztése az alábbiak szerint: A Kossuth utcai bejárati kapun keresztül megközelíthető idős klub udvarán jelenleg (meglévő állapot) nincs kialakított gépkocsi parkoló! Itt egy 4,00 m széles nagykapu készült. A felújítás utáni tervezett belső udvarban kétirányú forgalom lesz biztosítva. A gépkocsival történő közlekedés a KRESZ szabályai szerint történik. A kapubehajtó és a garázs közötti területen gépkocsi parkolók és a belső út készítése térkő burkolattal történik. A 6,00 m szélességű belső közlekedő út északi részén meglévő tárolóépület található, a déli oldalán pedig 5 db útra merőleges (2,50 x 5,50 m méretű) gk. parkolót, és 1 db akadálymentesített (3,60 x 5,50 m méretű ) parkolót alakítanak ki. Az akadálymentes parkoló kialakítása, az épület akadálymentes bejáratának közelében, a bejárathoz mérten 50,0 m távolságon belül készül majd. Ez mindösszesen 11 db (5 db meglévő + 6 db tervezett) biztosított gépkocsi parkoló c./ - megújuló energiaforrások alkalmazása: A projekt keretében napelem beszerzését és telepítését tervezzük, amely kielégíti vélhetően az épület energia igényét. 3.1.3. Önállóan nem, csak a felhívás alapján a 3.1.1. fejezetben felsorolt tevékenységekkel együtt támogatható, kötelezően megvalósítandó tervezett tevékenységek: a./ - Akadálymentesítés – komplex megvalósítása Az épület egy ízben már 8 évvel ezelőtt akadálymentesítésre került, azonban a jogszabály változás, és az elavultság miatt ennek átértékelése, és jogszabályszerű végrehajtását tervezzük az alábbiak szerint: Akadálymentes parkoló: kialakítása, jelölése, - Útvonal jelölése, - Bejárathoz vezető járda kialakítása, rámpa felújítása – szélesítése a hőszigetelés vastagsága miatt, főbejárat kialakítása, nyílászárók áttekintése, szükség szerinti áthelyezése, (a szigetelés vastagsága miatt szükségszerű), Akadálymentes illemhely Az OTÉK 99.§ 3. bekezdése szerinti kialakítása, az építményszint, világítási kapcsolók szükség szerinti áttekintése, áthelyezése, információs táblák, piktogramok, jelzések, audiokapcsolat felülvizsgálata, funkciójelző táblák, irányjelző táblák, helyiségtáblák áttekintése. A felújítást követően a vezetősávok felfestése – a konkrét terv a műszaki leírás 9. fejezetében található. b./ - Szórt azbeszt mentesítése – nem releváns c./ - Energiahatékonysági intézkedések –az energiahatékonysági intézkedésekre vonatkozó feltételek alapján; A projekt keretében egy önálló energetikai rendszerrel rendelkező különálló épületben valósul meg az öt szociális alapszolgáltatás, az ingatlan az önkormányzat tulajdonában van és a tárgyi TOP 4.2.1. felhívás keretén belül kívánjuk igénybe venni az elszámolását. Az önkormányzat nyilatkozik arról, hogy nem vesz igénybe erre az épületre vonatkozóan a 2014-2020 tervezési időszakban TOP 3.2.1. felhívásából támogatást, továbbá nyilatkozunk arról, hogy ezen épület energetikai korszerűsítést és azok költségeit, számláit elkülönítetten tartja nyilván. d./ - Nyilvánosság biztosítását – az ÁÚF c. dokumentum 10. fejezete alapján tervezzük végrehajtani. 3.1.4. A projekt nem tartalmaz nem támogatott tevékenységeket, úgy mint: a) jelzőrendszeres házi segítségnyújtási költségeit, b) bentlakásos és átmeneti otthonok fejlesztését, c) szállás, lakás céljára szolgáló helyiségek kialakítását, d) képzést, beleértve új eszközök és gépek kezelésének betanítását, e) lakóépületek fejlesztését, f) a felhívásban foglalt fejlesztésekhez közvetlenül nem kapcsolódó költségeket, g) gépjárműadót, valamint a CASCO -t és Kötelező Gépjármű Felelősség Biztosítás díját, h) egyszer használatos eszközöket, forgóeszközök beszerzését, i) használt eszközök beszerzését. II. RÉSZ 3.2. A projekt műszaki-szakmai tartalmával és a megvalósítással kapcsolatos elvárások teljesülése: A projekt kedvezményezettjeként a tervezés és megvalósítása során figyelembe vettük, hogy a projektben létrehozott eredményeknek meg feleljünk az alábbi elvárásoknak: - Tisztában vagyunk azzal, és nyilatkozatban vállaljuk, hogy az európai uniós forrásból támogatott projektünk kedvezményezettjeként kötelesek vagyunk a vonatkozó környezetvédelmi és esélyegyenlőségi jogszabályokat betartani, az érintett területen a védett természeti és kulturális értékeket megőrizni, a fennálló vagy a beruházás során keletkezett környezeti kárt és az esélyegyenlőség szempontjából jogszabályba ütköző nem-megfelelőséget legkésőbb a projekt megvalósítása során megszüntetni. - Törekszünk arra, hogy a fejlesztéshez kapcsolódó nyilvános eseményeken, kommunikációnkban és viselkedésünkben az esélytudatosságot kifejezzük, a szegregációt kerüljük, csökkentjük, a csoportokra vonatkozó meglévő előítéleteket. - Figyelembe vesszük a projektnek az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra vonatkozó potenciálját, és biztosítjuk, hogy a projekt ellenálló az éghajlatváltozással és a természeti katasztrófákkal szemben. Mérlegeltük, hogy a projekt megvalósítása és eredménye nem veszélyeztet extrém időjárási eseményeket, és nincs az átlagostól eltérő más időjárási kockázata, a kérelem nyomtatványban nyilatkozni fogunk, arról, hogy a projektnek nincs előre látható klímakockázata. (Ebből adódóan nem készítünk elemzést és kockázatkezelési tervet.) - A tervezett projekt nem tartozik a vízjogi hatósági engedélyezési eljárások közé, így önálló környezeti hatásvizsgálati eljárásban nem kell igazolnunk a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004 (VII.21.) Korm. rendelet 10.-11. §-ában előírt feltételek teljesülését. A projekt Kálmánháza község belterületen valósulna meg, így nem minősül külterületi, illetve zöldmezős fejlesztésnek, és nem előírás a projekt által érintett terület környezeti állapotfelmérésének az elkészítése. A műszaki terv dokumentációban a megvalósítás előtti és megvalósítást követő fejezetekben részletesen leírásra kerül, hogy a kivitelezés előtt, alatt, és azt követően folyamatosan figyelembe vesszük az érintett környezeti elemekben, vagy elemek által okozott káros környezeti hatásokat. A környezeti állapotban bekövetkező változások: - csapadékvíz jogszabályszerű elvezetése, a bontott hulladék jogszabályszerű elhelyezése, és megsemmisítése, a működés során beépített korszerű anyagok csak pozitív hatásúak, negatív változást nem okoznak, ezért nemleges nyilatkozatot nyújtunk be, mivel a projekt valamennyi környezeti, esélyegyenlőségi jogszabálynak megfelel, és az energiafelhasználásra, a projekt környezetének ökológiai állapotára, a vizek állapotára és a klímaváltozásra hatása nincs. - Infrastrukturális fejlesztési elképzelésünknél figyelembe vettük és érvényesítettük a :létesítmény, térhasználat, közlekedési kapcsolatok tervezésekor az egyetemes tervezés elveit, azaz a nők és férfiak igényeit, az idősek, a fogyatékosok és a gyermekek igényeit, ez a projekt megvalósításához készített műszaki leírásban pontosan meghatározásra került. - A felújítandó épület közösségi célú funkciókat lát el, de munkavégzés helyszínéül csak az ott dolgozók igényeit kell, hogy kielégítse. Az akadálymentesítés komplex módon megoldásra kerül a projekt keretein belül. A korábbiakban már részben megvalósult az akadálymentesítés, de a hőszigetelő vastagsága, az elmúlt 8 évben történt jogszabályváltozások következtében ismételten szükséges áttekinteni, és jogkövető módon megvalósítani. (Részletesen a megalapozó dokumentumban kerül kifejtésre.) Kálmánháza Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013-2018. felülvizsgálatát a 173/2015. (XII. 14.) számú határozatával jóváhagyta, rendelkezik Esélyegyenlőségi programmal. - Az 1303/2013 EK rendelet (CPR.) 61. cikkelye szerint a tervezett projekt a 300 millió Ft teljes elszámolható költség alatti projekteknek minősül, így ez esetben nem kötelező a költség-haszon elemzés elvégzése. A projekt pénzügyi fenntarthatóságának bemutatása a megalapozó dokumentumban szerepel. 3.2.1. A projekttel kapcsolatos szakmai elvárásoknak való megfelelés Általános szabályok: 1. A projekt keretében egy épületen belül több szociális alapszolgáltatás/gyermekjóléti alapellátás fejlesztése valósul meg, mivel a megvalósítás helyszínén két fenntartó által az alábbi tevékenységek valósulnak meg: 2. a./ étkeztetés, 3. b./ közösségi ellátások, 4. c./ házi segítségnyújtás, 5. d./ nappali ellátás, 6. e./ család- és gyermekjóléti szolgálat 2. A projekt tervezése alapján az 1. pontban szereplő szociális – gyermekjóléti alapellátások hozzáférhetősége, minőségi feltételei javulnak. Valamennyi résztvevő, klienst, igénybe vevő számára a közös helyiségek felújításra kerülnek, az épület szerkezetileg kis módosítással – egy ajtó elhelyezésével – jobban fogja a dolgozó és az igénybe vevők érdekeit is szolgálni, pl. a szociális étkezésnél. Jelenleg az étkeztetés esetén a dolgozó közvetlenül nem tud segíteni az étel tálalásában, csak úgy, ha előbb az épületből kilépve, mintegy megkerüli a helyiséget és úgy megy be a főépületbe. Valamennyi szolgáltatás esetén jelentős fejlesztés mivel, az épület megközelítésének megoldása, parkoló kialakítása jelenleg nincs megoldva teljes körűen, illetve a balesetveszélyes – esztétikailag kifogásolható – régi „foci pálya betonkerítés” lecserélése, a csapadékvíz elvezetése, az épület hőszigetelésének megoldása, a jogszabályváltozásokból adódó akadálymentesítés komplexé tétele. Az épület villamossági felújításával lehetővé válik a korszerű, egyben az idősek számára fontos világítás, az infokommunikációs eszközök kialakítása, illetve korszerűsítése. Az épület minőségi feltételei javulnak, a szolgáltatás színvonala emelkedik. 3. A tervezett projekt megvalósítása Kálmánháza községben nem szolgáltatás hiányos helyszínen és nem férőhely bővítésével valósul meg, a jogszabályszerű, kötelező, illetve az önkormányzat által a lakossági igényeknek megfelelően biztosított idősek nappali ellátása – mely a község számára nem kötelező - működik. A fejlesztés által a minőségi feltételek javulnak, ezáltal magasabb színtő ellátás biztosítására lesz lehetőség. 4. Új férőhely/kapacitás létrehozására nem kerül sor, ezért a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal támogató nyilatkozatának beszerzése nem szükséges. 5. A projektben tervezett tevékenységnek helyi szükségleteken kell alapulnia, mait igényfelméréssel szükséges indokolni a megalapozó dokumentumban. 6. A projekt nem fogyatékos gyerek illetve személyek nappali ellátását szolgálja elsődlegesen, de nem kizárt, hogy az idősek nappali ellátásában erre sor kerülhet a későbbiekben, ezért is fontos a komplex akadálymentesítés korszerűsítése. 7. Az idősek nappali ellátása keretében a magasabb szükségletű személyek ellátása az alábbiak szerint történik: Intézményünkben a gondozási feladat alatt az intézmény szolgáltatását igénybe vevő személy részére nyújtott fizikai, mentális, életvezetési segítséget értünk, amelynek során az ellátott szociális, testi és szellemi állapotának megfelelő egyéni bánásmódban való részesítése keretében a hiányzó, vagy korlátozottan meglévő testi-szellemi funkcióinak helyreállítására, képességeinek, készségeinek javítására kerül sor. Az idős ember biológiai tulajdonságaira a testi és lelki állapot változásai jellemzőek. A kor előrehaladtával szaporodó nehézségekkel és veszteségekkel kell megküzdeniük. Ilyen veszteségek a testi erő, az alkalmazkodási képesség csökkenése, érzékszervek fogyatékossá válása, életfontosságú szervek csökkent működése, amely mind kihat az egyén pszichoszociális tényezőire. Ellátottaink száma jelenleg a nappali ellátásban összesen 30 fő. Az ellátottaink nemek és életkor szerinti megosztását a következő táblázat szemlélteti. Életkor Nő Férfi 40-59 éves 1 1 60-64 éves 5 65-69 éves 6 2 70-74 éves 3 2 75-79 éves 3 1 80-89 éves 4 1 90-x éves 1 Összesen 23 7 Látható tehát, hogy női ellátottaink száma többszöröse férfi ellátottakénak. Ellátottaink önellátási képessége - melyet házi orvos megítélése és igazolása is alátámaszt az egyén betegségei, jelenlegi egészségi állapota és a kórházi kezelések zárójelentései alapján - a következőképpen alakul: Önellátásra képes Önellátásra részben képes Önellátásra segítséggel képes 7 fő 18 5 fő Mint látható ellátottaink döntő többsége önellátásra csak részben képes, az ellátottak mintegy 17 %-a pedig segítséget igényel az önellátáshoz. Önellátási képességüket fizikai és/vagy mentális állapotuk befolyásolja. Ellátottaink sokféle betegséggel rendelkeznek, melyeket taxatíve felsorolni nem lehet. A leggyakrabban előforduló betegségek a következők. Betegségek Előfordulása Hypertónia 12 fő ISZB 12 fő Diabetes mellitus 4 fő Mozgásszervi megbetegedés 8 fő Súlyos mozgásszervi fogyatékosság 1 fő Vesebetegség 2 fő Depresszió 2 fő Agyi infarctus/Stroke 3 fő Agyi arteriosclerosis 1 fő Légzőszervi megbetegedés 3 fő Daganatos megbetegedés 1 fő Vizelettartási problémák 1 fő Krónikus visszérgyulladás 3 fő A nappali ellátás keretében magasabb ellátási szükségletű személyeket is ellátunk, ők azok a rá irányadó nyugdíjkorhatárt elért személyek, akik: - egyedül él, napközbeni étkezéséről, folyadék fogyasztásáról önállóan nem tud gondoskodni, vagy elfogyasztásához segítséget igényel, amit a szociális étkeztetés kiszállítással nem elégségesen old meg, vagy - a rendszeres tisztálkodás és a mosás lehetősége otthoni körülményei között nem biztosított, vagy - tisztálkodásához személyi segítséget és/vagy segédeszközt igényel, vagy - mentális funkciói miatt – esetlegesen azok csökkenése miatt-napközben felügyeletet, fokozott figyelmet igényel, vagy - érzékszervi funkciók (látás, hallás) csökkenése miatt segítséget vagy felügyeletet igényel, vagy - mozgásszervi funkciók csökkenése miatt hely-, és helyzetváltoztatáshoz segítséget vagy felügyeletet igényel (pl. gyakori elesések miatt), vagy - lakásában a közüzemi szolgáltatások (vezetékes víz, villany, fűtés) hiányosak. A gondozásnak az idős ember szükségleteihez kell alkalmazkodnia a fizikai és egészségügyi ellátás, a mentálhigiénés gondozás és a foglalkoztatás tekintetében egyaránt. Ezen gondozási formákat egyénre szabottan, az ellátottak állapotának és gondozási szükségleteinek figyelembe vételével valósítjuk meg. A fizikai biztonság érdekében igyekszünk olyan környezetet kialakítani, hogy az ellátottak könnyen tudjanak tájékozódni, mozogni az intézmény közösségi helyiségeiben. Az intézményben a technikai megoldások is ezt a célt szolgálják. A biztonságos közlekedésüket a küszöböktől mentes, kapaszkodókkal felszerelt folyosók szolgálják. Az intézmény külső és belső akadálymentesítése biztosított. Az ellátottak életkori adatait szemléltető táblázatból látható, hogy van egy kilencven év feletti ellátottunk, aki már betöltötte a 96. életévét és fenntjáró (tehát nem ágyban fekvő), a nappali ellátást naponta igénybe veszi. Több ellátottunk közel jár a 90. életévéhez. Pontosan 5 fő jelenleg a 80-89 életév között van. Ez a két kategória az ellátottak 20%-át teszi ki. Ők valamennyien több szempontból is magasabb ellátási szükséglettel rendelkeznek. A 75 év felettiek száma 4 fő, ami az ellátottak 13 %-át jelenti. Az ellátottak 20%-át kitevő 80 és 90 év fölöttiek valamennyien egyedül, egyszemélyes háztartásban élnek, többnek közülük már a gyermeke is nyugdíjas korú. Mozgásszervi funkciók csökkenése miatt hely-, és helyzetváltoztatásra segítséggel képesek, a mozgáshoz segédeszközt használnak (járókeretet és botot), a megnyugtatóan biztonságos közlekedés csak gondozói segítséggel megy. Két ellátottunk - a 96 éves néni és egy 89 éves néni – egyedül nem tud az intézménybe eljutni, csak segítséggel. A családjuk sem tud ebben rendszeresen csak alkalmakként közreműködni, hiszen a gyermekeik már nyugdíjasok, az unokáik pedig dolgoznak. A gondozónő és a tanyagondnokunk az idősek intézménybe való eljutásában is segédkeznek. Az intézményünk dolgozói nélkül a tétlen magány, a beszűkülés, a mentális leépülés, a halálfélelem felerősödése és a depresszív tünetek megjelenése és fokozódása várhatna rájuk az otthonuk magányában. A mentális és érzékszervi funkciók csökkenése miatt fokozott napközbeni felügyeletet igénylő személyek megfelelő ellátására mindig fokozott figyelmet kell fordítani. Ellátásuk során kiemelendő: a biztonságos és optimális gondozási környezet kialakítása, gondozási szükségleteinek kielégítése, az állapotának, az élethelyzetének megfelelő kommunikáció alkalmazása, a tájékozódás, a térbeli és az időbeli orientáció megelőzésének támogatása, a kognitív jellegű tünetek és a magatartási, valamint a pszichés tünetek enyhítése, az önellátási képességek javítása, a képességromlás késleltetése,a képességek csökkenéséből származó zavarok enyhítése, az izoláció elkerülése, a szűkebb és tágabb szociális környezetben való részvétel támogatása,az állandóság biztosítása,? biztonságának megőrzése és a védelem, mely az esetleges korlátozás egyetlen lehetséges alapja. Sajnos a további életvitelt megnehezítő egészségügyi problémák nem csak a 80-as és 90-es korosztályra jellemzőek az ellátottaink között, sajnos a 70-éveseknél is fellelhető pl volt olyan, akinek agyi infarktusa volt, problémái mentális és pszichés jellegűek, hirtelen hangulatváltásai, indulatkitörései vagy időnkénti kedély vesztettsége miatt is igényel folyamatos felügyeletet. Összességében elmondható, hogy az intézményünkben működő nappali ellátást biztosító idősek klubjában a változatos közösségi színtér és a hasznos szabadidő eltöltése mellett és azzal együtt a magasabb ellátási szükségletű ellátottak igényeit is kielégítjük. Ezen szükségletek évtizedes tapasztalataink alapján a mozgás korlátozottságából, a mentális és az érzékszervi funkciók meggyöngüléséből, és az egyedülállóságból erednek. Így van ez a jelenlegi ellátottaink esetében is, akiket az intézményünk által biztosított szociális ellátások védő funkciója megtart. Mivel a településünkön nem működik idősek bentlakásos otthona, ezért az általunk nyújtott idős gondozáshoz messzemenőkig ragaszkodik a család és az idősek is. Intézményünk is mindent megtesz annak érdekében, hogy ahol az még szakmailag megengedett a családban, illetve a rokoni körben és az otthonában tartsuk településünk időseit. 8. A projekt keretében nem tervezünk férőhelybővítést. 9. A projektek tervezése során figyelembe vettük a 1/2000 (I.7.) SZCSM rendeletet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló előírásairól, valamint a 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételéről, szabályairól. Községünkben a szolgáltatások tervezése és végzése jelenleg is e jogszabályi keretek között működik. 10. Kálmánháza község nem tartozik a hátrányos helyzetű településnek, így a beruházás a kedvezményezett járások besorolásáról szóló 290/2014. (XI. 26.) Kormányrendelet 3. számú mellékletében meghatározott kedvezményezett járásokban vagy a kedvezményezett települések besorolásáról és a besorolás feltételrendszeréről szóló 105/2015. (IV. 23.) Kormányrendelet által besorolt kedvezményezett települések között nem szerepel. 11. Tekintettel arra, hogy meglévő intézmény, szolgáltatás fejlesztésére irányuló projekt megvalósítása az elképzelés az alábbi szolgáltatások szerepelnek a szolgáltatói nyilvántartásban: - étkeztetés, - közösségi ellátások, - házi segítségnyújtás, - nappali ellátás, - család- és gyermekjóléti szolgálat 12. A projekt, infrastrukturális fejlesztés mellett, integrált szemléletű, tehát ESZA fejlesztésekhez is kapcsolód(ik)hat. A támogatható szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti szolgálat ESZA fejlesztései az EFOP-on belül támogathatóak. A megvalósítandó ESZA fejlesztésről megalapozó dokumentumban szükséges kitérni. Tárgyi projekt infrastrukturális fejlesztése mellett integrált szemléletű, tehát ESZA fejlesztésekhez nem kapcsolódik. Jelenleg az önkormányzat a szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti szolgálat vonatkozásában ESZA fejlesztésben az EFOP-on belül nem támogatott. 13. A fejlesztési elképzelés kockázati tényezőit az alábbiak szerint elemeztük: A kockázat annak a lehetősége, hogy valami kedvezőtlen, előre nem látható esemény történik. Minden projektben vannak kockázatok, amelyeket nem szabad figyelmen kívül hagyni. A kockázatelemzés célja, hogy a projekt pénzügyi forrásaiból, környezetéből és végrehajtásából eredő veszélyeket a minimálisra illetve a tudatosan vállalt szintre csökkentse. A kockázatelemzés eredménye az, hogy lehetővé teszi a projekt számára, hogy biztosítsa a végrehajtás minél tervszerűbb voltát, időt, pénzt, erőforrást takarítson meg, időben felismerje a változásokat, amikre felkészülten tud reagálni és ezáltal elkerülje a válsághelyzeteket. A kockázat olyan jövőbeni feltételekre vagy körülményekre vonatkozik, amelyek a projektcsapat ellenőrzésén kívül esnek, és kedvezőtlen hatással vannak a projektre, ha bekövetkeznek. Amíg az ügy egy aktuális probléma, amellyel foglalkozni kell, a kockázat egy potenciális jövőbeni probléma, amely még nem merült fel. A kockázatok menedzselése döntő szerepet játszik a projektek sikerében, és ehhez olyan szervezeti keretekre van szükség, amelyben a külső körülményekből és a belső működésből adódó bizonytalanságokat azonosítani, értékelni és minimalizálni lehet - mindezt a lehető legalacsonyabb ráfordítások mellett. A kockázat következményeire tekintettel jelen esetben projekt kockázatról beszélünk, mivel a a kockázat következményei a projekt ütemezésére vagy erőforrás-kihasználására lehetnek hatással, persze a kockázat lehet még a minőségi, funkcionális és üzleti kockázat is jelen esetben. A kockázatkezelési folyamatunk áttekintésében, a kockázatok vizsgálatát követően, azok hatásának minimalizálására törekszünk. A projektvezetés részfolyamataként a kockázatkezelés elsősorban a projektvezető feladata, de szükséges valamennyi érintettel egyeztetni. Fontos a tervezésnél, hogy a kockázatokkal számolni kell a projektindítástól a projekt végéig. A kockázati folyamat áttekintését az alábbiak szerint végeztük el: • a kockázati tényezők feltárása, • a kockázati tényezők csoportosítása, • a kockázati tényezők hatásainak elemzése, • az elemzés eredménye alapján a megfelelő kockázatkezelési stratégiát alakítottunk ki: A kockázat azonosítását követően áttekintettük a kockázati forrásokat, melyek az alábbiak esetünkben: Technológiai kockázatok, Emberi kockázatok, Szervezeti kockázatok, Eszközök, Követelmények, Becslések pontatlansága, pénzügyi források hozzá-férhetőségének biztosítása, a piac szezonális mozgása, versenytársak tevékenysége, adózási rendszer megváltozása, infláció alakulása, árfolyamváltozás, jogi, kereskedelmi szabályozások megváltozása stb. A kockázatokkal kapcsolatos elképzelhető megoldások: a kockázatok elhárítása, eltűrése, kezelése vagy megosztása. 1. A kockázatok elhárítása: Azt jelenti, hogy nem teszik ki a vállalkozást vagy intézményt nagyon kockázatos tevékenységek gyakorlásának. 2. Csekély kockázatok eltűrése: A károk, veszélyek, kockázatok hatásának csökkentését célozzák, de figyelembe veszik azt is, hogy bizonyos kockázatokkal együtt kell élni. Például esetünkben az előre ki nem számítható időjárási viszonyokkal. 3. A kockázatok kezelése: Olyan intervallum kerül meghatározásra a beruházás megvalósítására, melyen belül az biztonságosan befejezhető – így mérsékelhető a kockázat. 4. A kockázatok megosztása: Jelentheti például biztosítási szerződés megkötését, amely fedezetet nyújt bizonyos veszteségekre, vagy a kivitelezői szerződésben biztosított megosztás dokumentálása. Esetünkben a fejlesztés kockázatai: A megvalósítás kockázata: 1. Kivitelezői kockázatok: - a kivitelező nem tudja tartani a vállalt határidőt - előre nem látható akadályok (időjárás, anyaghiány) - a kivitelezés nem kívánt minősége. 2. Erőforrás kockázatok: - A projekt időtartam alatti gazdasági változások: önkormányzat/partner, - nem tervezhető többletköltségek befolyásolják az előzetes kalkulációt, - az ország gazdasági helyzetének alakulása befolyásolja a projektet megvalósulását. Intézkedések a kockázatok negatív hatásainak csökkentésére: - A kivitelezési szerződés minden részletre kiterjedő megfogalmazásával minimálisra csökkenthetőek a váratlan események. - Megfelelő időkeret beépítése. - Kivitelezői garanciák kikötése. - A műszaki átvétel/használatba vétel csak a szerződésben foglaltak maradéktalan teljesítése mellett történik meg, 1 éves felülvizsgálat kikötése mellett. - Kálmánháza Község Önkormányzata a projekt megvalósítására tervezett költségek önrészét elkülönítve kezeli, ezzel garantálva a megvalósíthatóságot, a váratlan helyzetek kiküszöbölését, megoldását. Bekövetkezőség valószínűsége kicsi Hatása a fejlesztés megvalósítására kicsi Az üzemeltetés kockázata: Negatív események az üzemeltetési kötelezettség működtetése alatt: 1.Pénzügyi kockázatok: A rossz minőségű munka miatt jelentkező felújítási kiadások, megtervezett fenntarthatósági körülményektől (energetikai fejlesztés) túlzott eredmények elvárása, 2.Humán erőforrási kockázatok: A kialakított funkciók nem igazodnak az igényekhez, alacsony érdeklődés a szolgáltatások iránt, előzetesen nem jelzett elvárások jelentkeznek. Negatív kockázatok csökkentése érdekében tett intézkedések: Kálmánháza Község Önkormányzata a projektelem megvalósítására tervezett költségek önrészét elkülönítve kezeli ezzel garantálva a megvalósíthatóságot, részletes üzemetetési terv kidolgozása, aktív marketingtevékenységgel felhívni a célcsoportok figyelmét az intézményre, valós igények felmérése, kapcsolatteremtés erősítése, együttgondolkodás ösztönzése az igények legmagasabb szintű kielégítése érdekében, a célcsoportok speciális igényeihez leginkább igazodó szolgáltatás-kínálat, aktív és látványos marketingtevékenység, a szolgáltatások (az idősek nappali ellátásán kívül) kötelező önkormányzati feladatok, így közvetlenül, vagy közvetetten ellátandó feladatok, vélhetően a normatíva rendelkezésre állásával, mely gazdaságilag stabilizálja a várható működést. Bekövetkezőség valószínűsége kicsi Hatása a fejlesztés megvalósítására kicsi 14. A projekten belül a Házi segítségnyújtás közvetlen az ellátható személyek számának növelését és új szolgáltatás kialakítását nem terveztük. 15. A tervezett fejlesztés nem építési engedély köteles beruházás, ezért az elvárásoknak megfelelően, csatoljuk a szükséges dokumentumokat, így a helyszínrajzot, vázlatrajzot (jelenlegi és tervezett állapot bemutatását) és rövid műszaki leírást, melyet a támogatási kérelemmel együtt benyújtjuk. A rövid műszaki leírásnak tartalmazza, a tervlapon: az épület és telekadatokat, külön lapon a helyiséglistát, - infrastrukturális fejlesztések szöveges leírását, valamint a fotódokumentációt a meglévő állapotról 16. A fejlesztés tervezett épülete csak olyan helyiségeket tartalmaz, ahol olyan szolgáltatás működik, amelyben támogatható tevékenység folyik, így nincs olyan szolgáltatás, amely nem támogatható, így az arányosítás nem releváns, mivel a szolgáltatások, és a közös térhasználat is támogatott tevékenység. A szociális intézményben lévő szociális alapszolgáltatások gyakorlati működése kiegyensúlyozott, a különböző szolgáltatások igénybevétele egyrészt eltérő időpontban történnek, másrészt megfelelő kizárólagos használati helyiségekben biztosított. Az épület közös helyiségeit a szociális alapszolgáltatást nyújtók és igénybe vevők együtt használják. Az épület hasznosítása és rendezettsége érdekében a szociális intézmény gondoskodik az épület tisztán tartásáról megállapodás alapján. A nagyobb igénybevétel esetén a szolgáltatók egyeztetnek időpontot és az esetleges rendezvényeikhez igazodó helyiség biztosítását gond nélkül megoldják pl. cserével. Új épület építésére vonatkozó speciális feltételek: Új épület építése nem releváns, ingatlan kiváltásra nem kerül sor. Eszközbeszerzés: 1. A járműbeszerzésen kívül egyéb eszköz beszerzését e projekt keretében nem tervezzük. 2. Gépjármű beszerzést elsősorban az étkeztetési alapszolgáltatáshoz kívánjuk igénybe venni, de a fő tevékenység teljesítésén túl közösen használnánk a további célokra: család- és gyermekjóléti szolgáltatás, házi segítségnyújtás, nappali ellátás (korlátozott időben és számban), közösségi szolgáltatás. Az alapfelszereltségen túl egy garnitúra téli gumi, légkondicionáló berendezés, vonóhorog, beszerzését szeretnénk megvalósítani. A gépjárműbeszerzést a megalapozó dokumentumban indokoljuk. A vásárolt kisbusz átalakítása a szolgáltatás szükségleteinek megfelelően indokolt, mivel ÁNTSZ előírások vannak az ételszállításra vonatkozóan. Konyha kialakítására vonatkozó feltételek: a tervezett projektben nem releváns. Energiahatékonyságot érintő fejlesztések: Kálmánháza Község Önkormányzatának a Rákos Sándor Szociális Intézmény Kálmánháza felújítása című projekten belül étkeztetés, közösségi ellátások, házi segítségnyújtás, nappali ellátás, család- és gyermekjóléti szolgálat funkciók kerülnek ellátásra. Az ingatlan 100%-ban önkormányzati tulajdonú egy önálló energetikai rendszerrel rendelkező különálló épület. Nyilatkozunk arról, hogy jelen beruházás tárgyát képező épületre Szociális Intézmény A épület (Kálmánháza, Kossuth u. 56.) vonatkozóan nem nyújtunk be TOP 3.2.1. felhívásra pályázatot a 2014-2020 tervezési időszakban. 3.2.2. A projekttel kapcsolatos műszaki elvárások: A projekt tervezése és megvalósítása során kérjük, vegye figyelembe, hogy a projektben létrehozott eredményeknek meg kell majd felelniük az alábbi műszaki elvárásoknak: 1. Energiahatékonysági intézkedések: A. Meglévő épületet érintő felújítás esetén: A projekttel érintett építményen végrehajtott infrastrukturális beruházás minden tevékenység-elemének végrehajtása során érvényesíteni fogjuk az energiahatékonysági korszerűsítés szempontjait az épületek külső határoló szerkezeteinek korszerűsítését (pl.: utólagos külső hőszigetelés, nyílászárók cseréje) és a fűtési és HMV rendszer korszerűsítése révén. A Felhívás keretében ezért a projektünk támogatási kérelméhez jelen épület energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet szerinti tanúsítványt mellékeljük. Az épület egy önálló rendeltetési egységnek minősül, mely több (5) támogatható funkciót ellátó önálló egységet alkotó épület. Beruházási esetek: A beruházás keretében az egész épületszigetelésre kerül oly módon, hogy a beruházást követően a vizsgált épület legalább a Tanúsítási Kormányrendelet szerinti „DD – korszerűt megközelítő” kategóriába essen a fejlesztést követően. a) pontjában megfogalmazott szabályozás szerint támogatható, amit tervezői nyilatkozattal szükséges alátámasztani. A nyílászáró csere részlegesen támogatható, mivel részlegesen valósul meg a nyílászáró csere, az épület korábbi felújításából adódóan. Az épület felújítását követően az érintett szerkezeteknek a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet követelményeinek meg kell felelnie, amit a tervezői nyilatkozattal fogunk alátámasztani. Amennyiben a teljes épület legalább a Tanúsítási Kormányrendelet szerinti „DD – korszerűt megközelítő” kategóriába esik a fejlesztést követően. Amennyiben az épületkomplexumon belül támogatható és nem támogatható funkció is működik, akkor az épület szintű teljes körű nyílászárócsere korszerűsítés költségeiből a támogatható funkciókra jutó költségrész a támogatható, az egyéb funkciókra jutó költségrészt pedig önerőből szükséges finanszírozni. Jelentős felújításnak minősül, mivel a határoló szerkezet (az egész épületkomplexum vonatkozásában) összes felületének legalább a 25%-át érintő felújítás történik. 14. III. Nyílászáró csere támogatható részlegesen (pl. az épületen belüli önálló rendeltetési egységet alkotó, támogatott funkciót ellátó helyiség nyílászáróinak cseréje) az alábbiak szerint: IV. Épület szintű fűtési és HMV rendszer korszerűsítésre kerül. A felújítandó épület a községben katasztrófavédelmi helyzet esetén is használandó, ezért a fűtési rendszer felújítását úgy kell megoldani, hogy az két féle módon is működhessen (gáz és fa). Fűtési és HMV rendszer korszerűsítésekor a gépészeti rendszerek megfelelőségét a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet követelményeknek megfelelően fogjuk kialakítani, amit tervezői nyilatkozattal támasztunk alá. B. Meglévő épület bővítése esetén: A beruházással érintett ingatlan nem kerül bővítésre, ezért e pontnak a kitöltése nem releváns. 2. Azbesztmentesítés: E projekt keretében e témakör nem releváns, mivel az épület nem tartalmaz szórt aszbesztet. 3. Közös használatú, vagy nem támogatható tevékenységeknek helyt adó helyiségek, épületrészek költségeinek arányosítása: A beruházással érintett ingatlan nem ad helyet jelen Felhívás keretében fejleszteni kívánt ellátáson túl egyéb szolgáltatásoknak és funkciónak, ezért a az építési, felújítási és kapcsolódó szolgáltatási költségeket arányosítani nem kell. III. A felhívás 4.4.3. pontja alapján a tartalmi értékelési szempontok teljesülés Tartalmi értékelési szempontok: 1.Illeszkedés a TOP céljaihoz: 1.1.A rendelkezésre álló felhívásban meghatározásra került az intézkedés célja, mely „az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés uniós stratégiával és „Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014–2020-as fejlesztési időszakra” c. dokumentummal összhangban elsősorban a szegénység és mélyszegénység elleni küzdelem kihívásaival összefüggésben a közszolgáltatások egyenlő esélyű hozzáférése, annak javítása.” E célon belül a kisebb és nagyobb közösségek, a „társadalmi összetartozás erősítése érdekében a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (továbbiakban: TOP) egyik kiemelt célja a helyi szinten elérhető, megfizethető, fenntartható és magas színvonalú önkormányzati közszolgáltatások biztosítása, kiemelten az egészségügyi és a szociális alapszolgáltatás területén, megteremtve a szolgáltatásnyújtás megfelelő infrastrukturális feltételeit.” A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése, az alapja annak, hogy a társadalmi leszakadással veszélyeztetett csoportok helyzetének javítására irányuló programokhoz magas színvonalú intézményi háttér és a foglalkoztatottsági szint is növelése mellett a családi terhek és az életminőséget javító szolgáltatások lehetőség szerint minél nagyobb körben bővüljenek. Az önkormányzat által tervezett projekt keretében egy épületen belül több szociális szolgáltatás egyidejű hozzáférhetőségének és minőségének fejlesztésére kerülhet sor, mely a területi különbségeket mérsékelheti, és az összetartozást erősítheti. Az önkormányzat területén a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (a továbbiakban: Szociális törvény) nevesített személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatások, továbbá a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben (a továbbiakban: Gyermekvédelmi törvény) nevesített személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti szolgálat elérhető, és ennek a fejlesztését tűztük ki célként. A projekt célja önkormányzatunk számára a már működő ellátások hozzáférhetőségének és minőségének infrastrukturális fejlesztése, konkrétan az alábbi szolgáltatások esetében: a Szociális törvény 57 § (1) c) – j) pontjaiban definiált szolgáltatások és a Gyermekvédelmi törvény 15. § (2) a)-c) pontjában nevesített szolgáltatások közül, az alábbiak: - étkeztetés, - közösségi ellátások, - házi segítségnyújtás,- idősek nappali ellátása, elsősorban magasabb szükségletű célcsoport ellátása, - család- és gyermekjóléti szolgálat. A fenti szociális tevékenységeknek helyt adó szociális intézmény minőségi fejlesztésével a támogatás hozzájárul a családi terhek csökkentéséhez és a foglalkoztatási szint növeléséhez. A támogatandó szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások: - A támogatást igénylő és a támogatási kérelem tárgya nem tartozik a Felhívás 4.2. pontjában és az ÁÚF c. dokumentum hatálya alá, az alábbi indokok alapján: Az Önkormányzat nem tartozik a 4.2 Támogatásban nem részesíthetők körébe, mivel az ÁÚF 2. fejezetében található Kizáró okok listájában nem szerepel, és ezen túlmenően: - Kálmánháza Község Önkormányzata az Esélyegyenlőségi tv. 31. § szerinti öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programmal rendelkezik. - Az ÁÚF Kizáró okok listáján túli, szempontok szerint az önkormányzat számára nyújtható támogatás az alábbiak szerint: - a) A benyújtott projekt tartalma a Felhívásban megfogalmazott célokkal összhangban van melyet a projekt leírás I. pontban bemutattuk. b) A támogatási kérelem a Kálmánháza Község Önkormányzata tulajdonában lévő, Kálmánháza, Kossuth u. 56. szám alatti Rákos Sándor Szociális Intézmény Kálmánháza, mint szociális szolgáltatási tevékenységeket ellátó és annak helyt adó ingatlannak a fejlesztésére irányul, mely korábban az Új Magyarország Fejlesztési terv Észak-Alföldi Operatív Program keretében megvalósuló Kálmánházi Rákos Sándor Szociális Intézmény akadálymentesítése, ÉAOP-4.1.5.-2007-0215. pályázati számon 10.000.000 Ft megítélt támogatásban részesült. Projekt összköltsége: 11.773.905 Ft. A projekt során az épület akadálymentesítése megtörtént. Az épület komplex felújítására, átadása óta, azaz 2006 óta nem került sor, a folyamatos karbantartás, részleges fejlesztések megvalósultak, de az épület összességében véve jelenlegi formájában elavult, korszerűtlen szükséges a tervezett, ütemezett felújítása. Összefoglalóan: Fenti indokok alapján a támogatási kérelem, melyben a Rákos Sándor Szociális Intézmény Kálmánháza épület felújítását kívánja megvalósítani az Önkormányzat, illeszkedik az intézkedés céljához, és a korábbi Új Magyarország Fejlesztési terv Észak-Alföldi Operatív Program keretéből megvalósult akadálymentesítés céljából nyújtott támogatás nem képez kizáró okot, mivel a fejlesztési igény az intézmény minőségi, illetve ütemezett fejlesztésére irányul, a korábbi projekt eredményeinek fenntartásával. A benyújtott támogatási kérelem illeszkedik a TOP céljaihoz a 1.1. pont alapján, ezért az értékelési szempontnak megfelel. A korábbi államháztartás alrendszereiből vagy a strukturális alapok pályázati konstrukcióból (Új Magyarország Fejlesztési terv Észak-Alföldi Operatív Program) bemutatását és a korábbi fejlesztéstől való lehatárolást részletesen a megalapozó dokumentumban mutatjuk be. 2. Szakmai indokoltság, igény és kihasználtság 2.1. A projekt az 1/2000 (I.7) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről előírásai, és/vagy a 15/1998. (IV. 30.) a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételéről NM rendeletben foglaltak szerint kerül megtervezésre. A támogatási kérelemben az önkormányzat az épületben már működő ellátások infrastrukturális fejlesztését tervezi, az Sztv. 57 § (1) c) – j) pontjaiban definiált szolgáltatásokat és a Gyermekvédelmi törvény 15. § (2) a)-c) pontjában nevesített szolgáltatást, azaz: - étkeztetés, közösségi ellátások, - házi segítségnyújtás, - idősek nappali ellátása, - család- és gyermekjóléti szolgálat. A tevékenység végzéséhez valamennyi engedélyezési dokumentum rendelkezésre áll, melyet a támogatási kérelem mellékletében szerepeltet is. Az intézmény jogszabályszerűen működik, és a jelezett alapellátási szolgáltatások egymást kiegészítve, a lakossági igényeknek, elvárásoknak megfelelően, jogszabályszerűen látják el a feladataikat. Az ingatlanban lévő szociális ellátások kihasználtságról a megalapozó dokumentumban található további információ. Fentiek figyelembe vételével a benyújtott támogatási kérelem a szakmai indokoltság követelményeinek megfelelnek, ezért a 2.1 pontban meghatározott értékelési szempontoknak megfelel. 2.2. A támogatási kérelemben az önkormányzat a szolgáltatások tekintetében férőhelybővítést nem tervezett. A szociális étkeztetés esetében bővítés várható a fejlesztés hatására, tekintettel a gépkocsi beszerzésére, mely használata során az étel kiszállítás gyorsulhat, így a lakosság körében az igény nőhet. Fentiek figyelembe vételével a benyújtott támogatási kérelem a szakmai indokoltság szempontjából a 2.2. pont esetében nem releváns. 2.3. A támogatási kérelemben az önkormányzat a szolgáltatások tekintetében új férőhely létrehozását nem tervezi. Fentiek figyelembe vételével a benyújtott támogatási kérelem a szakmai indokoltság szempontjából a 2.3. pont esetében nem releváns. 2.4. A projektben elszámolni tervezett tevékenységek megfelelnek a támogatható tevékenységeknek, úgymint: - az átalakítás, felújítás (beleértve az épületgépészetet is), - az épülethez tartozó, telekhatáron belüli külső terek (udvar, zöld terület) kialakítása, átalakítása, felújítása továbbá: - a járműbeszerzés - a választható tevékenységek közül, önállóan nem támogatható, választható tevékenységek közül megvalósulna: - a hatályos jogszabályokban minimálisan előírt számú parkoló-férőhely és akadálymentes parkoló-férőhely fejlesztése, - megújuló energiaforrások alkalmazása – napelem fejlesztés kerül megvalósításra. Önállóan nem, csak a felhívás alapján a 3.1.1. fejezetben felsorolt tevékenységekkel együtt támogatható, kötelezően megvalósítandó tervezett tevékenységek: - Akadálymentesítés – komplex megvalósítása - Szórt azbeszt mentesítése – nem releváns - Energiahatékonysági intézkedések –az energiahatékonysági intézkedésekre vonatkozó feltételek alapján; - Nyilvánosság biztosítása – az ÁÚF c. dokumentum 10. fejezete alapján. Fentiek figyelembe vételével a benyújtott támogatási kérelem a szakmai indokoltság szempontjából a 2.4. pont esetében megfelel az értékelési szempontoknak. 2.5. A megvalósítandó projekt esetében az infrastrukturális fejlesztés nem minősül funkciót vesztett épületet hasznosításának, vagy funkcióváltásnak. Fentiek figyelembe vételével a benyújtott támogatási kérelem a szakmai indokoltság szempontjából a 2.5. pont esetében nem releváns. 2.6. A projekt megvalósulása folytán az idősek nappali ellátása valósul meg, de a projekt nem tartalmazza intézményi keretek között fogyatékos gyermekek ellátását, azonban magasabb ellátási szükségletű személyek ellátását tartalmazza. Fentiek figyelembe vételével a benyújtott támogatási kérelem a szakmai indokoltság szempontjából a 2.6. pont esetében megítélésünk szerint megfelel. 3. Megalapozottság: 3.1. A fejlesztési elképzelés kivitelezhetősége, megvalósíthatósága a rendelkezésre álló információk alapján megítélhető, melynek fő dokumentumai, és fellelhetősége a támogatási kérelemben lévő mérföldkő meghatározása, a támogatási kérelemmel egyidejűleg benyújtott műszaki dokumentációk, költségbecslések és a rendelkezésre álló humánerőforrás. Fentiek figyelembe vételével a benyújtott támogatási kérelem a szakmai indokoltság szempontjából a 3.1. pont esetében megfelel az értékelési szempontoknak. 3.2. A betervezett mérföldkövek reálisak és az ütemezés megfelelő, mivel a beruházás mértékéhez képest a projektben bemutatott kockázatok és kockázatkezelés alapján a beruházás sikeresen megvalósítható. Fentiek figyelembe vételével a benyújtott támogatási kérelem a szakmai indokoltság szempontjából a 3.2. pont esetében megfelel az értékelési szempontoknak. 4. Kockázatok 4.1. A fejlesztési elképzelés bemutatásában mérlegelésre került, hogy milyen valós kockázati tényezők veszélyeztetik a fejlesztés megvalósulását, és milyen intézkedéseket tervezünk a kockázatok mérséklésére. A kockázatok a megalapozó dokumentumban és a projekt részletes bemutatásában (e dokumentum) II. fejezet 3.2.1. résznél a 13. pontban is megtalálhatóak. Fentiek figyelembe vételével a benyújtott támogatási kérelem a szakmai indokoltság szempontjából a 4.1. pont esetében megfelel az értékelési szempontoknak. 5. Projekt komplexitása 5.1. A fejlesztéssel érintett épület felújítása nem tartalmaz szórt azbesztet, így az azbesztmentesítés nem releváns tevékenység. Fentiek figyelembe vételével a benyújtott támogatási kérelem a szakmai indokoltság szempontjából a 5.1. pont esetében nem releváns. 5.2. A projektben kettő vagy több alapszolgáltatás fejlesztése valósul meg: A Szociális törvény 57 § (1) c) – j) pontjaiban definiált szolgáltatások és a Gyermekvédelmi törvény 15. § (2) a)-c) pontjában nevesített szolgáltatások közül, az alábbiak: - étkeztetés, - közösségi ellátások, - házi segítségnyújtás, - idősek nappali ellátása, - család- és gyermekjóléti szolgálat. Fentiek figyelembe vételével a benyújtott támogatási kérelem a szakmai indokoltság követelményeinek megfelelnek, ezért a 5.2. pontban meghatározott értékelési szempontoknak megfelel. 6. Hatás 6.1. A beruházás nem tartozik a kedvezményezett járások besorolásáról szóló 290/2014. (XI. 26.) Kormányrendelet 3. számú mellékletében meghatározott kedvezményezett járásokban vagy a 105/2015. (IV. 23.) Kormányrendelet által besorolt kedvezményezett települések közé, így a beruházás nem ilyen területen valósul meg. Fentiek figyelembe vételével a benyújtott támogatási kérelem a szakmai indokoltság szempontjából a 6.1. pont esetében nem felel meg. 7. Integrált megközelítés 7.1. Az infrastrukturális fejlesztés mellett a projekt nem kapcsolódik ESZA fejlesztéshez. E pont nem releváns. Fentiek figyelembe vételével a benyújtott támogatási kérelem a szakmai indokoltság követelményeinek megfelelnek, ezért a 7.1. pontban meghatározott értékelési szempontoknak megfelel. 8. Fenntarthatóság 8.1. Megalapozottan bemutatott a megvalósított tevékenység hosszú távú (legalább 5 éves) működtetése és fenntartása. A megalapozó dokumentumban részletesen kidolgozásra került. Fentiek figyelembe vételével a benyújtott támogatási kérelem a szakmai indokoltság követelményeinek megfelelnek, ezért a 8.1. pontban meghatározott értékelési szempontoknak megfelel. 9. Esélyegyenlőség 9.1. A projekt eredményeképpen kiegyenlítődnek vagy javulnak a területi különbségek. A projekt megvalósítása során lehetővé válik pl. a gépjármű megvásárlásával, hogy a község szórt tanyai település részét is bevonhassuk a szociális étkeztetés biztosításába, és így lehetővé váljon olyan területekre is eljuttatni az ételt, ahová eddig nem tudtuk megoldani. A projekt szociális és gazdasági gondokkal küzdő, gyakran marginalizált helyzetű közösségeket, személyeket is bevon a szolgáltatásba. A szolgáltatásba vonásról, feltételeiről, lehetőségeiről, a község esélyegyenlőségi programja rendelkezik. Fentiek figyelembe vételével a benyújtott támogatási kérelem a szakmai indokoltság követelményeinek megfelelnek, ezért a 9.1. pontban meghatározott értékelési szempontoknak megfelel. 9.2. A projekt egyenlő hozzáférést biztosít a megfelelő minőségű szolgáltatásokhoz, hozzájárulva szegregáció elleni küzdelemhez. A projektben meghatározott támogatható tevékenységek jogszabály által meghatározott módon és a község esélyegyenlőségi programunkban meghatározott módon biztosítják az egyenlő hozzáférést és a szegregáció elleni küzdelmet. Fentiek figyelembe vételével a benyújtott támogatási kérelem a szakmai indokoltság követelményeinek megfelelnek, ezért a 9.2. pontban meghatározott értékelési szempontoknak megfelel. 10.1. Költséghatékonyság A beruházás költséghatékony módon, reálisan és takarékos költségvetéssel tervezett, mely a megalapozó dokumentumban szerepel és a fajlagos költségkimutatás is alátámasztja. Fentiek figyelembe vételével a benyújtott támogatási kérelem a szakmai indokoltság követelményeinek megfelelnek, ezért a 10.1. pontban meghatározott értékelési szempontoknak megfelel. 10.2. Eredményesség A szociális épület felújítása szempontjából releváns indikátor esetében célérték vállalása a támogatási kérelemben, illetve a megalapozó dokumentumban szerepel. Fentiek figyelembe vételével a benyújtott támogatási kérelem a szakmai indokoltság követelményeinek megfelelnek, ezért a10.2. pontban meghatározott értékelési szempontoknak megfelel. IV. d./ A Standard eljárás esetén a projekt terület-specifikus értékelési szempontok szerinti minősítéshez szükséges információk Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Területfejlesztési Programja Operatív programjához való illeszkedés „5. A megvalósítandó fejlesztések prioritások szerinti csoportosításban: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó fejlesztési stratégiája három átfogó célt jelölt ki: • Aktív megye: Értékteremtő közfoglalkoztatás és az aktivitás növelése • Szolidáris megye: A szegénység felszámolása és a leszakadó térségek felzárkóztatása • Vonzó megye: Vonzó természeti, társadalmi, kulturális és gazdasági környezet megteremtése A három legmagasabb hierarchikus szintű célok alá hét stratégiai cél került kijelölésre. Ezek közül négy ágazati és három terület célként került megfogalmazásra. Az ágazati jellegű stratégiai célok és az ezek megvalósítását szolgáló prioritások az alábbiak: 1. Versenyképes élelmiszer gazdaság: Az agrárgazdaság erősítése fókuszált módon Kapcsolódó prioritás: A megyei élelmiszer gazdaság piacorientált megerősítése 2. Zöld megye: Zöld gazdaság, klímabarát energiagazdálkodás, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás Kapcsolódó prioritás: Hatékony környezetgazdálkodás és klímaváltozáshoz való alkalmazkodás megteremtése 3. Proaktív megye: A megyei szintű gazdasági, társadalmi önszerveződés feltételeinek kialakítása Kapcsolódó prioritás: Komplex megyei menedzsment és marketing tevékenység megvalósítása 4. Képzett megye: Rugalmas szakképzési, felsőoktatási és innovációs környezet kialakítása Kapcsolódó prioritás: A megye gazdasági fejlődését elősegítő oktatási és innovációs rendszer kialakítása A versenyképes élelmiszer gazdaság a térség gazdaságfejlesztésének legfontosabb húzóágazatát azonosítja, amely egyben a megyei munkahelyteremtés kulcságazata. Ez az ágazati cél az aktív megye átfogó célhoz járul hozzá. A zöld megye stratégiai irány két átfogó célkitűzés alá rendeződik, egyrészt adekvát választ ad a környezetiparon keresztül az aktív megye munkahelyteremtései és foglalkoztatási célkitűzéseire, másrészt érdemben járul hozzá egy vonzó természeti környezet megteremtéséhez (vonzó megye átfogó cél). A proaktív megye stratégiai cél mindhárom átfogó célhoz kapcsolva katalizál társadalmi és gazdasági együttműködési rendszereket, amelyek hozzájárulnak a térség versenyképességének javulásához és a társadalmi kohézió erősítéséhez. A képzett megye egy versenyképes társadalom és egy gazdasági igényeket kiszolgáló oktatási és innovációs környezet létrehozását támogatja, továbbá a leszakadó társadalmi rétegek munkaerő piaci esélyeinek javulását is, ebből adódóan mindhárom átfogó cél teljesülését segíti (Aktív megye, Vonzó megye). A három területi cél és azok elérését szolgáló prioritások a következőek: 1. Fejlett centrum: A nyíregyházi agglomerációnak, mint gazdasági, foglalkoztatási, közszolgáltatatási és kulturális centrumnak a fejlesztése Kapcsolódó prioritás: A megyeszékhely komplex, integrált fejlesztése 2. Dinamizálódó centrumok és szolgáltató járásközpontok: A megyei gazdasági decentrumainak és járásközpontjainak funkcióbővítése és összehangolt fejlesztése Kapcsolódó prioritások: A megye versenyképes decentrumainak fejlesztése A megye járásközpontjainak és kisvárosainak funkcióbővítő fejlesztése Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Operatív programja 3. Élhető vidék és felzárkózó külső perifériák: A megye külső perifériáinak komplex felzárkóztatása és a vidéki térségek integrált fejlesztése Kapcsolódó prioritások: Élhető vidéki térségek megteremtése A külső perifériák felzárkóztatása A leszakadó rétegek – ezen belül a romák - felzárkóztatása (horizontális jellegű prioritás) A fejlett centrum és dinamizálódó decentrumok azoknak az iparilag fejlett és idegenforgalmilag attraktív városoknak fejlesztését célozza, amelyek hozzájárulhatnak a megye vonzóbbá válásához és a turistaforgalom és az ipari befektetések arányának növekedéséhez (Vonzó megye átfogó célban megfogalmazottakhoz), ezáltal a foglalkoztatás növekedéséhez (Aktív megye átfogó célban megfogalmazottakhoz). A járásközpontok fejlesztésének kiemelt feladata, hogy a megye területén egy egységesen fejlett, minőségi közszolgáltatási rendszert teremtsen meg. Az élhető vidék és felzárkózó külső perifériák stratégiai célkitűzés a szolidáris megye átfogó cél által megfogalmazottak teljesülését támogatja, elsősorban leszakadó külső perifériák és a nehéz helyzetben lévő rurális térségek területi felzárkóztatását (területi szolidaritás).” Kálmánháza Község Önkormányzat projektjének a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Területfejlesztési Programjában (stratégiai és operatív programrész) meghatározott célokhoz és nevesített prioritásokhoz való illeszkedése: Operatív program 1. számú illeszkedés: 5.2.2. prioritás: Hatékony környezetgazdálkodás és klímaváltozáshoz való alkalmazkodás megteremtése: Intézkedés : 1. Komplex, település szintű környezetvédelmi beruházások megvalósítása 3. Energiahatékonyság növelése, megújuló energiaforrások használatának ösztönzése: Tevékenység : 1.2 Önkormányzati tulajdonú köz- és lakóépületek, valamint közterületek energiahatékonyság növelést célzó beruházásainak támogatása 1.3 Térségi és helyi szintű környezetbarát energiatermelő rendszerek fejlesztése 3.1 Önkormányzati tulajdonú köz- és lakóépületek, valamint közterületek energiahatékonyság növelést célzó beruházásainak támogatása Kapcsolódó megyei stratégiai cél: Zöld megye – Zöld gazdaság, klímabarát energiagazdálkodás, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás. (3.2. 2. prioritás stratégiai program)Illeszkedés a megyei területfejlesztési programokhoz és a vonatkozó indikátorokhoz: Kálmánháza Község Önkormányzatának a Rákos Sándor Szociális Intézmény Kálmánháza felújítására a szakmai célokon túl a középület energetikai felújításra és megújuló energiaforrások felhasználására is kiterjed, ezért a prioritáshoz és a fenti célokhoz illeszkedik. Operatív program 2. számú illeszkedés: 5.3.3. Prioritás: Komplex megyei menedzsment és marketing tevékenység megvalósítása: Intézkedés: 7. Közösségi megújulást szolgáló szemléletformálás Tevékenység: 7.1.Aktív közösségi szerepvállalás és társadalmi együttélés erősítése 7.2.Szemléletformáló programok rendezése az egészségmegőrzés és egészségtudatosság erősítése érdekében 7.3.Szemléletformáló kezdeményezések támogatása a környezettudatos közösségek kialakítása érdekében Kapcsolódó megyei stratégiai cél Proaktív megye – A megyei szintű gazdasági, társadalmi önszerveződés feltételeinek kialakítása (3.3. 3. prioritás stratégiai program) A prioritás specifikus céljai – A társadalmi versenyképesség javítása, a társadalmi aktivitás és összetartozás növelésével. – A határtérség gazdasági, társadalmi és kulturális integrációjának erősítése, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye nemzetközi integrációjának mélyülése. Illeszkedés a megyei területfejlesztési programokhoz és a vonatkozó indikátorokhoz: Kálmánháza Község Önkormányzatának a Rákos Sándor Szociális Intézmény Kálmánháza felújítására a szakmai célokon belül fontos a szociális alapszolgáltatások végzése során a megyei tevékenységekhez illeszkedő közösségi megújulás, szemléletformáló kezdeményezések támogatása, a környezettudatos közösségek kialakítása, e tevékenységek végzéséhez a megyei szintű koordináció igénybevétele és részvétel a megyei menedzsment, humánerőforrás által szervezett és támogatott tevékenységekben. Operatív program 3. számú illeszkedés: 5.4.4. Prioritás: A megye gazdasági fejlődését elősegítő oktatási és innovációs rendszer kialakítása: Intézkedés: 3. Gyermekjóléti alapellátás, valamint óvodai ellátás fejlesztése: Tevékenység: 3.1 Gyermekjóléti alapellátást és óvodai alapellátást végző intézmények infrastrukturális és szolgáltatás fejlesztése Kapcsolódó megyei stratégiai cél: Képzett megye – rugalmas szakképzési, felsőoktatás és innovációs környezet (3.4. 4. prioritás stratégiai program) A prioritás specifikus céljai – A kisgyermeket nevelők munkavállalásának támogatása, a családok segítése. – Szabolcs-Szatmár-Bereg megye humánerőforrásainak minőségi fejlesztése, a szakképzettség és piacképes tudás megszerzésének támogatása, az élethosszig tartó tanulás feltételeinek biztosítása, ösztönzése. Illeszkedés a megyei területfejlesztési programokhoz és a vonatkozó indikátorokhoz: Kálmánháza Község Önkormányzatának a Rákos Sándor Szociális Intézmény Kálmánháza felújítására a szakmai célokon belül a tevékenysége a gyermekjóléti alapellátás fejlesztése, a szolgáltatások minőségének emelése, az ehhez szükséges rendelkezésre álló infrastruktúra fejlesztése. Operatív program 4. számú illeszkedés: 5.5.5. prioritás: A megyeszékhely komplex, integrált fejlesztése: Intézkedés: 4.Önkormányzati tulajdonú épületek infrastrukturális fejlesztése 6. Bokortanyák fejlesztése:Tevékenység 4.4 Szociális ellátás infrastruktúrájának fejlesztése, idősek otthona fejlesztése 6.2 Bokortanyákra épülő közösségi integrálás, tudatos térségi, helyi fogyasztás és vásárlás ösztönzése Kapcsolódó megyei stratégiai cél Fejlett centrum – a nyíregyházi agglomerációnak, mint gazdasági-foglalkoztatási, közszolgáltatási és kulturális centrumnak a fejlesztése. (3.5. 5. prioritás stratégiai program) A prioritás specifikus céljai – Települési energiahatékonyság növelése – Bokortanyák komplex fejlesztése Illeszkedés a megyei területfejlesztési programokhoz és a vonatkozó indikátorokhoz: Kálmánháza Község Önkormányzatának a Rákos Sándor Szociális Intézmény Kálmánháza felújítására a szakmai célokon belül szükséges az oktatás és képzési rendszerek munkaerő piaci igényeihez való igazodásán belül a szociális alapellátásban résztvevők tanulásának segítése, különös tekintettel a bokortanyákon élőkre. E körben fontos a megyeszékhely fejlesztése, ami minden szintű tevékenységében hatással van a vidéki területeken élő közösségekre. Operatív program 5. számú illeszkedés: 5.8 8. Prioritás: Élhető vidéki térségek megteremtése: Intézkedés: 2. Érintett települések lakossági közszolgáltatásainak bővítése és minőségi fejlesztése: Tevékenység: 2.1 Az egészségügyi alapellátás és a szociális alapszolgáltatások infrastrukturális beruházásainak támogatása Kapcsolódó megyei stratégiai cél Élhető vidék és felzárkózó külső perifériák - a megye külső perifériáinak komplex felzárkóztatása és a vidéki térségek integrált fejlesztése (3.8. 8. prioritás stratégiai program) A prioritás specifikus céljai – A vidéki térségekben a gazdasági diverzifikáció ösztönzése, a versenyképes agrárágazatok fejlesztésével (erdő és fagazdálkodás, élelmiszergazdaság) – A rurális térségek és várostérségek önellátásának javítása élelmezési szempontból, valamint az életminőség javítása – Munkahelyteremtés és foglalkoztatás előmozdítása szociális gazdaságfejlesztés keretében Illeszkedés a megyei területfejlesztési programokhoz és a vonatkozó indikátorokhoz: Kálmánháza Község Önkormányzatának a Rákos Sándor Szociális Intézmény Kálmánháza felújítására a szakmai célokon túl menően az intézkedések között is szereplő szociális alapszolgáltatások infrastrukturális beruházásainak támogatásával összhangban van. Operatív program 6. számú illeszkedés: 5.9 9. Prioritás: Külső perifériák felzárkóztatása: Intézkedés: 3.Elzárt térségek izolációjának oldása 4.Külső perifériák közösségeinek fejlesztése: Tevékenység: 3.2.Települések közötti kerékpáros közlekedés infrastrukturális elemeinek kiépítése 4.1.Lakosság identitástudatának erősítése 4.2.Közösségfejlesztést és társadalmi befogadást erősítő térségi programok szervezése Kapcsolódó megyei stratégiai cél Élhető vidék és felzárkózó külső perifériák - a megye külső perifériáinak komplex felzárkóztatása és a vidéki térségek integrált fejlesztése (3.9. 9. prioritás stratégiai program) A prioritás specifikus céljai – Szabolcs-Szatmár-Bereg megye külső perifériáinak társadalmi, gazdasági és területi leszakadásának megállítása és a külső perifériák felemelkedéséhez szükséges feltételek megteremtése – A külső perifériák visszacsatolását segítő közlekedésfejlesztések megvalósítása – A foglalkoztatottak számának növelése a külső perifériákon – A külső perifériák társadalmi leszakadásának megállítása és a közösségi kohézió erősítése Illeszkedés a megyei területfejlesztési programokhoz és a vonatkozó indikátorokhoz: Kálmánháza Község Önkormányzatának a Rákos Sándor Szociális Intézmény Kálmánháza felújítására a szakmai célokon belül a közösségfejlesztést a társadalmi befogadást erősítő térségi programokhoz való igazodás szükséges. Operatív program 7. számú illeszkedés: 5.10 10. prioritás: A leszakadó rétegek – ezen belül a romák – felzárkóztatása: Intézkedés: 2. Vidéki közösségek fejlesztése 3. A hátrányos helyzetű csoportok lakhatási feltételeinek javítása komplex önkormányzati kezdeményezésű programok keretében 7. A hátrányos helyzetű csoportok, közösségek egészségi állapotának javítása 8. Közösségfejlesztés Tevékenységek: 2.1 Lakosság identitástudatának erősítése 2.2 Közösségfejlesztést és társadalmi befogadást erősítő térségi programok szervezése 3.2. Érintett települések, településrészek szociális, oktatási és egészségügyi létesítményeinek infrastrukturális korszerűsítése, a szolgáltatások elérhetőségének javítása 7.3 Támogatás célzott szűrőprogramok és a megelőzést segítő tudatosító és életmód programok megvalósításához 8.1 Területi hátrányok felszámolását segítő közösségfejlesztő és esélyteremtő programok Kapcsolódó megyei stratégiai cél Élhető vidék és felzárkózó külső perifériák – a megye külső perifériáinak komplex felzárkóztatása és a vidéki térségek integrált fejlesztése (3.10. 10. prioritás stratégiai program) A prioritás specifikus céljai – A korai iskolaelhagyók arányának csökkentése a hátrányos helyzetű csoportokon belül – A hátrányos helyzetű csoportok egészségi állapotának javítása Illeszkedés a megyei területfejlesztési programokhoz és a vonatkozó indikátorokhoz: Kálmánháza Község Önkormányzatának a Rákos Sándor Szociális Intézmény Kálmánháza felújítására a szakmai célokon belül a szociális alapszolgáltatás keretében fontos a hátrányos helyzetű korai iskola elhagyók arányának csökkentése, a mélyszegénységben élők iskolai végzettségének ösztönzése és segítése, a lakossági identitástudat erősítése, közösség fejlesztés a szociális létesítmények infrastrukturális korszerűsítése, a szolgáltatások elérhetőségének javítása, szűrőprogramok szervezése. A TOP 4.2.1-15 felhívás terület-specifikus melléklet Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei része alapján a 4.4. kiválasztási kritériumok és kiválasztási eljárásrendje alapján 1. pont illeszkedés a megyei területfejlesztési programhoz és a vonatkozó indikátoraihoz 1.1. pont alapján az illeszkedés száma 7. A TOP 4.2.1-15 felhívás terület-specifikus melléklet Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei része alapján a 4.4. kiválasztási kritériumok és kiválasztási eljárásrendje alapján 2. pont hozzájárulás a gazdasági növekedéshez és a vonatkozó indikátoraihoz 2.1. pont alapján a fejlesztés révén lélétrejövő megújuló szociális alapszolgáltatások száma 5. A szociális intézményben, illetve annak épületében az alábbi szociális alapszolgáltatások ellátása történik: étkeztetés, közösségi ellátások, házi segítségnyújtás, , nappali ellátás, család- és gyermekjóléti szolgálat. A TOP 4.2.1-15 felhívás terület-specifikus melléklet Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei része alapján a 4.4. kiválasztási kritériumok és kiválasztási eljárásrendje alapján 3. pont hozzájárulás a munkahelyteremtéshez és a vonatkozó indikátoraihoz 3.1. pont alapján a fejlesztés során teremtett munkahelyek száma a férőhelybővítéstől eltérően a minőségi munkavégzés céljából egy munkahely létesül. A rehab. nyil. mellékl

Források

• Pályázati Portál ↗