Veszélyeztetett növény- és állatfajok, társulások természetvédelmi helyzetének javítása (projekt-előkészítés)

A forrás leírása

A projekt segítségével több terv kerül beszerzése, amelyek a jövőbeni fejlesztéseket szolgálják. 1. A Gyöngyösi hosszú rét revitalizációjának tervezése: A projektelem a Doroszló-réteken, illetve annak egy kisebb egységén, a kőszegi Alsórét délre eső területen a Gyöngyösi hosszú réten valósul meg. A célterület természetföldrajzi értelemben a Kőszegi-hegység elválaszthatatlan részét képzi, így az egységes természetföldrajzi régió bemutatásán keresztül kaphatjuk a legteljesebb képet. A Keleti-Alpok az 1728 méter magas Wechsel-hegységen keresztül ereszkedik le a Borostyánkő-hegységre, illetve a legkeletibb nyúlványra, a Kőszegi-hegységre. A Kőszegi-hegység a Keleti-Alpok kristályos tömegének kis, mindössze 60 km2-nyi része. Északról a Gyöngyös-patak, kelet és dél felől a Vasi-dombvidék, délnyugatról a Pinka-patak, míg nyugatról a Borostyánkő-hegység határolja. A két hegységek fiatal, neogén üledék választja el egymástól. Kisebb, keleti része Vas megyébe, míg a mintegy kétharmadát kitevő nagyobb hányada az ausztriai Burgenlandba esik. A Gyöngyös-patak és a kőszegi Alsó-rét/HUON20020 beruházási terület, a Kőszegi Tájvédelmi Körzet részeként védett, Különleges Természetmegőrzési Terület. Megvalósítás során a korábban lefűződött, teljesen kiszáradt holtág-rendszer revitalizációjának tervezése történik. Az élő Gyöngyös és a holtágmeder időszakos kapcsolata kerül kialakításra. A revizalizált holtág amorf alakú, változatos felszínformákkal és sok kanyarulattal tarkított, helyenként pangóvizes új élőhely lesz. A nagy kiterjedésű, jelen állapotában természetvédelmi értékkel nem bíró agrár művelésű alacsony ártéren 1 db nagy kiterjedésű (3 hektár) és 3 db kis kiterjedésű (0,33 hektér/db) kubikgödör tervei készülnek el. 2. Kerca-patak rehabilitációjának tervezése: A Kerca-patak az Őrségi Nemzeti Park területén található egyik legértékesebb kisvízfolyás. Terület földrajzi értelemben a Belső-Őrség ill. Hetés kistájakhoz tartozik. Klímáját tekintve az Őrséghez áll közel (az Észak-Dunántúl természeti atlasza), sok tekintet-ben még kiegyenlítettebbnek, még atlantikusabbnak mondható, ugyanakkor a szubmediterrán vonások is erősödnek benne. Földtani felépítésében a terület az Őrséggel nagyjából azonos, uralkodik a felső-pleisztocén eredetű, barnaföldnek nevezett vályogos üledék, melyet kisebb területeken (pl. a Kerka-Kerca zugban) szakít meg a kicsit idősebb (alsó- ill. középső-pleisztocén) folyóvízi kavics. A Kercán korábban már valósult meg rehabilitációs kísérlet a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság partnerségével, mint a Kerca és holtágai vagyonkezelőjével, mely műtárgyakkal vízmegosztást hozott létre a kanyargósabb, természetes meder, valamint az egyenes, művi meder között. Sajnos az elmúlt 10 évben az időjárásban bekövetkező változások miatt a műtárgyakkal kialakított vízmegosztás, valamint a műtárgyak megsüllyedése és a régi, kanyargós meder feltöltődése veszélyezteti a patak különleges élővilágának fennmaradását. A Kerca országos szinten kiemelt makrogerinctelen faunával rendelkezik, valamint számos védett hal és kétéltűfaj élőhelyéül szolgál. Természetvédelmi szempontból a kívánatos állapot eléréséhez 3db meglévő műtárgy átalakítása szükséges, oly módon, hogy kis- és középvizes időszakokban a természetes mederbe kerüljön a patak vizének 100%-a. Ehhez, a műtárgyak korszerűsítéséhez szükséges tervek mellett szükséges a patakmeder torkolatának átalakításának megtervezése is annak érdekében, hogy könnyebb legyen a víz útja műtárgytól a meder felé. Az első műtárgy esetében az átfolyót gázlóval váltanánk ki a folyamatos vízellátás biztosítása miatt. A 4. műtárgy esetében úgy gondoljuk, hogy a víz 100%-át az egyenes, új mederbe kellene terelni, a duzzasztót pedig felszámolni. 3. Chernel-kerti Madárvédelmi Mentőközpont infrastrukturális továbbfejlesztésének tervezése: A kőszegi Chernel-kerti Madárvédelmi Mentőközpont hazánk egyik legnagyobb madárvédelmi központja. 1994-es megalakulása óta mindösszesen 5000 madár és 600 emlős sérült egyede került fogadásra. A 2015. évben KEOP projektben korszerűsített madárvédelmi központ az egyre növekvő bekerülése egyedszámok miatt további bővítésre szorul. Projekt megvalósítás során az alábbi projektelemek kiviteli tervei készülnek el: - A meglévő röpdék kiegészítéseként és ahhoz röpnyílással csatlakozó, betonalapzatra épített, nyitott, rácsos kivitelű, egymástól szendvicspanellel elválasztott repatriáló boxok (3 db) - A meglévő röpdék mintájára, oldalt zárt paneles, felül rácsos kivitelű, 3 külön röpdéből és közlekedő folyosóból álló tenyészröpde épület - A meglévő röpdék mintájára készített, korláttal körbekerített, bagoly-fajok bemutatásához és repatriálásához szükséges volier

Források

• Pályázati Portál ↗