Szentlőrinc – Tarcsapuszta kerékpárút

A forrás leírása

PROJEKT CÉLJA: a) Új kerékpárút építése Szentlőrinc – Tarcsapuszta között, illeszkedve a Pályázati Felhívás 3.1.1 fejezetében meghatározott A) Kerékpárosbarát fejlesztés b) pontjában meghatározott támogatható tevékenységhez „Települések, vagy településközpont és lakott területen kívül elérhető lakott településrész közötti kerékpárforgalmi útvonal kialakítása”. A projektet Szentlőrinc Város Önkormányzata, a Baranya Megyei Önkormányzati Hivatallal (BMÖH) konzorciumban valósítja meg. A BMÖH feladata a projektelőkészítésének koordinálása, a projektmenedzsment feladatok ellátása és a szemléletformálás megvalósítása. Szentlőrinc kisvárosnak számít. A település területi igazgatási szerepkörében az egyik legnagyobb törést járási székhelyi rang és a járási igazgatási szerepkör megszüntetése jelentette (Szentlőrinc 1773 és 1950 között volt járásközpont). Ezt követően csatolták a települést és korábbi járását a Pécsi Járáshoz. A település közigazgatási besorolásában előrelépést a 1996. július 1-jei hatállyal megszerzett a városi rang jelentette. A város – kistérségi majd jelenlegi járási – központi szerepköre a többi hasonló településhez viszonyítva fiatal. Centrum funkciói közül jelenleg a legerősebb az oktatás, és járási székhelyként vonzáskörzetében az igazgatási szerepköre is erősödő. A közigazgatás átszervezését, a járási rendszer bevezetését 2012 augusztusában fogadta el a Kormány. Szentlőrincen a járási szinten működő egységes hivatal 2013. január 1-én kezdte meg működését. Szentlőrinc lakónépessége a 2011. évi népszámlálás alapján 6 662 fő volt (külterületi, Tarcsapuszta lakónépessége 255 fő, 3,8%), ami az 2001. évi lakosságszám 92,5%-át tette ki a természetes fogyás és a vándorlási egyenleg eredője alapján. 2014. évre a lakónépesség 6 577 főre csökkent. A mai Tarcsapuszta, Tarcsa néven önálló középkori magyar falu a török hódoltság alatt is lakott hely volt. A felszabadító háborúk után elnéptelenedett. A 18. században uradalmi majorság létesült itt magyar lakossággal. 1930-ban 308, 1970-ben 335 lakosa volt a 20. században vesztette el önállóságát és csatolták Szentlőrinchez. A kiépült mezőgazdasági létesítményekkel az egykori Szentlőrinci Állami Gazdaság központja volt. A tervezett kerékpárút a 2015. évben elkészült kerékpárútnak (hálózat) a folytatása, amely a Szentlőrincet Tarcsa pusztával összekötő 5817-es számú országos közút D-i oldalán épülne meg a 0+523,84 szelvényig. A tervezett kerékpárút a meglévő kerékpárút végéhez csatlakozna és a 2,36 m (2,0 m széles hasznos forgalmi sáv kiegészítve kétoldalt 12-12 cm széles sárga, illetve középen 12 széles szaggatott sárga terelővonal felfestéssel) szélességben épülne meg az 5817-es számú úttal párhuzamosan. A meglévő út és a tervezett kerékpárút között a csapadékvíz elvezető árok kerül kiépítésre. A kerékpárút 0+462,20 szelvényében - ami az 5817 számú országos közút 1+576-os szelvénye - keresztezi a Pécs Szentlőrinci vasutat. A keresztezésnél önálló vasúti átjáró létesül. A vasúton történő átvezetés biztosítása Pede Strail típusú könnyű vasúti átjáró elemekkel történik. A tervezett vasúti keresztezésnél a kerékpárúton –a párhuzamos közút biztosítási módjának megfelelően – a vasúti átjáró mindkét oldalán fény-és félsorompó létesül. A kerékpárút 0+565,90-es szelvényében - amely az 5817 számú országos közút 1+486-os szelvénye - keresztez egy alsóbbrendű magántulajdonú (IKR) aszfaltburkolatú utat. Az útkeresztezésénél az kerékpárút forgalmának a gépjármű forgalmat alá kell rendelni, azaz a főleg tehergépjárműből álló forgalomnak elsőbbséget kell adnia a kerékpárosoknak. A tervezett kerékpárút az útcsatlakozás után is a közút D-i oldalán halad tovább a közút 0+523,84 szelvényéig. Ezen szakasz belterületi részén a kerékpárút két kapubejárót, egy belterületi közutat és a buszforduló útjait keresztezi. Ezeken a helyeken is a a gépjármű forgalom lesz kerékpárforgalom alá rendelve. A végszelvényben a kerékpárút átvezetésre kerül a közút É-i oldalára, ahol a kerékpárút véget ér. A csapadékvíz elvezető árkok a terület vízszinteshez közeli lejtésviszonyai miatt szikkasztó árokként fognak működni. Biztosítva lesz a kerékpárúttól D-re eső mezőgazdasági művelési területekre a közútról bejutás. A kiépítésre kerülő ároknál átereszek lesznek beépítve. A kerékpárút ezeken a szakaszokon erősített burkolattal kerül kiépítésre. Tarcsapuszta belterületi részét képező közutakon kerékpárbarát forgalomszabályozás kerül kialakításra 30km/hó sebességkorlátozással és kerékpáros nyom kijelölésével. A projekt főbb elemei: - Kerékpárosbarát fejlesztés: Ingatlan vásárlása, Kerékpárút ÉPITÉS (2,36 m-es) 1536,80 méter, Megvalósítási helyszínek: 020/7 (5817-es sz. főút); 020/8 es 020/9 (meglévő kerekpárút); 060/1 (Vasút); 080/1 (5817-es sz. főút); 096/3; 096/4; 096/8; 0101/147;080/2; 0101/106; 0101/247; 0101/250; 0101/251; 0101/255; 0101/257; 0101/259; 0101/262; 0101/263; 0101/267; 0101/270; 0101/273; 0101/276; 0101/279; 0101/282; 0101/288; 0101/291; 0101/295; 0109; 0131/1 Kerékpárút KIJELÖLÉS: 2065 méter (078 hrsz-320,9m; 072 hrsz.-411,30 m, 068 hrsz.-458,40 m, 070 hrsz.-204,50 m, 097 hrsz.-130,0 + 8,20 = 138,20 m, 096/8 hrsz.-28,40 m, 0100. hrsz - 503,30 m). - Közlekedésbiztonsági beruházás: Közvilágítási oszlop: 15 db. Automatikusan működő sorompó 2 db, - Közösségi közlekedéshez kapcsolódó beruházások: marás, aszfaltozás, félpályás BURKOLAT FELÚJITÁS: 149 m, kétszer egy-egy félpálya, valamint 16,50 + 9,65 m belső közlekedő út 1x félpálya felújítása, mindösszesen 175,15 m. Megvalósítási helyszínek: 068; 070; 072; 0100 SZEMLÉLETFORMÁLÁS Szemléletformáló rendezvény, bebiciklizés, futóverseny kerékpár 8 db. Futó kerékpár 20 db, Információs kiadvány, szórólap 2500.db. Nyomtatott média, helyi rádióban egy rövid spot, 5-5 alkalommal. NYILVÁNOSSÁG BIZTOSÍTÁSA. Honlap aloldal 1db."C" tábla 1db. Fotódokumentáció 1db. Sajtómegjelenések összegyűjtése 1db., Sajtóközlemény 10 db. ,Térképtér 1db. ELŐZETES TANULMÁNYOK DOKUMENTUMOK. Tanulmányterv 1db. Kerékpárforgalmi hálózati terv 1db., Engedélyezési terv 1db., Kiviteli tervek, közbeszerzés. Tervezzük továbbá a projekt megvalósításához kapcsolódóan projekt menedzsment és szakértői tevékenységek ellátását. Az indikátorok alakulása a következők szerint történik: 3610 m a kialakított kerékpárforgalmi létesítmények hossza, a kialakított kerékpárosbarát települések vagy telpülésrészek (Tarcsapuszta) száma 1db, közlekedésbiztonsági fejlesztést megvalósított települések száma 1db, kialakított új forgalomcsillapított övezetek száma 1db. A projekt, Szentlőrinc belterületét bekapcsolva illeszkedik a BK 5. Bonyhád - Mecseknádasd - Pécsvárad - Pécs (BK3) - Szentlőrinc - Szentlőrinc (BK4) – Barcs (BK1) (OH) kerékpárút törzshálózathoz (HÁLÓZATBA ILLESZKEDŐ FEJLESZTÉS). A Kerékpárosbarát fejlesztés megalapozása érdekében Projekt előkészítése során KERÉKPÁRFORGALMI HÁLÓZATI TERV készül. A terv megvalósításával kerékpáros baráttá válik az érintett településrész (Tarcsapuszta). Úgy, hogy BIZTONSÁGOSAN (a vonatkozó ÚT 2-1.203 (e-ÚT 03.04.11:2010) „Kerékpárforgalmi létesítmények tervezése” c. útügyi műszaki előírásnak (UME) és különösen az irányhelyesség elvének megfelelően). KÉNYELMESEN, KÖZVETLENÜL (kitérőmentesen, a célállomások között a gépjármű közlekedéshez képest azonos vagy rövidebb távolságon) kerékpározhatóvá válik a közlekedési útvonal. A kerékpárforgalmi létesítmények GEOMETRIAI tervezése az ÚT 2-1.203 (e-ÚT 03.04.11:2010) „Kerékpárforgalmi létesítmények tervezése” c. útügyi műszaki előírás (UME) 8. Geometriai tervezés fejezete; továbbá a létesítmények szélességének a tervezésekor különösen a 8.4 Kerékpárutak szélességi méretei alpontja szerint, illetve a zöld tájékoztató és útirányjelző táblák megtervezése a jellegzetes közúti csomópontokban az ÚT 2-1.157 számú „Közúti jelzőtáblák II.” című Útügyi műszaki előírás 37. pontja alapján történik. Mivel a projekt Kerékpárosbarát fejlesztés ezért a közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezeléséről szóló 176/2011. (VIII. 31.) Korm. rendeletben foglaltak szerint KÖZÚTI BIZTONSÁGI AUDIT készül, amely ajánlásai és megállapításai figyelembe lesznek véve a tervek elkészítésekor. A projekt Kerékpárosbarát fejlesztés a kerékpárforgalmi hálózati terv elkészítését megelőzően a támogatási kérelemhez csatolásra kerül, olyan TÉRKÉPI ÁTNÉZETI, RAJZ melyen kijelölésre kerül a Kerékpárosbarát településrész területe illetve a nyomvonalterv. A projekt a közúti közlekedésről szóló 1988. I. tv. 8. § (1a) bekezdésével összhangban került tervezésre valamennyi érintett közlekedő igényeinek a figyelembevételével. A magán tulajdonban lévő érintett ingatlanok esetében az önkormányzat saját hatáskörben - a projekt költségvetésében meghatározott forráson felül-, vásárlással biztosítja az első mérföldkő végéig, hogy a nyomvonalat érintő ingatlanok önkormányzati, tulajdonban kerülnek. Ez is hozzájárul a projekt KÖLTSÉGHATÉKONY megvalósításához. A Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ állásfoglalása alapján a projekt megvalósításakor Szentlőrinc Város Önkormányzata önállóan eljárhat állami építtető bevonása nem szükséges. Az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programja (HEP) alapján a beruházás során különösen a legsebezhetőbb közlekedők részére kiemelten kezeli a KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁG javítását. A PROJEKT MÉRFÖLDKÖVEK megfelelnek a felhívásban meghatározott feltételeknek a projekt megvalósítására (a TSZ aláírását követően) 26 hónap szükséges. A projekt illeszkedik Szentlőrinc város ITS- en foglaltakhoz. A Településfejlesztési Koncepcióhoz és Integrált Településfejlesztési Stratégiához készült megalapozó vizsgálatok során feltárt adottságok, igények és szükségletek alapján a város 2030-ig elérni kívánt jövőképe a következő. Szentlőrinc egy olyan élhető kisváros, amelynek járásközponti szerepköre erős. A helyi és térségi lakosság számára minőségi szolgáltatásokat nyújt, gazdasága épít a térség adottságaira és hasznosítja megyeszékhely közelségéből és a meglévő, kiépülő közlekedési hálózatokból fakadó előnyöket, környezeti adottságait megőrizi, fejleszti, és fenntartható módon hasznosítja. Középtávon három átfogó cél került meghatározásra I. Adottságokra építő, foglalkoztatottságot növelő gazdasági fejlődés, II. Erős térségi szerepkör kialakítása, igényekhez, környezeti szempontokhoz igazodó minőségi szolgáltatások nyújtása, III. Értékmegőrző, társadalmi összetartozást erősítő fejlődés. A tervezett fejlesztés illeszkedik BARANYA MEGYE INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAMJÁBAN (ITP) meghatározott valamennyi célhoz. A térségi elérhetőség javításán túl a megye legfőbb célja a jelenleg közösségi közlekedést választó utasok számának megtartása, a negatív tendencia megfordítása, a távlati utasszám-növekedés elősegítése, ezzel párhuzamosan az egyéni autós közlekedés térnyerésének visszaszorítása. Cél továbbá az alternatív közlekedési módok, a kerékpáros és a gyalogos közlekedés iránt elkötelezettek számának növelése a városi közlekedés zsúfoltságának enyhítése, melyhez jelen projekt nagymértékben hozzájárul. A projekt révén javul a vállalkozások és szolgáltatások elérhetősége, és hosszú távon növekszik a munkaerő mobilitása. Mindezek mellett a projekt illeszkedik a TERÜLETFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (TOP) célrendszerébe, hiszen környezettudatosságot szem előtt tartó kisléptékű közlekedés-fejlesztések hozzájárulnak az energiafüggőség csökkentéséhez, a fenntarthatóság érvényesüléséhez és a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodáshoz. A projekt a városi mobilitás környezetileg és pénzügyileg fenntarthatóbbá tételét szolgálja, azáltal, hogy munkahelyek és szolgáltatások kerékpárral biztonságosan elérhetővé válnak. A projekt hozzájárul a TOP 3. prioritási eredményindikátor (A napi utazások esetén fő közlekedési eszközként gyalogos, kerékpáros vagy közösségi közlekedési módot választók részaránya) értékének közvetlen növekedéséhez. A munkavállalók kénytelenek ingázni lakhelyük és munkahelyük között. A tömegközlekedési járatokhoz való igazodás, az időhöz kötött munkába járás gátat szab a lakosság mobilitásának. A munkavállalók könnyebben tudnak munkahelyükre eljutni, rugalmasabb munkarend szerint is tudnak dolgozni, ez a munkáltató szervezetnek is versenyelőnyt, hatékonyabb működést biztosíthat. Bővíthetik a foglalkoztatottak létszámát, továbbá ezzel a kerékpárúttal a közel 300 fő lakosa biztonságos körülmények között járhatna be Szentlőrincre dolgozni, boltba, orvoshoz, bölcsődébe, óvodába, iskolába, szakközépiskolába és bármilyen egyéb ügy intézésében. Regisztrált munkanélküliek száma 2011-ben 491 fő, 2012-ben 473 fő, 2013-ban 272 fő volt. A projekt célja elsődlegesen a munkaerő-mobilitás növelése, továbbá hozzájárul:- közvetetten a tömegközlekedéshez kapcsolódó kerékpáros forgalom erősítéséhez (a kerékpárhálózat érinti a helyi buszmegállót is);- a lakosság egészségmegőrzéséhez, a biztonságos és egészséges munkába járás megteremtése által;- a Nyugat-Európában már elterjedt, hivatásforgalmú kerékpározási kultúra hazai kialakításához;- az egyedi gépkocsi használat visszaszorításán keresztül a szén-dioxid kibocsátás csökkentéséhez, az éghajlatváltozás mérsékléséhez. Az aktív foglalkoztatottak számának növelésével, a hosszabb ideje munkanélküli emberek visszavezetésével a munka világába egy pozitív üzenetet közvetít a társadalom felé. A fejlesztés hatására növekedhet a terület népességmegtartó ereje, a fiatalok elvándorlása csökkenhet. A projekt a gépjárműforgalom csökkentésével szorosan kapcsolódik a környezetbarát, egészségmegőrző közlekedéshez. Cél még a KERÉKPÁROZÁS NÉPSZERŰSÍTÉSE, hogy a térségben élő lakosság, a fiatalkorúak egyre jobban megkedvelje, mint a szabadidő egyik hasznos eltöltésének lehetőségét. Ezt a célt szolgálja a projekt keretében megvalósuló szemléletformálás. A projekt célja továbbá, hogy olyan, a fenntartható közlekedés feltételeit megteremtő és erősítő közlekedésfejlesztési intézkedések valósuljanak meg mely hozzájárul az éghajlatváltozás mérsékléséhez, a SZÉN-DIOXID KIBOCSÁJTÁS CSÖKKENÉSÉHEZ, az élhető városi és települési környezet kialakulásához, valamint az EU2020 és a Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra-fejlesztési Stratégia fenntartható fejlődésre és közlekedésre vonatkozó céljainak a teljesüléséhez. A projekt Illeszkedik a településkörnyéki és településközi közlekedési rendszerekhez, lehetőséget kínál a közlekedési feltételek és módok komplex, egymást erősítő, a fenntartható fejlődést és fenntartható közlekedést szolgáló fejlesztésére a TOP keretein belül. A projekt eredményeként a települési mobilitás környezetileg (levegőszennyezés, zajterhelés) és pénzügyileg (működtetők és a közlekedők oldalán) fenntarthatóbb a korábbi közlekedési módokhoz képest. Hozzájárul- napi utazások esetén fő közlekedési eszközként a kerékpáros illetve a közösségi közlekedési módot választók részarány értékének- közvetlen települési, és közvetve országos növekedéséhez. Tovább bővül a fenntartható közlekedési infrastruktúra kiépítése, bővül az élhető városi környezet területe. A projekt révén BŐVÜL a kerékpáros, illetve a tömegközlekedési eszközöket (kombinált használat) használó FOGLALKOZTATOTTAK LÉTSZÁMA. Javul a munkahelyek elérhetősége illetve a közösségi szolgáltató helyek, intézmények környezetbarát elérhetősége. A kerékpárúttal a közel 300 fő lakosa biztonságos körülmények között járhatna be Szentlőrincre dolgozni, boltba, orvoshoz, iskolába, szakközépiskolába és bármilyen egyéb ügy intézésében. A kerékpárút környezetében 3 VÁLLALKOZÁS, bolt, agrártelep (Wirth, Horváth), Solanum Kft. található. A BERUHÁZÁS TERÜLETÉN, 100 M BELÜL 4 KÖZSZOLGÁLTATÁS érhető el focipálya, közösségi ház, buszmegálló, szakközépiskola tehenészeti telepe, tankertészet . Az Szentlőrinc Város Önkormányzata vállalja a kerékpár utak karbantartását üzemeltetését 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő szervezete révén (Szentlőrinci Közüzemi KHT). Az éves költségvetésében erre előirányzatot képez, rendelkezik a szükséges eszközökkel, szakemberekkel.

Források

• Pályázati Portál ↗